Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886
29 kék közötti távolokat nagyobbítja, Ezen eljárással van bizonyítva, hogy az inga ingását a föld okozza. Irányadó szabálya ez okoskodásnak : A mely jelenség valamely módon változik, a mennyiszer csak egy más jelenség bizonyos módon változik, vagy oka vagy okozata a jelenségnek, vagy az okozatiság valamely ténye által összeköttetésben van vele. Ezen kutatási módok, a mint említettük, már sok fontos felfedezésre vezettek. Ilyen pl. Liebig báró híres vegyésznek a fémmérgek által előidézett halál közvetetlen okának megállapítása. Ezen módon állapította meg Bain tanár az inducált villamáram törvényeit, Dr. Wells a harmat okát, Dr. Broon- Séquard az izmok élettanának sok fontos törvényét; a vegytan a csillagászat a phizika sok fontos fölfedezése e módszerek segélyével történt. Mindezek mellett e kutatási módoknál az nagy baj van, hogy nem minden tudományban alkalmazhatók. A lélektanban, az erkölcstanban, a társadalmi tudományokban, a jogban, a politikában kedvünk szerint experimentálni nem lehet s így e módszerek sem alkalmazhatók.*) Nem ritka az az eset, hogy az előadó bizonyos dolgokat illetőleg illusióban ringatja magát. Ha azon ellentétet tekintjük mely némely lelkitüneményünk és a való között fennáll, más szóval ha azt gondoljuk meg, hogy az általunk felfogott világ, vagyis a mi világunk a való világával mily sokszor nem egyezik meg, vagy még világosabban, hogy mily sokszor csalnak meg ítéleteik, eszméink, vágyaink, el kell ismernünk hogy ébren is álomban ringattuk magunkat. Ezen csaló fogalmainkat és gondolatainkat illusióknak nevezzük. Ezen illusiókban rejlik boldogságunk vagy boldogtalanságunk. Minden olyan Ítélet, mely a valónak meg nem felel, tökéletlen, hiányos. Hiányoznak tehát ilyen ítéletből azon elemek, melyek máskülönben, másként módosították volna ítéletünket. Az illusió tehát oly Ítélet, mely egyes szükséges elemek hozzá járulása nélkül alakult meg. Ezeu hiányos megalakulás kétféle módon történhetik. Vagy nincsenek meg lelkűnkben a szükséges elemek, tehát nem bírunk erre vonatkozó tapasztalatokkal ismeretekkel, vagy megvannak ugyan bennünk ez elemek, de nem bírnak az öntudatba jutni akkor, midőn functiónálniok kellene. Ez utóbbi *) A deduetiv és induetiv Logika rendszere. Mill. I—III. k.
