Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886
14 zavarba hoz, bizalmatlanná tesz, azt a benyomást teszi reánk, mintha, hamis, hízelgő, üres és gyenge emberrel állnánk szemben. Nincs is az ilyen beszédnek soha olyan hatása, mint az egyenes nyíltságnak. Nem szeretjük a túlédes modort, bizalmatlanok vagyunk iránta s azt bizonyos női gyengeségnek vagyunk hajlandók beszámítani. Vannak, a kik minden tárgyhoz egyaránt tudnak, vagy legalább azt hiszik hogy tudnak szólani, önhittségükben kategorikusan beszélnek, másokat szóhoz jutni, mintha bérbe vették volna a beszédet — nem is engednek; ezek mintául épen nem veendők. Pedig a ki mindenhez egyformán ért, az semmihez sem ért. Szóljunk tehát csak ahhoz, a mihez értünk is. Az ismertető, vagy a tisztán tudományos előadás czélja ismereteket, igazságokat, vagy bizonyos történetet adni elő, hogy a hallgatóság ismeretköre egy bizonyos irányban szélesbtiljön. Egyszerűség, világosság, kerülése minden czifraságnak itt arany szabály. A mit csak lehet mindent szemléltetni, magát a hallgatóság műveltségi fokához tartani, a hypothesist a való tényéktől mindenütt jól megkülönböztetni nem kevésbbé fontos követelmények. Miután a tudományos előadó főleg az észhez szól, argumentumai is csak olyanok lehetnek, melyek az észhez szóllanak. Jól megíigyelt tények, experimentumok, tiszta következtetés, alapos tanulmány az egyedüli út, a mely e téren az igazsághoz vezethet. Nem segit itt sem a lángész, sem a rhetorika önmagában. Nagy ismerethalmaz kell először, mint alap, mielőtt csak lépést tehetnénk; ez pedig csak bosszú, kitartó, fáradságos munka eredménye lehet. Sehol sem nevetségesebb a dilettautis- mus, mint a tudományos téren. A természet e téren igen drágán tárja fel titkait; minden lépés a nagy munka és izzadság nyomait viseli magán. A tudományos előadó tehát mindenekelőtt szakember legyen. Nagyon különbözik a tisztán tudományos előadástól a nevelő-oktatás, vagyis az iskolai tanítás és előadás. Miután a czél itt erkölcsös és miveit ember képzése, az ismeretközlés már nem lesz főczéllá, hanem egy magasabb czélnak szolgálatában álló eszközzé. Ismereteket közölni vagyis egyszerűen előadni és előadni úgy, hogy az előadás, illetve a tanítás neveljen is, két nagyon különböző dolog. Az ily előadásnak főkellékei: a tárgynak kitűnő ismerete, jó módszer, az előadónak imponáló értelmi és erkölcsi tulajdonai. Az ily ismeretközlés igen eltér a tudó-
