Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-04-11 / 15. szám

1948 április 11 2 * e m p I é R f K fi p n 1 « á g teslvérpártunk, a Szociál­demokrata Párt, március 8-i kongresszusa kimondta: egyesOlni kíván az MKP-val és meg akarja teremteni a munkások és parasztok ha­talmas, egységes szervezetét Mindenki megérti: a magyar demokráciának milyen felmérhetetlen erő södését jelenti az, hogy megszűnik a két munkás­párt versengése és mindazt az erőt, amelyet eddig fel emésztett a versengés, most egyesítve hazánk ujjáépi lésére és a demokrácia megerősítésére lehet for ditani. (Éljen a munkásegység, éljen a munkás-paraszt szö­vetség! — zúgja a tömeg.) Rákod elvtárs ezután rá­mutatott, nemcsak a?, ip >ri munkásság és a város dói gozói kö.öit történt fö‘d- ceuszamlás, harem a dől gozó parasztság is megindult pártunk felé. Eiég erre a lelkes, hatalmas népgyülésrr tekinteni. Egész faivak, a bíróval, a; elöljárósággal az élükön, eljöttek, hogy meg hallgassák a Kommunista ParíoL Gyökeres változás a parasztság és £i demokrácia viszonyában — Elég erre a több mint százezer főnyi, majdnem ki zárólagosan paraszthartlgaló- ságra egy tekintetet vetni és mindenki megérti, hogy va­lóban ezen a téren is gyö kérésén változás történt. Adatokat sorol fel Rákosi elvtárs Zemplén megyéből 1948 első három hónapjában a majdnem egészében me­zőgazdasági lakosságú me­gyében ezrével jelentkeztek az uj tagok. Kommunista falvak Zemplénben Vannak olyan községek, amelyekben a felnőtt pa rászti lakosság 50—80 százaléka belépett pár­tunkba. Itt van Monok, Kossuth szil lőfatuja, ahol 1100 Kinőtt körül 816 tagja a Kom munista Pártnak (Viharos taps 1) Tsktaharka iyors 1200 felnőtt közül 809 tagja az. MKP-nak. Alsőberecttin 350 felnőtt közül 284 kommunista párttag. Kom!Ő8ka községben 17 család kivételével min­denki az MKP tagja. Mak- koshotyka községben 360 fdnőit közül 292 MKP, tag. Tolcsván, Megyaszón, Óru­tán és eey egész sor más községben a lakosságnak több mint a fele tayja a Kommunista Pártnak. Egy egész sereg tanyatelepüiés- beti és majorságban az uj gazdák népe kivétel nélkül pártunknak tat j o. A falu legjobb gazdáinak az MKP-ban a. taelye — Ezzel líbiaijuk meg azt a rengeteg mű két, amelyet pártunk a magyar dolgozó nép érdekéboa vécnft. Az újonnan jelentkező tágok között egyre többen vannak az uj-ardák és törpebirío kosok melleit a középparasz- tok, a falu legjobb g&zdéi, a közséíi bíró. Zemplén, Abíuj megye öskzes jegyzői kértek felvéte liket a pártba, de természetesen rneg fogjuk válogatni, hogy kiket veszünk fel Hh-onló jelenségeket ti pasztáin k szerte zz ország­ban. Demokráciánk rendje szilárd és mefradandó K Felvetette Rákosi elvtárs a kérdést: mi az oka anr.ak, hogy a parasztság nsgy tö üregekben árad a Kommu­nista Párt felé? Kétségtele­nül ugyanaz az ok, mint az ipari munkásságnál. A falu dolgozó népe is meggyőző dőlt arról, hoíy az MKP jól. becsületesen és sikerre! dol­gozik érdekükben. Idézte Farkas Balázs harminchoktes borsodi gazdi esetit Farkas felvételre jelentkezett és arra a kfird-sre, hogy mi kész­tette őt erre, így válás: ot: »Azelőtt ellenséget láttam a kommunista pártban, de mosl megeyőződ*em, hogy a Kom­munista Párt a legigaíslgo sabban né.i a do'gozókzt és a legtöbbet teszi a n-pért.' (Egy emberként kiáltja a százezres tömeg: Úgy van!) — A Komrr.u sista Párthoz vaió özöniésnek másik oka — íoiyta'ta Rákosi elvtárs, — ho.?y a parasztság le! ismerte: demokráciánk mostani rendje nemcsak hasznos és jó számára, hanem szilárd és maradandó is, ebben már változás nem lesz. A p«M*»«*2jásácj felismeri«; érdekeit Pár év előtt még gyakran volt érés belő a félelem a pa rasz'ságbao, hogy demokrá­ciánk nem lesz t rtós és v’S8Ztjöh:.t a régi úri rend. H ■ most kérdezik a gazdá kát, art a ^válasz* kapjuk, hogy — bár vannak még hi bak is bajok — egyébként megbékéltek a helyzettel és kívánatosnak tápját:: bárcsak így maradin. A falu dolgozó népe az MKP munkája alap ján meggyőzödön arról, hogy biztosítani ladjuk számárain békét, a nyugalmat, a te. remtő munka, a boldogulás feltéleleit. Ezért változtatta meg álláspontját velünk szem­ben és ezért i.’du I sneg ha­talmas tömegekben a Kom mumsia Párt feló. A Nena^eii Függ ellenség Froníjának ti5 f elemtosé ge A demokrácia erősödésé­nek jeleiről beszélt ezután Rákosi elviárs. Ez megmu­tatkozik a koalíció többi pért jsihoz való viszonyunkban is. A Nemzeti Parasztpárí éppen ma tartja nagyválaszt­mányi Ülésé*. E? a párt a mi régi,' hü szövetségesünk és biztosak vagvunk benne, hogy a jövőben még inkább az lesz. Mához két hétre a Kisgazda Párt fartj i nagy*á tasztmányi ülését fs itt is a központi kérdés az lesz, hogy megszilárdítja a párt sorsi ban a demokrácia erőit. Örömmel közötte, hogy sike­rült végre megteremteni a nők, az asszonyok frontján az egységei. Hasonlóképpen létrejött az ifjúsági egység is. Rendkívüli figyelem I 'óz ben ezu'án igy folytatta: — A demokrácia álblános megerősödése és megsziíár dulása uj jelentőséget adott a Nemzeti Függetlenség Frontjának. Most nyílik meg a lehető ség arra, hogy ez a Nem zeti Front, amely a felsza­badulás tlsö hónapjaiban olyan jelentős munkái vég­zett, ujult erővel élére )áll hasson a demokráciának és széles népi alapokon foly­tathassa tovább pzt a mun­kál, amelyet a közben meg­veri népellenes erők éskálő­riása következtében eddig nem tudóit elvégezni. A nép és a fiatal demo­krácia összeforrásá! mutatták a 48 as c ntenárig ünnepsé­gek is. A nép nemcsak hó dotáltál emlékezett a nenne! naavjsira. Kossuth.«. P* tó fi­re, Táncsicsra és mu< k-'jukra, hanem demokráciánkat a 48 as ősök jogutódjának be csülztes folytatójának tekints Az Lillám «ns aa: egtyHi-^ H .ngsulyozta R ;kosi elv- társ: most már mindenki e-őit világos, hogy n magyar nép a demokrácia mellé állt. — Eta felismerés — foly­tatta — egyre inkább Ke;d utal törni még az o ym egy- hári körödben is, amelyek sdnte az u olsó időiig ellen­ségesen aiitak szemben a népi demokréc'ával. A hívók zöme eddig is a mi tábo runkban, a demokrácia tábo­rában volt, de most már az A jelek jók. A ié! úgyszólván semmi kárt nem teti az őszi vetésekben. Kétnapos orszá gos eső is volt, ha a jő Isten ezentúl is jó időt ad, akkor megvan a reményünk, hogy három aszályos év után végre bő aratást k punk. Minthogy tavalya r< mönykt dtsek m m váltak be, az idén a kormány ! óvatosabb. A beszolgáItatási ! rendszeren már tavaly lazí­tani akart, de a szárazság ezt meghiúsította. Az idén a beszolgáltatásnál elsősorban arra vették az irányt, hogy most a kivetésnél nagyobb figyelmet fordítanak a földek minőség’re és a birtok nagyságára. egyházfők közül is ''gyre töb ben ke<d;k belátni, hogy cd digi álláspontjuk helytelen, káros és hogy nem lehet visrzihrd sari a tönénelem serekét. M g keli fajálniok a demokráciával való békés és építő együttélés módjait. JÓK a terméskilátások Rakott Mdyas e.uian a parasztság kérdéseire tért át. I A legdöntőbb a terméskilátás. A munka Hőseit példaképül áSlííJuk etz ofszáö elé — A demokrácia megerő- sitésének egyik jele az is, hogy a munkaverseny a város­tól átcsapott a falura. Nem­csak egyes gazdák, hanem egész falvak termelési ver staubé kezdtek Ujgardák versenyeznek régi gazdákkal és egész falvak figyelik az olyan verseny ki­menetelét, mint amit például Molnár Bálin*, Szende leg­jobb gazdáji kezdett egy háromszorta nagyobb birtok­kal rendelkező ga-dával. Eí határoz'utc, hogy ahogy az iparban, úgy a mezőgazda­ságban is jelentékeny ősz szeggel fogjuk ju'slmazni a versenyek győzteseit és gon- d iskoduk, hogy a mezőgaz­dasági munka hőseit sz or­szág népe elé ^é dáuí áüitsuk. Sok ek panasz az erdöigazgatóságok eilen Közölte Rákosi etviárs, hogy őszre újra mezőga da sági termény kiállítást rendez­nek, amelyen bemutatják a magyar mezőgazdaság leg jobb eredményeit. K^rte a gazdákat, már most készül jenek, hogy ezen a kiállitáton az ujga-'dák ás kisbirtokosok is méltóbban képviselve le­gyenek, mint a legutóbbi Na?jyS>érIőlv Iielyetí íöldbérlő paraszti saiöveíkezelel tenyészkiállitáson. A sikerek melleit termé­szetesen nem hiányoznak a bajok sem, — folylatta Rá­kosi Mátyás elvtáts —• itt Zemplénben a 3 éves aszály jobban érezteti hatását, mint egyebütt, emellett nagyon sok a panasz az á'latlenyésztö egyesületekre, amelyek igaz­ságtalan terheket rónak a község álla'far ó gazdáira. Közbe fogunk lépni, hogy az ilyen jogtalanságok megszűn­jenek. Hasonlóképpen renge­teg a panasz az állami erdő- igazgatás eben, amely a le­geltető gazdákat a legkisebb szabály áthágása esetén is indokolatlan magas bírságok­kal sújtja. — Megoldatlan még a lég­több helyen a házhelyek kér dé’e. Legtöbb helyen még a mérnöki kimérések sem történlek meg. Itt is bele kell nyúlnia a demokráciának... — A munkanélküliség is, — mondotta — különösen a tivaszi munkák megindu­lása előtt — országszerte jelentkezett. Mi ezen igye­keztünk közmunkákká! segí­teni. Zemplén megye például több mint félmillió forintot kapod erre a célra. Az áilam- épitészeíi hivat-1 kőbányákat nyi ott meg a munkanélkü­liek foglalkoztatására. Vi run os hotscantanó tap - sal köszönte meg az óriási paraszttömeg Rákosi elvtárs nak a mezőgazdasági mun­kanélküliség nv’gs. ö ítélésére vonatkozó bejelentéseit. A munkanélküliség meg­szüntetésének legfontosabb módja: az eddigi nagybérlők he lyébe földmunkásokból ál ló bérlőszövetkezetek lépnek hogy azok, akik a fötdosz Sásból kimaradtak, legalább ilymódon megmeneküljenek a munkanélküliség c-apássi- tól. — Sokkal nagyobb figyel met fordít a demokrácia a szövetkezeti kérdésre — fob - tatta — de nem fogjuk a?t elsietni. Döntőnek taríjuk, ho*y kizárólag az önkéntes­ség, az önkéntes t-gság alap ján jöjjenek iétre mezőgsz dasági s övetkezetek, lehető­leg csak akkor, ha megfele­lően képzett szakerőket tu­dunk rendelkezésükre bocsá­tani. Mert ha nem ez törté­nik és a szövetkezet a rossz vezetés miatt tönkremegy, nemcsak az illető községben!, hanem 8z egész országba n rossz hírbe kerül éa vissza esik a szövetkezés egyébként annyira fonlos nagyjövöjü kérdése. Közölte Rákosi elvtárs, hogy addig is, mig a szö­vetkezeti mozgalom fejlődé sének feltételei megérnek, az áiiam gépállomások szaporí­tásával siet a kisbirtokosok segítségére. Már működik 30 ilyen állomás és ezentúl ha­vonta öl uj állomást, később mégíöbbet állítanak fel. Fo­kozni fogják tenyészállatok és nemesített vetőmag jutta- -tását a gazdákhoz. Az úfgazdák földje sérllyeíellen magántulnídon — Fontosnak tartjuk — folytatta Rákosi elvtárs, — hogy minden ujgazda meg­kapja telekkönyvi kivonatát. Tudjuk, hogy az ujgazda csak akkor érzi magáénak a főidet, ha ez telekkönyviig is b: van kebelezve. A Kom­munista Párt minden erővtl sürgeti a telekkönyvezést és most már minden ujgazda nyugodtan művelheti a fö d- jet. mert tudja, hogy ez a föld az ő magántulajdona, tudja, hogy ti Kommunista Párt min­den erejével azon munkál-

Next

/
Thumbnails
Contents