Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1889
imádta a pogány istenségeket, noha alattvalóinak megengedte, hogy a keresztény hitre térhessenek. Utódja lett Lies/.ek, a kinek fia Ziemomysl ismét Mieszko vagy Mieczyslav nevű fiára ruházta az ország gondjait, de ezen fia hét éves koráig vak volt, csak a hetedik évben, a mint megkeresztelték, nyílt meg a szemevilága. Ennek halála után nagybátyja, Mieczyslav lépett a trónra. Ez is még pogányhitü volt, és mint a pogányok általában a nőket rabszolgákként tartották, ő is.*) A pogány soknejűség daczára utódja nem volt. Történt egyszer azonban, hogy két keresztény remete jött hozzá és tanácsolták neki, hogy keresztelkedjék meg és vegye föl az egész néppel a keresztény hitet s válasszon magának egy nőt, mert ha ezeket megteszi az Egek Ura meg fogja őt áldani utódokkal. Mieczyslav engedelmeskedett nekik s követeket küldött Csehországba és megkérette a cseh király leányának kezét. A cseh király beleegyezett azon föltétel alatt, ha Mieczyslav megkeresztelkedik. Meg is tette Grieznieben és nőül vette Danbrówkát, a cseh király leányát. Az új vallásban azon volt, hogy a népe is térjen a keresztény hitre, azért a pogány templomokat, bálvány szobrokat ledöntette vagy megégettette és azok helyébe keresztény templomokat építtetett, miben neki Danbrówka jámborságával nagyon nagy szolgálatot tett. Jordan nevű pap hirdette az országban a szt. evangélium igazságait. Ez a pap alapította Galicziában Jordanow városát. Korára vezetik vissza a keresztényeknek azon mai napig is fentartott szokását, hogy a hívek az evangélium olvasásakor fölkelvén, kardjukat hüvelyükből félig kihúzták. Csakis a kereszténység fölvétele után kezdett Lengyelország nagy és erős nemzetté tömörülni s ekkor már képesek voltak a lengyelek ellenségeiknek ellentállani. Meg kell itt jegyezni, hogy a németek már ekkor mind keresztények voltak, de a német császárok azon hitben ringatták magukat, hogy ők a római imperatorok és Caesarok utódjai, s így joguk van az akkor ismert világ fölött uralkodni. A németek a keresztény Mieczyslavot is csak lengyel grófnak nevezték s a német császár vazallusának tekintették. A remeték jóslata teljesült, mert Mícczyszlavnak fia született, a ki a keresztségben Boleslav nevet kapott, ezután több fia is született. 15 *) A régi germánoknál közös vonás.
