Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886

91 dattan. Rokon értelmű szók. Hangsúlyos verselés. Szavalás. Két bet. irásb. dóig. K. k. Tomor-Váradi olvasókönyve III. r. és Simonyi rendszeres nyelvtana. Szitnyai E. Latin nyelő, ö ó. Bartal-Malmosi olvasó könyvéből fölvé­tetett : Gabii capti. A római köztársaság kezdete. Tarquinius Porsennát ingerli háborúra Róma ellen. Háború a latinokkal. 1—13. 22—27. caput, ti dr. aesopusi mese. Szóképzéstan. A prosodia elemei. A mondattanból: A mondatrészek egyezése, esetek használata, idők és módok a főmondatban. Alaktani is­métlések. K. k. Schultz-Kiss mondattan. Hetenk. I irásb. dolgoz. — Szitnyai E. Német nyelv, 4 ó. Olvasmányul föl lett véve: Die Argo­nauten. Geschichten vom Hercules és több kisebb költemény, melyek könyvnélkttl is be lettek emlézve. Nyelvtanból: fő-, mellék- s számnév, névmás és ige. Két hét. 1 irásb. dolgozat. K. k. Simonyi német nyelvkönyve. — Szitnyai E. Történelem, 4 ó. a) A magyarok története. K. k. Mangold L. b) Ausztria-Magyarország politikai földrajza. K. k. Visontay. — Sárhegyi L. Földrajz, 2 ó. A halmazállapot különbsége; a nehézség általános törvénye; a hő, fény, delejesség s villamosság általános tüneményei; a föld alakja s ábrázolása; a földségek s tenge­rek jellemzése; a naprendszerhez tartozó égi testek mozgásai. K. k. Heller physikai földrajza. — Dr. Németiig K. Mathématika, 3 ó. Az összetett arányok s arányiatok; egyszerű s összetett hármasszabály s kamatszámítás, középidő határszámolás. Társaság-, vegyítés- s lánczszabály. K. k. Mocnik- Szabóky-Schmidt. — Bulyovszky S. Bajzoló geometria, 2 ó. Pontosabb szerkesztések egyenes oldalú idomokkal s az alapműveletek területekkel. A geometria alkalmazása a rajzolásnál s a felméréseknél; helyszinrajzok készítése s polychrome ornameutek színezése stilmagyarázattal. K. k. mint I. oszt. — Spotkovszky K. Torna mint az I. osztályban. IV. osztály. Főnök: Szártorisz Ferencz. Vallástan, 2 ó. Az újszövetség bibliai története Palesztina leírásával. K. k. Roder. Sárhegyi L.

Next

/
Thumbnails
Contents