Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1880
2 Érzékeink számtalan kutatandó tárgyat terjesztenek elénk, s a csodás mindenütt feltűnik ugyan, mégis, ha a csodás között is szabad különbséget tennünk, az emberi lélek az, mely nemcsak hogy mindnyájunkat első sorban érdekel, hanem mely mint egy rejtélyes sphynx, mint egy megtestesített talány áll előttünk, évezredek óta önmagát csodálja, önmagát vizsgálja, de a titok fátyola lehullni csak még som akar. Ha azonban a lelket az ő belső lényege szerint nem is vizsgálhatjuk, mint ezt egyéb erőkkel sem tehetjük, állapotai mégis kutatásunk körébe esnek. Tudjuk azt, hogy a lélek különféle működésekben tünteti elő erejét, mert majd mint gondolkodó, érző, vágyó, majd mint emlékező szerepel. E különféle irányok szerint, külömböző lelkitehctségeket is külömböztetnek meg. Ha azonban e külömböző lelki- tehetségoket összehasonlítjuk, s az életre és tökéletesedésünkre való befolyásukat tekintjük, az emlékező tehetség magaslik ki mint olyan, melyre életünk minden pillanatában támaszkodnunk kell, melyből minden tevékenységünknél, mint valami kincstárból folyton kell mentenünk, hogy mint tökéletesedő lények szerepelhessünk. Minden ember, akarva nem akarva is folyton töltögeti e kincstárt, de életünk irányát, szellemi képességeinket, s jellemünket főleg az alkotja, hogy ifjú korunkban mily fogalmakkal, érzésekkel, képzetekkel népesítettük be emlékezetünket. Mert nem csak az ifjúkori képzetek és fogalmak, hanem a gyermek és ifjúkor érzései, vágyai is oly állandó nyomot hagynak az emlékező tehetségben, melyen minden további fejlődésünk alapulni fog. Mielőtt azonban az emlékező tehetségre, annak törvényeire, s ápolására térhetnénk, egyet mást az emlékezést megelőző fizikai és élettani tüneményekről kell elmondanunk. Hogy a külvilág behatásait testünk idegei vezetik a lélekhez, s hogy idegeink különféle rezgései különféle képzeteket keltenek a lélekben, az már bizonyítást sem igényel. A természettudományok kimutatták, miszerint a fény, hő, hang- sőt a delejesség és villamosság is, mind nem egyéb, mint majd aether, majd más anyag rezgése. Mindent a mit kívülről felfogunk, mint rezgést fogunk fel. így pl. látunk valamely tárgyat, annak képe a szem rece hártyájára tükrő-