Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886

25 III. Mi az úgynevezett emberi józanész s mi annak kritériuma? Az okoskodás. Az ember és az állat rendesen részlegesről részlegesre következtet. Mill Stuart kutatási módjai, a kutatás öt szabálya. Ha az előadó illusióban ringatja magát. Álkövetkeztetések a practious életben. Joly. H. kérdése: miért nem találjuk az igazat ? Az előadó legfeltűnőbb hibája, ha az úgynevezett okoza- tiság elve ellen vót. Nincs hiba, melyet a hallgatóság oly könnyen venne észre, mint midőn azt tapasztalja, hogy valami az ő logi­kája ellenére van mondva, hogy valami az úgynevezett józanész szabályaiba ütközik. Itt azonban az a nagy kérdés támad: miben is áll tulajdonképen az az emberi józanész, miben áll az emberi józanész szabályainak kritériuma? Sokan azt mond­ják a logikában. De tévedés volna azt hinni, hogy a ki a logika szabályait jól ismeri, az egyúttal jól is gondolkozik, A helyes gondolkodásnak fő kelléke : alapos megfigyelése annak, hogy mi­lyenek a tárgyak, hogy következnek a tünemények egymásután időben és térben. Még az ok és okozat között sem látunk mást, mint törvényszerű egymásutánt. A megfigyelés bizonyos képzet sorozatokat hagy az öntudatban, képzetcomplexumokat; ha ezen képzetcomplexumok, gondolatsorok olyanok, melyek a külső tárgyak tiszta megfigyelésén alapultak, úgy azok a legtöbb tiszta megfigyelőnél egyformák lesznek; ezen egészen egyforma kép­zetsorok képezik az úgynevezett józanészt. Ha a szónok, az előadó olyat mond, a mi ezen szilárd, gyermekségünk óta szám­talan tapasztalat által képződő gondolatsorba ütközik, azt mondjuk, hogy az előadó a józanész szabályai ellen vét. Dr. S. Stricker bécsi egyetemi tanár egyik müvében*) erre vonatkozólag azt mondja: Én mint előadó nagy auditorium előtt sok tapasztalatot szereztem. Megszoktam hallgatóimnak hangu­latát előadásaim alatt állandóan ellenőrizni. Mig tiszta gon­dolatsorokat, engem kielégitő causalis kapocsban adok elő, lebilincselem hallgatóimat. Azon pillanatban azonban, a mint oly kapcsoláshoz jutok, a mely magamat sem elégit ki, a mi nem ritkán történik és különösen akkor, ha a beszéd folyama alatt leszek figyelmessé a hiányos kapcsolásra — azonnal meg­változik a hallgatóság hangulata és elégületlenséget veszek észre. Az okoskodás törvénye gyanánt, a legrégibb időktől kezdve a legújabb korig, a következő alapelv volt ismeretes: A mit *) Studien über die Assoeiation der Vorstellungen, Wien. 1883 04. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents