Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-04-11 / 15. szám

1948. áprilla 11. Zempléni N ép n ! i á |jf 3 kodlk, hogy ez a magán- \ virágzó, erőteljes gazda | sok tízezrei lelkesen ünnep tulajdon ne csak biztosan • sággá fejlődjék. i tik Rákosi Mátyást és a a kezén maradjon, hanem ' (Az ujga/dák és khbirtoko 1 Kommunista Pártot.) A város és falu népe egyaránt támogatja az államosítást Rákosi Mátyás itt áttéri az államosítások ügyére. A bin- kok államosítását a paraszt­ság azért fogadta örömmel, mert megértette, hogy a ban­kok a népi állam kezében többé nem nyúzhatják a falu dolgozóit. Ellenkezőleg, köl­csönökkel és egyéb módon a parasztság segítségére lesz­nek. Ugyanez all az ipari üzemek államosításéra is. A száz munkásnál többet fog | lalkoztató gyárak államosi I tása a demokrácia megerő­södésének és a két munkás 1 párt egyesülésének első, h«- •almas gyümölcse. Az üzemi dolgozók örömet fokozza az, hogy a legtöbb üzem él're kipróbált munkássorból szár­mazó vezető került. — Ma már meg lehet álla pitani, hogy demokráciánknak ezt a lé pését a város és a falu dolgozó népe egyaránt he lyesli és támogatja (Percekig 2U*ja a tömeg; Úgy van 1 A munkásoké a gyái I) A kisemberek nyugodtan, biztonságban dolgozhatnak tovább Váhsrolt Rákosi elvtárs arra a k-rdéare, mely t sokan felvetettek, hogy mi-'r* csak a száz munkásnál több -t fog­lalkozató üzemeket államosi lőtték. „Mi erre azt vá aszo'- juk: egyetlen lépéssel sem akatunk tovább nenni annál, mint amennyit a demokréc a gardasági érdeke és a három­éves terv érdeke megkövete'. A mi megítélésünk szerint erre a célra léryegében ei - gendő volt a száz munkás­nál többi t fogla'koztató üze­mek államosítása. És mert ' ez elég volt a dolgozó nép érdekének védelmére, nem mentünk tovább. Nemcsak a kisipart és a kink^resk’ del- met alrrjuk kiemelni, hanem a közép-sállal tokát is. A le­hető legszélesebb m?r ékben bizto itani akarjuk, hogy az egyéni vál'alkozásnak továbbra is olyan le'e nyíl jón amennyi csak összefér demokráciánk egészséges fejlődésével. A jövőben is vi yázni fo * gunk, hogy a kisemberek nyugodtan és biztonságba dolfc^rhassanaV Hazatérnek hadiloylyaink Miközben Rákosi elvtárs egyre fokozódó lelkesedés és figyelem közben taglalta a magyar problémákat, a nagygyűlésre még szakadat­lanul hömpölyög három me- eye népn. a szónok* tribün ről beiáth italian embereidő látszik, de a főutakon és most már a szükségbejára­tokon is újabb lelkes töme­gek érkeznek zászlókkal és zen* szóvfl Rákosi Mátyás sokszor nem ju* szóhoz, mert hol itt, hol ott, mint a mély­ből feltörő forrás röppen fel az éljenzés, az őszinte, egye­nes beszédért. Rákosi elvtárs hangsúlyozta, hogy a kormány sikeres közben járására minden hadifo ■ goly hazatér. — Reméljük, hogy a hadi- fogolyvona'ok még ebben a hónapban megindu’nak és ebben az észtéi dőb-n mind annyiunk örömére begyógyul a háborúnak ez a súlyos sebe. Addig is arra kérem a hadifoglyok hozzátartozóit, hogy ezt a hátralévő kis időt, most már türelemmel és nyu­galommal várják ki. A béke legnagyobb bizíoslléka: a népi demokráciák és a Szovjetunió összefogása Ezután külpolitikai kér | désekre tért át, rámutatva, hogy a világ egyre inkább kezd két táborra oszlani. Amerika ígéretekkel és fenye­getésekkel, kardc3Örtetéssel és háborús előkészületekkel igyekszik vlláf uralmi terveit megvalósítani es akaratát a népekre ráerőszakolni. — Ezzel a törekvéssel ter­mészetesen szembeszállnak a szabadságukat, önálló ságukat, békéjüket féltő népek, élükön a hatalmas Szovjetunióval. Rámutatott Rákosi elvién«, hogy egyre többen vetik fel a kérdést: lesz e háború? Hangsúlyozta: Amerikában is egyre inkább szaporodik azoknak a száma, akik isme­rik az amerikai nagytőke céljait, el vannak szánva, hogy szembeszállnak a há­borús uszítással. A béke legnagyobb bizto sitéka természetesen a ha­Szólt Rákosi elvtárs a szomszédos népi demokráci ákkal kötött barátsági szer­ződésekről és közölte: a kor mány rajta lesz, hogy a többi demokra'ikus államokkal is hasonló szerződések jöjjenek létre. | Amerika világpolitikai terveit legtöbbször segélynyuj’ás ürügye alá rejti. Á M írshall terv — ha az amerikaiaknak hinni leh t — Európa és a demokrácia talpraáüitását célozza. A népi demo! ráciák nem engedték ettől a tervtől elszédileni magukat, mert idejekorán átlátták, hogy a Marshall terv célja nem az újjáépítés, hanem e<z köze a világhódító törek­véseknek és az amerikai reakciónak. talmas Szovjetunió, amely birtokában van azok­nak a fegyvereknek, közülük az atombombának is, ame lyekkel a kardcsörtető ame­rikai imperialisták fenye- getődznek. A Szovjetunióval vá'lvetve védik a békét, füg­getlenségüket és bo'dogulá- sukat a népi demokráciák, köztük a mi hazánk is. — Örömmel üdvözöljük a csehszlovákiai fordulatot, a népi erők győzelmét a régi rend híveivel szemben. Üd vözöljük annál is inkább, mert o megvert csehszlovák re­akció volt « legnagyobb akadálya annak, hogy Ma­gyarország és a szomszé dós népi demokrácia között egészséges baráti viszony jöjjön létre. A megvert reakciósok voltak elsősorban szószólói a szlo­vákiai magyarság elnyomá­sának. Meg vagyok győződ • ve — emelte fel hangját Rá­kosi elvtárs, — hogy most, amikor Csehszlovákiában végleg megszilárdult a de­mokrácia, megtaláljuk a mód­ját, hogy ezt, a szánunkra olyan fejő és zavaros kér­dést mindkét ország népei­nek kö'ceönös megelégedé­sére gyorsan és véglegesen megoldjuk. Amerika segíti a görOg fasisztákat A tömeg lelkesen ünnepelte Markosé tábornokot, amikor a görög nép szabadsághar­cával kapcsolatban Rákosi Mátyás a nevét emlegette. Az amerikaiak rengeteg fegy­veren kizül már több mint egymiliárd dollárt adtak a görög fasiszta kormánynak, de ez sem segít, mert a szabadságharc egyre erősö­dik. A nemzetközi reakció az utóbbi időben azt állítja, hogy magyar önkéntes csa­patok, Petőfi brigád és ha­sonlók küzdenek a görög szabadságharaosok oldalán. A Szovfeiuniónak is van atombomká|& A csehszlovók-magyar vitát véglegesen rendezzük A nemzetközi reakció hazug liirel — A magyar dolgozó nép természetesen a legnagyobb lelkesedéssel tekint a görög szabadságharcosok felé, hi szén ők az európait is, ben­ne a magyar szabadságot is védik. M nden rokonszenv a görög szabadságharcosoké. Amikor ezt megállapi’om — mondta Rákosi elvtárs emelt hangon — egyben kijelen lem, hogy átlátszó hazugság minden olyan hir, amely arról szól, hogy magyar önkéntesek harcolnak a görög szabad ságharcosok oldalán Eb­ből egyetlen szó sem Igaz, az egész puszta kitalálás, része annak a rágalom és hazugság-hadjáratnak, amellyel az amerikai réak elő szolgálatában álló sajtó a saját népét és a világot szédíti. Főcélja az, hogy ürügyet szolgáltasson az amerikai imperialistáknak, hegy még szemtelenebből és fegyveres erővel lámo gassák a görög fasisztákat R szletesen szóit Rákosi elvtárs a nyugati imp rialia- Iák 0 szőrszálban alkalma zott módszereiről, amelyek­kel a választások eredményét akarják a maguk javára be­folyásolni. Reméljük — mord ía, — hogy az olasz nép április 18 án szembeszáll a fenyegetésekkel és véglege­sen beáll az európai demo­kráciák soráh*. Válságok a nyugati országokban Rámu'atott Rákosi elvtárs arra, hogy azokban az or­szágokban, ahol az amerikai imperialisták befolyása érvé­nyesül, igy: Angliában, Fran­ciaországban, Ausztriában, Olaszországban és egyebütt, a termelési és politikai vál­ságok követik egymást, a bi­zonytalanság állandó, a né pék nyugtalanul tekintenek a jövő felé. Az újjáépítés las­sú, vagy egyáltalán nem fo­lyik. Ugyanakkor ezekben' az országokban a reakció arról beszél, hogy a népi demokrá­ciákban — közöttük nálunk is — nemcsak, hogy nincs újjáépítés, ói még mi kom­munisták akadályoztuk is az európai újjáépítést. A helyes litaí válaszíolluk — Magyarországon min denki saját tapasztalatából tudja, hogy az újjáépítésnek, hazánk talpraállilásának nin csen nagyobbb és eredménye sebb motorja, lelkesebb hir detője és eredményesebb vég rehojtója, mint a ml dtmo kráciánk és a mi hatalmas Kommunista Pártunk. (Taps) — Mi büszkén és nyugod­tan állíthatjuk, hogy helyes volt az az ut, amelyet 1945- ben választottunk, amikor az újjáépítést saját erőnkre tá­masz' odva kezdtük meg és nem vártunk sem alamizs­nára, sem olyan küiiöldi se­gítségre,amely ö.ináiióságun kát és szabadságunkat, nem­zeti függetlenségünket vészé lyeztdte volna. Rákosi elvtárs összehason­lította a magyar és a nagy nyugati államok gazdasági viszonyait. Jellemzésül el­mondta, hogy márciusban több mint tízezer szeretetcso- mag ment külföldre. A leg­több csomag a szomszédos Ausztriába ment, a második helyen a győz | tes Anglia áll, utána Ro- , mánia, Franeiaország, az ' Amerikai Egyesült Államok Svájc következnek. Ei mutatja, hogy főiünk nyu- < gatra lévő á!lamokb3ji, még az US 4 ban sem oly rózsás a helyzet, mint amilyennek feltüntetni szeretnék, külön­ben az ottaniak nem kérné­nek magyar ismerőseiktől szeretefesomagot. — Ezen a nagygyűlé­sen — mondotta végül Rákosi Mátyás elvtárs — mindenki meggőződhet arról, hogy a városok dolgozói és a falvak szor­galmas népe szabadon, egységesen áll a magyar demokrácia és a Magyar Kommunista Párt mögött. Népűnk érzi, hogy helyes az az ut, amelyen a Ma­gyar Kommunista Párt jár és azt követeli tölünk, hogy menjünk ezen az utón ingadozás nélkül, bátran, gyorsan, tovább előre és lobogtassuk fen • nen, magasan, a végső győzelemig a szabad, j erős, békés és virágzó népi demokráoia zász- 1 Iáját 1 Amikor Rákosi elvtárs befejezte nagyjelentőségű be­szédét, a hatalmas térség minden talpalatnyi helyét meg­töltő óriási tömeg leírhatatlan lelkesedésben tört ki. A gyű lés alatt, — kissé késve érkezett meg a diósgyőri és ózdi gyárak, gyönyörűen féld szitetí menete s az ő többezres tömegeik most már a diszemeivény hátsó részét, egész a várkastély faláig teljesen b töltötték. Percekig tartott a szűnni nem akaró é jeozés, a nép nagy vezetőjének beszéde után. Ezután Aczél Qyörgy lépett a szónoki emelvény elé. Meleg szeretettel üdvözölte a későn érkezett, gyönyörűen felvonuló diósgyőri és ózdi ipari dolgozókat, majd a következő sza­vakkal zárta be a felejthetetlen nagygyűlést: Aczél György: Ex a gyűlés új népszavaatái az MKP melleit — É8zakmagyaror3zág pa­rasztságának munkásságának és haladó értelmiségének ez a hatalmas találkozója min­denkit meggyőzött arról, hogy a munkásság után paraszt­ságunk is végleg oda állt a népi demokrácia zászlaja mö-

Next

/
Thumbnails
Contents