Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1879

- 13

kor minden egyedét áthatja s minden termékére ráüti bélyegét; fejleménye azon szellemáramlatnak, mely mindannyiszor hekövetkezik, midőn az emher a haladás lépcsőjén egy fokkal magasabbra hágott és a szellem egy-egy új iránya tűnik föl s válik azon kor uralkodó jellemévé. A keresztény vallás magasztos, de szigorú dogmái a görögök derült világnézetétől egészen elütő, mély, borongó vallási érzületet terjesztének, mely egyesülve a renaisance hullámaival az építészetben a góth stílt, a költészetben pedig Dantet, Tassót, Zrínyit és Miltont teremtette. Más oldalról az isten anyja tiszteletéből fejlődő álalános női cultus XIY. Lajos korát szülte, mely a franczia nyelv finomságát egész a mesterkéltségig kifejlesztő. Jött ezután a XVIII. század, mely rohamos haladása által az emberi szellemet elhízottá s minden fönálló intézmény iránt tűrhetetlenné tette, de az elriasztott ideált újjal pótolni, a fokozott vágyakat betölteni nem tudván, a Wertherek világ fájdalmával töltő meg a levegőt. Gyönyörűen fejtegeti e korszakos eszmék befolyását a művészetre Taine H. a művészet philosophiájafford. Szana Tamás) e. munkájában, kimutatva, hogy az uralkodó érzülettel mily kapcsolatban áll egyik, vagy másik műfaj túltengése.

Ezen korszakos eszmék onnét indulnak ki, hol az emberi szellem lüktetése leghatalmasabban nyilatkozik. Hullámai előbb -utóbb minden néphez eljutnak, s más-más áramokkal találkozva különböző színezetet nyernek, melyek mindegyike egy lépés a közművelődés terén, irodalomban pedig a különböző korszakoknak lesz előidézőjévé. Minél fogékonyabb az elme a szép iránt, annál inkább ki van téve ezen szellem-áramlatok hatásának. A nagyszerű alkotásokat ép az jellemzi, hogy koruk vágyai és reményeinek leghfibb tolmácsai. Rousseau csak művészibb kifejezője volt a természet után való ama sóvárgásnak, mely annyi sok mesterkéltség megunása után a jobbak szivében alaktalan ködként borongott. Emiljének megjelenésekor némelyek azon kijelentéssel akarták érdemeit kisebbíteni, hogy ezen eszméket ők már régen hirdetik. Engedjük meg nekik e kis kérkedést. Igazuk van. De ezen eszmék rohamos elterjedése mégis Emil megjelenésétől kezdődik. A politikai reformok s a régi dicsőség utáni vágy már Vörösmarty előtt is dobogtatá titkon a sziveket, de hogy a férfias tett ideje Zalán futása nélkül jóval később érkezik el, az bizonyos. A genie tehát csak kifejezője a korszak lappangó vagy alaktalan ideáinak, stílja legátalánosabb vonásait is ez adja meg. De ne gondoljuk, hogy