Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1883

tett, az nyilván uralkodásának ezen korszakába esik, mert később a harcztéren személyes jelenléte vált szükségessé.

A következőkben registráljuk röviden a birodalom b e 1 ü g y e i körül kifejtett tevékenységet, szólunk a haladásról, a reformokról s a római jogról.

Marcus Aurelius eljárásának alapja: az emberek respec- tálása. Tudja, hogy magának a jónak érdeke is megkívánja, hogy ne tukmáljuk rá az egyénre önkényűleg. Az emberi élet föltétele lévén a szabadság szabad élvezete, kívánja a törvényektől: a lélek javítását s nem pusztán azt, hogy vakon kövessék. Kormányzási ideája egészen respublicai. Azt tartja, hogy a fejedelem elsó alattvalója a törvényeknek. Semmi haszontalan fényűzés, kimért oeconomia, igazi, kimeríthetetlen szeretet, könnyű hozzáférhetőség, barátságos, leereszkedő beszédmód, mindenben a közjóiét előmozdítására s nem tapsok után való törekvés, — ime a belttgyek körüli eljárásának egyes phasisai. Vannak történetírók, kik előtt a philosophus császár rossz hatalom-kezelő. Lehet, hogy engedékenységével párszor hibázott, de azért uralma, mellőzve az előre láthatatlan és föl nem tartóztatható szerencsetlenségeket egészben véve nagyszerű és boldog; érezhető a moralis téren való haladás. Az össz- birodalomnak mélységes hibái voltak, de a bölcs fejedelemnek mindig vannak pereznyi enyhítő szerei; hogy panaceája, mindent gyógyitó írja nincs, az nem rajta múlt. — Különös! azt a fejedelmet, ki soha szikrányi engedékenységet sem tanúsított a népszerűség érdekében, a nép valósággal imádta. Egyébként a szó valódi értelmében democrat», ki a régi római születési aristocratiától mit sem vár. Nem tekint sem a születésre, sem a nevelésre vagy a modorra, pusztán a valódi érdemet méltatja. S mivel a régi patrici usi családokban nem talált bölcs kormányához való alkalmas egyéneket, azokat kereste föl, kiket derék voltuk tett nemessé. — A stoicismus Hadrián óta teljesen áthatotta a római jogot széles körű maximáival s csinált belőle természet-jogot, bölcsészeti-jogot. Ez a görög szellem győzelme a latinon. A szigorú jog enged a méltányosságnak. A jogok fejlődésének terén a két szent uralkodó működése elválaszthatatlan: tőlük való az emberséges és józan törvények java része, melyek a, régi jog szigorát enyhiték s a régi, primitiv, szűkkeblű, kérlelhetetlen törvényhozásból oly eodexet teremtettek, melyet minden civilizált nép elfogadhatott. — Nem