Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-01-25 / 4. szám

1948. január 25. Zempléni Népújság; s reformot és a köztársaságot, és legutóbb nem átallotta lábbal tiporni Kossuth Lajos, Petőfi és az 1848 as szabad­ságharc dicső emlékét (zugás). Ml eddig is kerestük a katolikus egyházzal a szo­ros együttműködés útját és a népi demokrácia Je­gyében keressük ezután Is. Azonban ez nem jogosíthat fel senkit arra, hogy a papi palást mögé bújva a magyar népnek verejtékkel, nélkülö- zésekkel létrehozott eredmé­nyeit bármilyen formában is ócsárolja. (Úgy van.) Legyen mindenki büszke, hogy az MKP tagja lehet Ezután Olt elvtárs rátért a tagkönyv újítás kérdésére, és a következőket mondotta: — Zemplén megye kom­munistái az elmúlt év so rán olyan eredményeket ér­iek el, melyekre méltán le­hetnek büszkék a magyar kommunisták, mert büszke rájuk az egész párt, büszke rá maga Rákosi Mátyás elvtársi (percekig tartó ünneplés, taps). A választási eredmény, amelyik 31 százalék szava­zatot eredményezett Zemp­lénben, ott ahol 1 évvel ez­előtt még a kommunistáknak nehéz helyzetük volt, azt mu­tatta, hogy a zempíánmegyei elvtársak becsületet szereztek a magyar kommunistáknak. Eloszlattak minden .előítéle­tet és Zemplén dolgozó pa rasztsága és értelmisége látta, hogy ez az a párt, amely mmdent a nép és a nemzet felemelkedéséért végez önzet lenül és becsületesen. A tag- könyvujitást is ennek a je­gyében kell elvégezni. Ez nem a párt belső ügye, mint ahogy a kommunisták ügye nem csak egy párt ügye, ha­nem a nemzet ügye. Ml köz­ügynek, a a magyar nép ügyének tekintjük a tagsági könyvek megújítását. Az a célunk, hogy a tag- könyvujltás megtisztítsa so­rainkat, megerősítse párt tagságunkat úgy, hogy mindenki érezze, min • denkl büszke legyen arra, hogy a Magyar Kom­munista Párt tagja lehet! (nagy taps). Az uj párt­tagsági könyveket éppen ezért a Központi Vezetőség adja ki és azt népünk nagy vezetője, a mi büsz­keségünk, Rákosi Mátyás elvtárs fogja aláírniI (ha­talmas taps, a konferencia felállva ünnepii Rákosi Mátyást). A népi demokrácia útján a szocializmus felé! Befejezésül Olt elvtárs Rá­mutatott a kommunistáknak áldozatos munkájukkal szer­zett nagy tekintélyére és arra, hogy ennek eredménye az, hogy uj országban élünk, amelynek megváltozott a tar­talma, népi demokratikus lett, politikailag és gazdasá­gilag a nép kezében van a hatalomnak túlnyomó része. Elérkezett az ideje annak, — mondotta — hogy a magyar kommunisták to­vábbvigyék a népi demo­krácia utján a magyar né­pet a szocializmus megva­lósításához! (Taps) Továbbra is legyenek a zempléni kommunisták az eddiginél is önfeláldozóbb, éberebb, elszántabb harcosai a magyar népi demokráciá­nak és akkor biztos vagyok abban, hogy uj feladataik elvégzésével hozzájárulnak a 48-as forradalom eszményei­nek, Kossuth, Petőfi tanítá­sainak valóra váltásához, a virágzó, független, boldog népi köztársaság megterem­téséhez. (A hatalmas beszá­moló befejezésekor a konfe­rencia küldöttei helyükről felállva, Bzűnni nem akaró óriási tapssal ünnepük Olt Károly elvtársat.) Erdei Barna, Taktaharkány újonnan megválasztott bírája szólt hozzá először Olt elv­társ beszámolójához. — A gyünk mindenkivel és együtt dolgozunk a demokratikus pártokkal. Ennek az ered­ménye volt az, hogy a vá­A küldöttek mi községünkben a kommu­nisták mindenkin segítettek, aki hozzájuk fordult — mon­dotta. Megvédtük a kiosztott földet, amikor a báró vissza­akart venni 200 holdat, ami a hadifoglyoknak volt tarta­lékolva. Jóviszonyban vá­lasztásokon Takte harkány ban az MKP 64 százalék szava­zatot kapott (nagy taps). Llpcslk István sátoraljaúj­helyi járási titkár arról be­szélt, hogy a zempléni nép bizalma mindinkább a kom­munisták felé fordul, mert látja azt, hogy azok az ered­mények, amelyeket a felsza­badulás óta elértünk az ő munkájuknak köszönhetők. Soha nem voltak időszerűb­bek Petőfi szavai, mint ma: Szégyen reá ki lomhán vesztegel Diesősig arra, aki dolgozik... Krasznal Ferenc elvtárs, honvédfőhadnagy, a zemp­léni határvadászok harcos üdvözletét hozta és hangsú­lyozta, hogy a demokratikus honvédség ma már a népé és a zempléni nép a 48-as Kossuth honvédek unotá!, büszkén és bizalommal te­kint honvédéire. A felszabadulás mólt, *iht napszárao». tübétí* iob v tam. — mopdotfa Bin?? János r UPOSz pádni el­nöke -~ ite amióta főisSk* kaptam boldog vagyok, matf magamnak dolgozom as ki­töm, hogy nekflnk parasz­toknak épül az ország. Úszta Gyula főispán: Az értelmiség forrjon össze a néppel A konferencia kitörő lel­kesedése közben Úszta Qyula főispán elvtárs emelkedett szólásra. A közigazgatásról és népünk viszonyáról be­szélt. Hangsúlyozta, bogy a régi közigazgatás fegyver volt a grófok és tókések kezében a nép ellen. A tisztviselők hatalmi helyzetüket éreztet­ték — úgy képzelték ei, hogy a nép van ö értük. A fel- szabadulás után nagyrészben megváltozott a helyzet külö­nösen a választások után, amikor az államhatalom a nép kezében van. Mi azt akarjuk a tisztviselői kartól, hogy forrjanak össze a nép­pel, úgy intézzék a nép ügyes-bajos dolgait, mint a sajátjukat. A diósgyőri vasgyár dol­gozóinak harcos üdvözletét hozta Mazár Ferenc elvtárs 0. B. elnök. Büszkén látom azt, mint zempléni, hogy szülőföldem népe a nemzet első pártja, a Kommunista Párt mögé sorakozik fel — mondotta. Vlgh Bertalan elvtárs Megyaszó küldötte, elmon­dotta, hogy csak akkor tudta meg igazán, mit jelent kom­munistának lenni, amikor pártiskolára került és onnan visszajőve sokkal eredmé­nyesebb munkát tudott vé­gezni népének érdekében. Ne legyen különbség régi és uj gazda között Baka János Tiszaluc bí­rája : — Én azt akarom, amit a Kommunista Párt, hogy megszűnjön régi és ujgazda között a különbség, mert csak így tudjuk megterem­teni a virágzó mezőgazdasá­got. 51 éves vagyok, de büszkén mondom el, hogy bejöttem az Esze Tamás pártiskolába, otthagytam a bírói hivatalt, mert ’tudom, hogy szükségem van a ta­nulásra. Mikulka János mikóházai vezetőjegyző —, aki nemré­giben tért vissza hadifogság­ból —, arról beszélt, hogy a Szovjetunióban a hadi­foglyok megtanulták becsülni a szovjet népet és hazatérve a Kommunista Párt országépitő munkájához csatlakoztak. Nagygergetyffl Lászlórsé őrhegytanyai tanítónő elmon­dotta, hogy két esztendő alatt, mióta a tanyán van, ahol azelőtt a felnőttek nem tud­tak írni sem, ma már tan­folyamokat tartanak és rádiót szereltek be. Először bizal­matlanul fogadták, de ami­kor látták, hogy mindent megtesz a népért megszerették. A FÉKOSz a kisbirtokosoké is Rendes András elvtárs a FÉKOSz megyei titkára, el mondotta, hogy ma már meg­változott a mezőgazdasági dolgozók helyzete, megvaló­sult a társadalombiztosításuk és maguk ülnek le tárgyalni munkabéreikről. A FÉKOSzt nemcsak a földmunkások, hanem a kisbirtokosok erős szervezetévé kell fejleszteni — mondotta. Juhász Istvánná az MNDSz munkáját ismertette, azoknak az asszonyoknak,# munkáját, akik megszervezték a hadi­fogolyszolgálatot és önzetle­nül dolgosnak azért, hogy t dolgozó asszonyok elfoglal­ják egyenrangú helyüket aa ország életében. Qalambos János bilvá- nyostanyai titkár a tanyai paratzság életéről számolt be, Magda János elvtárs, a szerencsi Cukorgyár 0. B. elnöke a cukorgyár! dolgo­zók újjáépítő munkájáról beszélt. Urbán István elvtárs a sátoraljaújhelyi vasutasok nevében szólalt fel és ismer­tette azoknak hősies újjáépítő munkájukat, amelynek ered­ménye, hogy ma már Üveg* ablakos fütött vonatok közle­kednek. Az Esze Tamás pártiskola öntudatos kommunistákat nevel Kovács Gábor eivtárs az Esze Tamás pártiskola veze­tője a falvak dolgozó népé­nek egységéről beszélt, hang­súlyozva, hogy az MKP páriiskoláját elvégzett elvtár­sak a falvakban, miután megismerik a nemzeti egység gondolatát, a függetlenségi front megteremtésének fon­tosságát, eredményesen épí­tik pártunkat és öntudatosan vezetik népünk országépitő munkáját. Nagy Sándorné, Vilmata- nya küldötte a tanyai iskolák elhanyagolt állapotáról, az óvodák, napközi otthonok hiányáról, orvosok hiányáról beszélt. Tokaji Péter a fiszaluci Földmüvesszövetkezet ügy­vezetője arról beszélt, hogy még mindig akadnak a közigazgatásban olyan vezető tisztviselők, miat például a közellátási felügyelőség ve­zetője, akik nem a nép érde­keit szolgálják. Bal Béláné, a .elemi Földművé- szövetkezet Ügy­vezetője srr ól bestéi', hogy a dolgozó asszonyoknak v há t .rtás vezetés»* mailett politikával \t kéll törídaJök részt kel! venniök a béka me. védésében. (r^gy taps) B ocze László «Ivtárs a l demokrácia és az egyház viszonyáról beszéli. Elmon­dotta, hog a kommunisták felvila&ositő munkjj'fmk ■ eredményeképpen a-ok * papok, ak;,r a demotrrát,^ aüer uszítanak, elszigdaífd- nuk a néptől. E? 'őrfoat Halászhonr k fanfár ■% tn:\ J kor a po-itisj’ó papnfeá fordítottak az embwsk ' kimentek a templomba?, Olt Károly válasza Olt Károly elvtárs részle­tesen válaszolt a hozzászó­lásokra : — Helyes utón járnak a zempléni kommunisták, a felszólalások, amelyek itt el­hangzottak, azt bizonyítják, hogy népünk, 1948-ban a centenárium esztendejében elérkezett ahhoz a felisme­réshez, hogy az igazi Ma­gyarország történelme a fel­szabadulással kezdődött és sokszazezernyi parasztnak adott földet ipari munkásnak felemelkedési lehetőséget és mindinnyiunknak szabadsá­got. Népünk uralkodik ma már és meghódítja az egész országot — fejezte be vá­laszát Olt Károly elvtárs (a konferencia pereiken ke­resztül viharosan kanepfl Központi Vezetőségünk tag­ját a Magyar Kormány mi­niszterét). Úszta Gyula főispán eh* társ zárja be a konferencia első napját. Ezután átvonul nak a Városi Színházba, ahol ünnepi előadáson a nagy Októberi Forradalom­ról, a Lenin és Sztálin ve­zetése alatt lefolyt győzte* harcról vetítik a Szovjetunió hatalmas filmalkotását, a „Vikorgi városrészét. Este a Vigadóban elfogyasztott vacsora után az újhelyi MKP szervezet Petőfi kulturgárdá- jának színvonalas szabad­ságharcos szellemű előadá­sát nézték végig a konferencia küldöttei és hallgatói. A hozzászólások

Next

/
Thumbnails
Contents