Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1879

is sajátítható el, mint emez. Egy kis gyakorlottság mellett iskolás fiú is irhát külalakra nézve hangzatos verset, de hangzatos prózát alig.

Hajdan a tudomány is a költészet karján jelent meg, aminek oka nem csak az, hogy ily módon könnyebben terjeszthető volt, hanem mivel a költői nyelv ritmusa inkább kiérezhető lévén, a nép ehhez erősebb hajlamot érzett. Minden oly dolgot, mely megőrzésre méltó s amit gyakran ismételt, lassanként versbe szedett. S ezt annál könnyebben tehette, mivel a vers ritmusa közelebb áll a közbeszéd, mint a műpróza ritmusához. Ügyes elbeszélő szájában a népmese csaknem költeménynvé gördül. Sorain nagyon keveset kellene egyengetni, hogy a vers ritmusát vegye föl. A mesékben szokásos bekezdés némelyeknél már majdnem egészen verssé alakult. Ugyanez történik a mesékben előforduló ismétlésekkel, melyek mintegy a mese refrénjét képezik pl;

Se nem ittam, se nem ettem,

Éhen szomjan majd elvesztem,(Nyelvőr Y. 267 )

Vannak mesék és misztériumok, melyek már egészen verses alakot vesznek föl. Ilyen a Nyelvőr V. 179. lapján levő, mely a rövid költői elbeszélések(mint Aranytól A bajusz, Fiilemile.) szabadabb külalakjánál csak annyiban még szabadabb, amennyiben sorai döcögősebbek s az egymással rímelő sorok sem állanak egyenlő számú szótagokból, ami a költői elbeszélésekben többnyire megvan. Ily formán alakult verssé némely közmondás és találós mese. Pl.

Mézes-mázos a beszéde Ugyan hol lesz az ebédje.

Vagy: Az erdőbe négy szál vessző,

Sose éri azt az eső.(Nyelvőr Y. 127 1.)

Ez tehát nem arra mutat, mintha ezek valamely nagyobb költemény szétztillött maradványai volnának, mint némelyek hiszik, hanem hogy egyes fölkapott mondásokból a nép szájában ép úgy váltak gördülékenynyé, amint a patak fenekén levő kövecskák a folytonos görgedezés által. Mindezekben a költői nyelvnek nem csak ritmikus és rímes természete, hanem egyéb sajátságai is nyilvánulnak. Ilyenek a rövid, de sokat mondó kifejezések, ismétlések (gondolat ritmus), ellentét, hasonlat, hangfestés stb.; melyekre a gvermek-versikék is szép példákat nyujtanak. Pl.: