Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1879

Valamint a szobrásznak ismernie kell a márvány, a festőnek a fösték természetét: úgy az Írónak a nyelvét, hogy azon szellemének erejével uralkodhassék. Ha tudja, micsoda szavak, micsoda mondatszerkezet keltik bennünk a fönséges, micsoda a kellemes vagy a komikum érzetét, nem fog azon hibába esni, melybe az újabb kor vallási Írói, kik holmi fölkapott ujdonat -új szavak s mesterkélt mondatszerkezet által akarják a vallási érzést emelni, a helyett hogy a zsoltárosok egyszerű, komoly hangján szólanának s inkább a gondolatok fenségében, mint a cifra szavak árjában keresnék a hatást. Az a hang, az a nyelv, melyen Berzsenyi Fohászkodását irta, mindig megtalálja a szívhez vezető utat. Lehetne-e az isteni hatalmat megragadóbban fösteni, mint e megszólítással:

. . . a te szemöldököd ronthat s teremthet száz világot

S a nagy idők folyamit kiméri.

Vagy:

A szél veszek bús harca, az égi láng Villáma, harmat csepp, virágszál Hirdeti nagy kezed alkotásit.

Lehetne-e jobban kifejezni azt a teljes odaadást és megnyugvást, még a halálban is, mint ezzel:

Bizton tekintem mély sírom éjjelét.

Zordon, de oh, nem, nem lehet az gonosz,

Mert a te munkád; ott is elszórt Csontaimat kezeid takarják.

Gyakran néhány szó, ha ahhoz gazdag reminiscentiák fűződnek, nagyobb hatást tesz. mint egy egész dictió. Tudta ezt a nagy Napokon is, midőn Egyptom gulyái alatt harcra készülő seregét lelkesítve, nem szólt egyebet, mint azt, hogy ezred évek néznek le rájuk.

IIT.

Miután a föntebbiekben a stíl három fő jellemvonását érintettem, áttérek a költői s prózai stíl közti külömbség megjelölésére. A költői stíl alatt bizonyos hangzatos, képdús, emelkedett nyelvet értenek, mely a vers ritmikus szerkezetébe van olvasztva. A mű prózáról talán ugyanazt lehetne mondani kivéve, hogy nem illeszkedik szorosan a vers szimmetriájához; ritmusa sem foglalható oly egyszerű szabályokba, mint amazé, mert sokkal változatosabb, a gondolatok és érzelmek hullámzásának inkább engedő, mint a versé. Ép ezért, mivel ennek titkát tudni nem, csak érezni lehet, nehezebben- 16 —