Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1887
23 lelősség gondját, mi a pályaválasztásból rá háramlik s talán még az a gondolat is meg van benne, hogy akkorra már magának az ifjúnak is lesz elég esze s nem kell helyette gondolkodni. Minthogy pedig a reáliskola egy bizonyos irányban meghatározza a pályát választás módozatát; a gymnasium legjobban kielégíti az elnapolás, sőt magáról elhárítás vágyát. Ha az ember csak annyiban különböznék az állattól, hogy magzatát nem csak addig táplálja mig az maga nem képes táplálkozni, s csak addig szereti mig táplálja; úgy ez a felfogás igazolható volna. De a szülő és gyermek közt fennmarad a kapocs mindaddig mig az élet tart, sőt a kegyelet még aztán is kötelességet ró az életben maradóra; a testnél előbbre való a lélek s ennek kiművelése nem lehet rövid évek munkája; így hát az igazán szerető szülő nem dobhatja el magától ama kötelezettséget, hogy gyermekének segítségére legyen a pályaválasztásnál. Csalódik a ki azt hiszi, hogy a gymnasium megadja mindazt, mit ez élet megkíván a pályakezdőtől, mert az megadja ugyan az átalános műveltség feltételeit, de csak úgy, ha ebben a szülő segítségére van. A vallás-erkölcsös ember nevelését maga a törvény czélul tűzi ki neki, midőn a hit- és erkölcstant a tantárgyak közt első helyre teszi, de gondoljunk vissza, mit mondottunk az elemi iskoláról. Ez fokozott mértékben áll a polgári és közép iskolákra, mert közelebb áll a felnőttek társadalmához, tehát fokozottabb mértékben követeli meg a vigyázatot. A vallásosság itt több zátonyra akadhat, az ember szeretet és becsületesség több kisértésnek van kitéve, a tanítás menete ugyan mindig szem előtt tartja eme követelményeket és veszélyeit, de a munka nagysága csak úgy enged sikert érni el, ha a szülő vagy helyettese segítségére van. A munkásságot már külön akarom tárgyalni, mert ez az erkölcsös ember egyetlen biztos fegyvere, hogy el ne hagyja rabolni az előbbi három kincsét. Válassza bár a szülő a polgári vagy ipariskolát, akár a középiskolát eszközül gyermeke boldogitására, ne feledje hogy az élet minden eshetőségében a munka lesz kenyéradója, még akkor is, ha vagyont hagyhat rá örökül, mert mint mondám már, a munkátlanság olyan örvény, mely a legnagyobb vagyont is elnyelheti. A mai tanitásmód a munkásságra mint alapra van fektetve s mig a polgári- és ipariskolák kevesebb szellemi munka mellett a kézi munkák egyes fajait is felvehették tárgyaik közé: addig a középiskolákban a testi ügyességek csak
