Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1885
21 után vágyódik; ámde az életben feltalálható jellemek csak kivételkép tüntetnek föl oly éles körvonalakat, mint a történeti és poesisbeli egyéniségek. Amellett az ember itt biztos fedezet alatt érzi magát; személye érintetlen, ennélfogva Ítélete is nyíltabb. A katonát is elő kell készíteni, mielőtt háborúba küldik; miért ne lehetne a jellemnek is a maga palaestrája? tí amannak se adnak gyakorlat közben éles töltényt a kezébe, miért kellene épen az ifjút egyedül az élet harczára bíznunk, hol oly sokszor sért vagy sértetik? Azt sem szabad hinni, hogy csupán a nemes jellemek tanulmányának volna nevelő hatása; a tévedt ember még ki- tűnőbb próbaköve az erkölcsi Ítéletnek, csakhogy nagyobb elővigyázatot is igényel a nevelő részéről. A növendéknek pl. sohasem szabad oly önző és hatalmas egyéniségek kápráztató sikereibe, a minők egy Alkibiades vagy Sulla, oly mély sympathiával belemélyednie, az ő buja genialitásukban annyira kéjelegnie, hogy az a látszat álljon elő: mintha e földön csak a genialitás és erkölcstelenség frigyére volna szükség s a haszon hegyébe még dicsőséget is arathatunk. Ellenkezőleg föl kell keresnie még ily tévedt nagyságok jellemében is oly vonásokat, melyek akár mint tartózkodás akár mint önvád, ez embereknek önmagokról való ítéletét jelzik, s ha ilyenek hiányzanak, éreznie, erkölcsi ítéletével sújtania kell e hiányt, s bármily furcsának tessék a dolog, az ő kicsinységével e részben felül kell emelkednie még e nagyságokon is. Hogy a jellemtanulmány elmulasztása, nem csak az ókoriaknál, hanem a hol arra csak alkalom nyílik, valóban mulasztás : arról ifjaink jó részének elvtelensége, s a köztök uralkodó mindennemű téves fogalmak a becsületről és jellemről, elég szomorúan tanúskodnak. Ámde lépjünk egy fokkal feljebb a társadalmi alakulás felé. Az ember nemcsak küzd a külvilággal, hanem folytonos kölcsönhatásban is él vele; nevezetesen embertársai nélkül egyáltalán nem válhatnék azzá, a mi. Az a munkásság, az az élet, melyet mindegyikünk, látszólag tetszése szerint, folytat, csak az elődök hosszú munkássága meg a kortársainkkal hallgatagon kötött egyesség folytán vált lehetővé, melynél fogva ők más szükséges munkákat vállaltak magokra; inig viszont saját munkásságunk eredményei örökségképen szálkának majd
