Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-08-01 / 32. szám
1948 augusztus 1 Zempléni Hépnf 3 Ezen a versenyen dőljön el ki a hazafi! A hercegkút! gazdák beszolgáltatási versenyre hívták fel a pataki járás községeit x Hercegkút, vasárnap délután. A Gazdakörben nép- gyülés van, a Függetlenségi Front pártjai tartják. A szónok Hargitai József elvtárs, az MDF megyei bizottságának tagja. A falusi embere két legjobban érdeklő kérdésről beszél, a cséplésről, meg a beszolgáltatásról. A hallgatóságban ott vannak a demokratikus pártok tagjai, az összes doigozó gazdák. Látszik az arcukon, hogy E héten az egyik napon váratlanul tűz ütött ki Ra- mecz Béla sátoraljaújhelyi pékmester (izemében. A gyújtó szikra a tűzhelyből pattant ki és rövidesen láng- baboritotta a pékmester teljes liszt , és kenyérjegy készletét. Áronnal hozzáfogtak az egyre inkább terjedő lángnyelvek oltásához és sikerült fáradságos, nehéz munkával rövid idő alatt a tüzet eloltani. A mintegy 15—20 mázsáról Ez év tavaszán uj munka- szellem terjedt el a falvak dolgozói között. A községek, a tanyák népének legjobbjai kiadták a jelszót: ésszerű munkával, helyes műveléssel, gondos kezeléssel, többet és jobbat termelni a népi demokratikus haza, a doigozó nép számára. A mezőgazdasági munka- versenynek már most látszanak az eredményeiv Hétről- hétre érkeznek be a megyei versenyirodához a jobbnái- jobb terméseredmények és ezek bizonyítják a zempléni gazdáknak: érdemes a főidet jobban megművelni, érdemes szorgalmasan dolgozni. A sátoraljaújhelyi gazdák közűi Keresztes Károly uj- gazda 1800 öl földjéről 23 mázsa 32 kg búzát csépelt. Toronyi József pedig 1300 ölön 10 mázsa tavaszi árpát takarított be, Cséplós Mihály ugyanennyin rozsból 18 métermázsát. Szép eredmények ezek. De ezek a Követendő példa ötv. Tóth Béláné és Kállai István elvtársak 5 holdon aluli ujdazdák a Patak melletti K rályhegyen. Becsületes, szorgalmas do'gozói a magyar nép: köztársaságnak, hűséges tagjai a Magyar Dolgozók Pártjának: Ezt bizonyították be akkor, amikor a csépiét után azonnal”-— még Julius 19 én — elsőnek szolgáltatták be az adóbuzá- jukat. Meg is kapták a 10 forint jutalmat érte a posfán. Így mutattak ők utat a királyhegyes! gazdáknak és hazafias cselekedetüket azért közöttük most, hogy álljank ott példaképül Zemplén dolgozó parasztsága előtt. „Véletlen“ tűz ütött ki Ramecz péknél Csak a liszt- és kenyérjegyek égtek el szóló — kenyér és lisztjegyek azonban a lángok martalékává estek — már nem lehetett megmenteni őket. így történt a tüzeset Ramecz péknél, aki különböző közellátási spekulációi miatt nem egyszer volt már büntetve. Most ismét figyelmébe ajánljuk őt hatóságainknak: alaposabban utána kéne némi hogyan is történt — épp most az elszámolások előtt — a lisztjegyeket elhamvasztó tűzvész? Akik gondolnak a jövő esztendőre Már készen vannak a tarlószántással is gazdák megérdemlik ezt a bőséges áldást, a íarlőhán- tást az aratás után már is elvégezték, igy készítik elő a jövőévi jó termésüket. Élenjárnak a versenyben a pusziakarádiak Is Ahogy Trlbollme ujgazda mondja: — Házépítő versenyt is indítottunk, uj otthont akarunk teremteni magunknak. Eddig 18 at építettünk fei saját erőnkből, a régi uradalmi cseléd házak helyett sajátönkban akarunk lakni. — Mi volt urasági cselédek — szól most közbe Szoták Gyula, — tudjuk mi a verseny jelentősége. Tudjuk, hogy magunknak dolgozunk, a mi jobb sorsunkért, a gazdagabb jövőért. Eddig 45-en iratkoztunk fei a versenyre, megmutatjuk, hogy munkátokká! jobb eredményeket fogunk elérni, mint amit a régi urasás; tudott. Ezt mondják és még hozzáteszik: ez évben jobb és nagyobb kenyér jut nekünk és a beszolgáltatási rendelet a mi javunkat szolgálja. El ts határoztuk itt, hogy már a géptől beadjuk a ránk eső részt, mert versenyzőnk ab ban is, hogy minden dolgo zónák legyen ebben az országban kenyere. egyetértenek a szónokkal. S amikor az befejezi, többen szót kérnek. Legelsőnek a Kisgarda- párt egyik helybeli vezetője, I a közsévi versenybizottság, ; einőke, Frikktr Vendel: — Azt javasolom hívjuk ki a pataki járás összes községeit versenyre: ki teljesíti jobban és gyorsabban hazafias kötelességét, a beszolgáltatást. Mindenki helyesel. Meg is fogalmazzák a felhívást, amelyet Stumpf Antal olvas fel a jelenlévőknek. ,Igy szól: .... mi hercegkút! parasztok elhatároztuk, hogy a magyar demokráciát minden erőnkkel támogatjuk és mindent elkövetünk, hogy a beszolgáltatáson keresztül az ország lakosságának kenyérellátását biztosítsuk. Ezért beszolgáltatási versenyre bivjuk fel a sárospataki járás összes községeit ás gazdáit. Ezen a versenyen elöljön el, ki az igazi hazafi!' A hercegkutlak várják a járás gazdáinak válaszát... Augusztus, elseje két év óta mindig fordulópontot jelentet népünk életében. 1946 ban ezen a napolt született meg a forint, az uj, jó, értékálló pénz, amely végleg megszabadított bennünket a szédületesen fokozódó pénzromlás nyomorúságából. Amikor Rákösi Mátyás elvtdrs bejelentette az uj pénz megvalósítását — akadtak akik gúnyosan legyintettek és kétkedő megjegyzésekkel akarták megingatni népünk hitét. Épp úgy, mint tavaly augusztus 1. előtt, amikor a dolgozók a 3 éves terv megindulását várták. A magyar nép ellenségei — füstbe ment terv*-rőt beszéltek. Azóta bebizonyosodott: az ő terveik hiúsultak meg, mentek füsbe, meghiúsította őket népi demokráciánk ereje, a dolgozók ébersége. A magyar dolgozók ez év augusztus elsején egyszerre két évfordulót ünnepelnek. De a stabilizáción és a 3 éves terv első évének sikerein túl ünnepük a gazdag és boldog magyar jövendőt, amelyet közös erővel, hazafias összefo gással építenek. fi kailiirát és a tudási ki kell vinni a nép közé... Megnyílt ^Sárospatakon a Szabadművelődési Akadémia Sárospatakon a Rákócd- várbau ünnepélyes keretek között nyílt meg hétfőn a szabadművelődési tigyveze tőkjnyári tanfolyama, amelyen Zemplén és Absuj megyékből 120 szabadművelődési vezető, vesz részt. A tanfolyam hallgatói előtt Gombos Ferenc közoktatásügyi minisztériumi [tanácsos mondott megnyitó beszédet. — A kultúrát és a tudást szét kell vinni a magyar nép közé, amely eddig el volt attól zárva, —■ mondotta. Itt a Rákóczi várban a két megye szabadmüvelődésivezetől szívják magukba Rákóczi és a magyar szabadságharcosok szellemét, a magyar függetlenség, a szabadság és a nép szeretetét. A Magyar Dolgozók Pártjának köszönhetjük , . Nem kell többé Tiszakarádra gyalogolni önálló községgé alakultak a karáéi tanyák József major, Mária major, Határszél, Kishalász és a többi Tlszakarád melletti tanyák népe már 1934 ben kérvényezte: létesítsenek önálló községet az egymáshoz közel- eső tanyavilágból. Ne kelljen Karúdra' begyalogolni, ahova szárazidóben 6 kilométer, de ősszel és tavasszal 12 volt az ut. A kérvénytzésből nem lett semmi. Az akkori uraság, a já- nosvári prépost megakadályozta. Ahogy a tanyákon mondják azért, mert ,féltek, hogy okosabbak leszünk. És nekik csak a buta cseléd kellett\ 1948-ban végre megvalósult a tanyákon élő gazdák régi álma. A népi demokratikus kormány belügyminisztere, Rajk László elvtárg rendeletére augusztus 1 tőt József- majort és a környező tanyákat községnek, József-faivá- nak nyilvánítottak. Csütörtökön este Bukó- vtezky Nándor főjegyző és Baintner János karádi vezetőjegyző elvtársak jelenlétében megválasztották az uj, önálló község népi szerveit és képviselőtestületét. A Nemzeti Bizottságba elnöknek Miit János tlvlárs, al- elnöknek Gupály Mihály, jegyzőnek Ardat Sándor iv- lárs került. A képviselőtestület megalakulása után az uj község birájává egyhangúlag József major volt ta- nya-biraját: Tribol Isiván elvtársai választották. Tőr- ványbirőnak meg a kisgazdapárti Gátfalvi Józsefet, Határszél volt biráját. Késő éjjel van már, mire az összes tisztségeket megválasztják, jegyzője az még nincs József-faivának, de azt is kapnak s addig hetenként kétszer jön ki a segédjegyző Karádról az ügyeket intézni. Erről beszélnek még csoportokba verődve az uj község gazdái. Ott ál! közöttük Gátfalvi József is, a törvénybiró. ö ugyan a kisgazdapárt tagja, de ezt mondja: — Ha a Magyar Dolgozók Pártja nem veszi a kezébe az ügyünket, nem intézi a kérésünket, még mindég tanyasiak lennénk, járhatnánk be naponta Karádra. Most majd uj községet építünk, mi intézzük a magunk dolgát. Már fél kettő is elmúlt, mikor a világos, holdfényes éjszakában mind haza indulunk A dolgozók az iskoláért ETERNIT MÜVEK HAR| T(R > A leteti ál békebeli minőség i Egész Zemplén megyében az ipari dolgozók közölt széles körben terjed a „Dolgozók az iskoláért* mozgalom. Mindenütt újjászervezik a Magyar Dolgozók Páríja szervezetei a falujáró csoportjaikat és felkészülnek, hogy a még rendelkezésre álló 5 hét alatt, — míg a tanítás megkezdődik — újjáépítsék, kijavítsák az elhanyagolt állapotban lévő falusi iskolákat. A sátoraljaújhelyi pártszervezet három falujáró csoportja ves2 részt az iskolák helyreállításában: a MOSzK üzemi szervezete, a vasutasok és a dohánygyári dolgozók. A tokaji falujárők is felkészültek már az iskolák építésére. Az első vasárnap augusztus elsején már meg is kezdik a munkát Erdő- bényén. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége belekapcsolódott ebbe a munkába. Sátoraljaújhelyen augusztus 7 én műsoros bált lendeznek, amelynek bevételét az iskolák felszerelésére, tanszerekre fordítják. A Vöröskereszt Sátoraljaújhelyen az Erzsébet kórház dolgozóival közösen nagy kerti mulatságot rendez, énekhangversennyel egybekötve. A mulatság tiszta jövedelmét iskoláink építésére fogják fordítani.
