Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1884

14 A mi az értelem kiművelését illeti, az iskola igyekezzék növendékeinek értelmi körét annyira kifejleszteni, hogy azok annak későbbi időben minden téren hasznát vegyék. Rendkívül sajnos dolog, hogy napjainkban még igen sokan nem tudják, hogy az iskolának (kivéve a szoros értelemben vett szakiskolát) általános és nem különös czélja vau. Az iskola — kiváltkép a középiskola — nem foglalhozhatik avval, hogy merev elszi­geteltségében csak arra ügyeljen, mire lesz ennek vagy annak szüksége, czélja — az általános mű ve 11ség.-— Efélreértés okozza azt, hogy a középiskolát annyira vádolják. Az általá­nos műveltség, melyben a jellemképzés, a tiszta lelkiismeret, igazságérzet, munkaszeretet, előbbre való haladás érzete ben foglaltatik — jobban előkészíti az embert azon állásra, melyet hivatva lesz elfoglalni, mint bárminő ismeretek egyoldalú hal­maza. Az iskolának a növendékek erőinek összhangzó gyakor­lására kell törekednie; a nevelés terén kerülni kell minden egyoldalúságot, mint a mely a kívánt czélhoz nem vezet. Sem az értelmi, sem az erkölcsi irányt nem szabad az iskolában elszigetelni és ketté szakítani, hanem legyen az oktatás és nevelés egyszerre értelmi és erkölcsi. A csupán ér­telmi erő vagy ügyesség nem segítheti az embert arra, a mire törekednie kell — bizonyítja ezt napjaink számtalan sok sze­rencsétlen eseménye, a mikor az értelem a maga ismereteit másnak kárára használja fel és előbb utóbb a maga vesztére. A moralis és értelmi erők megkívánják a folytonos gyakorlást- Ha a gyermekeket önérzetre, őszinteségre, becsületességre, szor­galomra, munkásságra és kitartásra akarjuk tanítani és nevel­ni, — akkor minden adott alkalommal föl kell őket világosí­tani — s megkövetelni tőlük, hogy becsületesen cselekedjenek igazat mondjanak, szóval folytonosan és következetesen szok­tatni kell őket arra. Az iskolának azonban mindenkor óvakod­nia kell a túlhajtott gyakorlástól, — mert az könnyen ártal­massá válhatik Nem szabad tulságba esnünk, mert az kifá­rasztja a szellemi és testi erőket — s ha ez beáll működésünk sikertelen marad. Középiskoláink jelenlegi szervezete sokkal sze­rencsésebb, sokkal inkább megfelel a maga tulajdonképeni hi­vatásának, mint talán annak előtte — nem tömi meg a nö­vendék agyát az ismeretek megemészthetetlen halmazával, ha­nem e helyett inkább ápolgatja, műveli, elősegíti a gyermekben szunnyadó csirákat, hogy azok magoktól hajtsanak ki. És

Next

/
Thumbnails
Contents