Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886
10 képies alkalmazása, másra sem szolgál, mint hogy helytelen képzeteket keltsen, szenvedélyeket támaszszon s ez által az ité- félre vezesse s így e/ tónvleg tökéletes hazugság.“*) okiatokról, melyek- a nagyon is bőkezű '«■unk i, okszor a nevetségesig ató közönség, és az a kihez a beszed szol, mind meg vannak győződve, hogy annak inkább az ellenkezője áll, mint a mi elő van adva, de a java rész még is azt hiszi, hogy a decorum, a disz, az ünnepélyes hangulat, a társadalmi illem és szokás megköveteli ezt a szükséges rosszat. De a mint a természetben minden actiónak reactio felel meg, úgy van ez az erkölcsi világban is. A sok bókolás és dicsbeszéd, főleg ha nem igaz érdemet illet, meggyengíti az emberekben a való érdem és erény iránti tiszteletet, gyengíti az emberek erkölcsi érzetét, közönyt és bizalmatlanságot szül; másrészt végre is elhiteti a jámbor ünnepeitekkel, hogy ők valóban kiválóak. De ez nem lehet a szónoklás czélja; nem lehet, mert nem felel meg az ember rendeltetésének, irányának. Az ember czélja más. „A jelen élet, mondja egyik jelesünk, csatamező, a megismert igazság életünk vezére, a józan erkölcs vitézkedésünk pályája, a tartós boldogság diadalmi koszorúnk. Ezen élet világtenger: vezércsiHágunk az igazság-, kincses hajónk erkölcsi érdemeink, révpartunk az óhajtott boldogság. Ez élet kijelölt pályakor: pályakormányzónk az igazság, futásunk érdeme az erkölcs, pályázásunk díja a boldogság. Igazság, erkölcs, boldogság természetünknek oly javai, melyek nélkül a bőségben szegények, a hatalom mellett gyengék, a méltóságban méltatlanok, a fényes hivatalban becstelenek vagyunk“. A kritikusok azt tartják, hogy Shakespeare-nél az emberi lelket senki jobban nem ismerte, hogy Shakespeare alkotásai megközelíthetetlcnek, méltán lehetünk tehát kiváncsiak, miben áll az ő erkölcsi felfogása ? Az ő kedvencz eszméi: uralkodás az érzékek felett, igazmondás, becsületérzés, személyes bátorság, illedelmesség. Mind oly erény, mely a szónokot különösen díszíti. A históriáról azt mondja Salamon Ferencz,**) hogy azt az alapos indokolás teszi tudománynyá. Ezt az alapos indokolást a szónoktól is meg kell kívánnunk. Mivel bizonyíthat a szónok ? *) Die Sprache als Kunst von Gustav Gerber I. 77. **) Budapesti szenjle. Gyulai P. 1S73.
