Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1876

— 12

ugrált lelkesedésében, — minek szorulna a növendék szülőjében másra, mint jóakaró szenvedölegességre; s nem hiábavaló szőrszálhasogatás-e minden serkentés, hogy az apák és anyák a jövőért taníttassák szülöttjeiket, s ne pusztán oktalan célokért?

Nem kell kommentárt írnunk fölebb irt állításunkhoz; csak pár vonással kiemelése a családbeli nevelésnek, eleget bizonyít mellétünk.

Az iiju naponkint előadásokra megy, ott elüldögél öt órán át; beszél is, hall is, ha tud és akar ; aztán haza megy; lát arcokat érdeklődés nélkül, hall talán, ha még kicsiny, a fajta

kérdéseket, hogy felelt-e ? tudott-e ?-------egyebet semmit,

s egészen nekinyugodva, mint a ki nagy bölcsen végzi vala munkáját, indul szórakoztató mulatság után. Ha még kevés igyekezet is van benne, azt is megteszi, hogy játéka előtt végig lapozgatja könyveit.

Ez a soros munka nyolc gymnasiumi éven keresztül.

Mikor aztán felsőbb tanintézetekbe lépésről van szó, nagysokára fölismeri magában a hátramaradást.

Mert van akárhány eset, hogy kitűnő érettségijével is azon veszi észre magát az ifjú, hogy ismeretei közt hiányzik valami összefüggő kapocs, melyet megnevezni nem tud, s melyet az iskola meg nem adhat.

S boldog az az ifjú, ki — bár fogyatékosán, — idején észreveszi ezt a hibát.

Azonban ki tartja mognevczhctőnek amaz ifjaknak a számát, kik még az egyetembeli éveket is céltalanéi úszák keresztül, s adnak önmagokban hitvány nyomorékokat?

Vagy hány ifjú az, ki tudatoson jelöli ki jövőbeli élete pályáját és hány az, ki arra már jó eleve előkészíti magát?

Pedig a gymnasium előkészítés arra a jövőre.

Innét van az, hogy mért bámulunk meg oly fiatal egyéneket, kik szorgalmuk következtében egyszerre, mint pályavégzett emberek, állnak előttünk.

Az ily példák kivételesek, amint kivételesek, amint kivételes a jó nevelés szintén.

Nem tagadjuk, van egy pont, a hol a kelleténél is ügyesebben járnak el a szülők. Pedig ez is a társadalom körébe vág.

Itt a nők nevelése is rangos szerepet visz, s vetélkedik amazzal: értjük alatta az életvágy, a szilaj örömök tömjéne- zésszerü ápolását, mely annyi kedély meghasonlását idézte elé,