Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886

90

lása; mellérendelt és alárcndc’t mondatok viszonya. Aszókötés (az igekiegészitők tana tüzetesen.). A szóképzés. Synonymák egybeállítása és magyarázata az olvasmány alapján. Kétheten- kint egy Írásbeli iskolai dolgozat. K. k. Tömör Váradi Olvasókönyv II. r., Simonyi Nyelvtan. — Vojtáa M.

Latin nyelv, 7 ó. Bartal-Malmosi Latin Gyakorlókönyvc alapján Róma történetéből: A Horatiusok cs Curiatiusok liarcza. Tullus Hostilius. Ancus Marcius. Tarquinius Priscus. Servius Tullius és Tarquinius Superbus uralkodása. Ezen olvasmányok alapján megkülönböztettek a fő- és mellékmondatok kötőszók szerint. Az alaktan befejeztetett (főleg: genus szabályok, teljes conjugatio); a szóképzés elemei A szókincs megfelelő bővitése az olvasmányok alapján történt. Hetenkint egy írásbeli dolgozat. K. k. mint I. oszt. — Vojtás M.

Földrajz, 4 ó. Europa, Ázsia s Afrika többi részeinek és Amerika s Ausztrália tárgyalása az ott előforduló állatok-, növények- és ásványokkal. K. k. Paszlavszky-Brozik. — Dr. Né- methy K.

Mathéinatika, 4 ó. A múlt évben végzettek ismétlése. Számolási rövidítések, számtani műveletek korlátolt pontossággal. Arányok s arányiatok. Egyszerű hármas-szabály; olasz számolási mód. Százalék számítás. K. k. Moönik-Szabóky Schrnidt. — Bulyooszky S.

Rajzoló geometria, 3 ó A sík; az egyenesek és síkok absolut s relativ fekvése, a lap- s testszögek. A legfontosabb testek s azok felszínének s térfogatának kiszámítása. Tcstminták készítése. A testek távlati rajzolása és árnyékolása. K. k. mint I-ben. — Spotkovszky K.

Szépírás, 1 ó. A magyar folyóirás további gyakorlása és a német Írás. — Spotkovszky K.

Torna mint az I. osztályban.

III. osztály.

Főnök: Szitnyai Elek.

Vallástan, 2 ó. Az ó szövetség bibliai története. K. k. Roder. — Sárhegyi L.

Magyar nyelv, 3 ó. Olvasmányok: A tatárjárás. Buda elfoglalása a törökök által. A három madár, Tóth Kálmántól. Szondi Drégelyben, Ozuczortól. Több kisebb elbeszélő költemény és prózai elbeszélés a-magyar történelemből. Hang-, szó- s mon