Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1887

nein vagyunk képesek felfogni az ébredő lélek nyilvánulásait, azt tudják mindazok, kik valaha megfigyelték a kis gyermek életét. Mennyi hibát követnek el a gyermek első nevelői épen emez örömök és aggodalmak befolyása alatt, azt tapasztalják azok, kik képesek az érzelmek uralmát legyőzve higgadtan vizsgálódni. Végre aztán éljő az idő, melyben a lélek már túl van az ébredés és életre kelés félig mámorhoz hasonlítható állapotán; meg Van benne a létezés és „én“-jének tudata s ekkor kezdődik a pályaválasztás második teendője a valláserkölcsi nevelés. Hanem azért a testi nevelés még nem szűnt meg, sőt még az első helyet sem engedé által, mert mindaddig mig a test el nem érte fejlődésének tetőpontját, a táplálkozás mozgás levegő és edzés az óvó intézkedésekkel egyetemben olyanok, melyek a legkisebb gondatlanságból származó hibát is esetleg nagyon keményen büntetik. De mivel lassanként, mondhatnám észrevetlenül, hódítja el a lélek az őt megillető első helyet, mivel a testi nevelés munkája koránt sincs annyi különféle változatoknak alávetve, s mivel nem ritka ama kivétel sem, hogy a gyenge test erős lelket zár magában: mel- lőzhetőnek tartom a testi nevelés tárgyalását. Hisz Demosthenes férfi korában győzte le a testi fogyatkozások által elő állott akadályokat s a gyenge tüdejü és dadogó nyelvű ifjúból a világ első szónoka lett. Savoyai Jenőt nem csak a mai ujon- czozó bizottságok utasítanák el, hanem XIV. Lajos is gunynyal utalta a papi pályára és lett belőle korának első hadvezére. De csupán a lélek fejlettsége és erkölcsi nagysága teszi lehetővé az említett példák által illustrált kivételeknek a sikert. A léleknek oly fokú fejlettsége, melyet a lángész nevével szoktunk jelelni, nem emberi gondoskodás eredménye mert az isteni adomány, de a minek szintén szüksége van az emberi nevelés befolyásolására, mert egyrészről a hiányos képzés mellett eltompulhat másrészt, ha a lángész nem párosúl az erkölcsösséggel, úgy csak veszedelme lesz az egyénnek és a társadalomnak. A kevesebb tehetséggel felruházott lélek képezhető egy bizonyos fokig és a mit az észbeli tehetségek terén megtagadott az alkotó, a szív és kedély képzés által bőven lehet pótolni. Ezért nem neveztem lelki nevelésnek azt; mi nem a testet illeti, hanem „erkölcsös“-nek mondtam. Most azonban midőn a test nevelését mellőzve csupán a másikkal akarok foglalkozni, nem szabad figyelmen kívül hagynom ama kettős.