Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1885

29

mással, mely aesthetikai hatást Képes előidézni. A történet folyamában ellenben az egyéniségek és az események közt fenforgó viszony a sok látszólagos „deus ex machina" Közbelép ése folytán teljességgel élvezhetetlenné válik s legfölebb a fejlődés egyes szőkébb köreiben közelíthető meg Ízlésünk által ; épen úgy, valamint a természeti szépet sem észlelheti földi szem a maga egészében, hanem csak töredékenkint, egyes jeleneteiben. Világos már most, hogy költői műnél mindaddig, nűg az események végig le nem bonyolódtak, s a jellemek összes nyilatkozásaikkal az olvasó leikébe le nem rajzolódtak: a köztük fenforgó viszony sem válik élvezhetővé. Ha tehát valamely epikus, s még inkább valamely drámai mű tárgyalása alkalmával egész komolysággal oda nem hatunk, hogy tanítványaink annak egészéről is kellő áttekintést szerezzenek, akkor épen az említett viszony átérzésétől, az aesthetikai hatásoknak úgyszólván legfőbbikétől fosztottuk meg őket. A bajon most tartalmi kivonatokkal segítenek; több hasznot hajthatna tán valami jó fordítás; de mindkét eset csupán a kényszerű helyzetnek folyománya. Czélunk magától érthetőleg az volna, hogy a növendékek nem csak az iskolában tárgyalt helyeket, hanem a mű többi részeit is közvetetlenűl az eredetiből tanulják megismerni. S így ismét a nyelvbeli elmaradottsághoz jutottunk volna, mint fő-fő-akadályhoz, mely, mint már az ethikai értékesítésről szólván megjegyeztük, a gymnasium számos más hiányaival egyetemben főleg administrativ és társadalmi bajokban leli magyarázatát. Annyi tagadhatatlan, hogy hivatott tanuló előtt, ha alkalma volt a nyelvben némileg megerősödni, az eredeti mű sohasem fogja elveszíteni természetes vonzó erejét; hozzá fog nyúlni, márcsak hogy erejét megkísértse is. Az erőkifejtés ez ingeréhez kell léhát mindenekelőtt a szükséges föltételeket előteremtenünk.

Ha iskoláink visszás helyzete nyűgözőleg hat már az általános ethikai és aesthetikai szempontok érvényesítésére, csoda-e akkor, ha sikertelenségre kárhoztatja az oktatás egyik speciálisabb érdekű ágát, magát a nyelvtanulmányt?

Ha nyelvtanulmányról szólunk, nem pusztán valamely idegen nyelv elsajátítását értjük alatta, — az ily tanulási processusnak általánosabb föltételei s könnyebben elérhető czéljai vannak -—, hanem valamely nyelvorganismus sajátos törvényeinek a tanulmányozását, szóval mindazt, a mit közön-