Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1947-03-30 / 13. szám
2 1947 március 30. Zemplént Népnjiiág a cukorrépatermelés Tojást és lisztet ajánlottak fel a virágzó mezőgazdaság egyik alapleltétele ' a budapesti éhező gyermekeknek József-major asszanyai Fejlődő állatállomány, bőven termő határ a cukorrépa nyomában Egy ország mezőgazdasági éleiében mindig fokozott érdeklődésre tart számot az a termelési terv, amely a gazdatársadalom legjavát érinti, tehát a belterjes ágakkal foglalkozik. A dohány, rostnövények, különféle magvak közt élénk figyelem kiséri a Úgy a napilapok, mint a hivatalos lap közölte, hogy 1947 re minden 100 kg répa ulán 3 kg cukrot fizetnek, így állapította meg a miniszter. A gazda ezzel a cukorral szabadon rendelkezik. Mai árban 10.40—11.40 fo rintra számíthat, tehát 30 forintnál többre 1 métermázsa répáért. Ha agrárollóról beszélünk, akkor fel kell rajzolnunk az egyes termények 8 iparcikkek árát az olló két szárára. Ennél a rajznál ki fog tűnni, hogy a cukorrépa az ollónak nem a hegyében, hanem a tövében van, vagyis ott, ahol az ollószárak még közel vannak egymáshoz. Ha most feltesszük a kérdést, hogy mikép látja ezt a helyzetet megyénk gazdakö zönsége, akkor azt kell mondanunk, hogy általában pontosan látja az árak rangsorozatát. Máskép nem is lehetne megmagyarázni azt az élénk érdeklődést, amivel — különösen a haladottabb falvak — bekapcsolódni törekednek a cukorrépatermelésbe. Meg „kell mondani, hogy ez örvendetes dolog és cáfolattal szolgál mindazoknak, akik azt hitték és hiszik, hogy a kisgazda, a kisember elmaradott, nem akar haladni és fejlődni.! De nemcsak a jelent látja, hanem ami több ennél, a jövőt is. Ösztön8zerüen tudja, hogy a kisgazdaság nem boldogulhat máskép, mint bel terjes gazdálkodási móddal. Ehhez pedig — többek közt — áilat, igaerő és trágya szükséges. Ezért van az, hogy a cukorrépa ára mellett oly nagy fontosságot tulajdonit a gazda — igen helyesen és egészséges érzékkel — a melléktermékeknek Mert mi történik? Vegyünk egy kisebb falut, ahol 100 vagon cukorrépát termelnek 100 kát. holdon (holdankint 100 mázsás átlagot nyugodtan vehetünk, mert, ha vannak olyanok, akiknek termése valami okból nem sikerül, vannak olyanok is, akik 130—150, sőt ennől több termést mutatnak fel. Ezek által megvan a holdanként 100 mázsás átlaghozam.) — A 100 holdról kapnak 4000—6.000 mázsa (40—60 vagon) leveles cukorrépafejet. Ez kereken és durván számítva kétszer ennyi, tehát 80—120 vagon takarmányrépát jelent. A cukorgyártól visszakapnak a 100 vagon répa után 60 cukorrépatermelégi feltételeket Í8. Milyenek ezek a feltételek, milyenek a kilátások, hogyan hat a cukorrépatermelés a gazdatársadalom megerősö désére, ezek a kérdések, amikre röviden felelni kell. vagon friss szeletel, vagy 3 vagon szárított szeletet. A 100 vagon répa után jár még ingyen 5.000 kg szörplé (melasz), ami 45—50 százalék cukortartalmst tekintve, igen értékes takarmány. Most nézzük a fordított oldaláról: Ha ezt a 100 vagon cukorrépát nem termelik, ehelyett 8zokásszerü mezei termeléssel foglalkoznak, akkor az esitek túlnyomó részében nem pótolják a takarmányt — (a 40—60 vagon répafejet, a 60 vagon szeletet, az 5.000 kg. melaszt), mert sem a silózásban, sem takarmánytermelésben nincs olyan fejlettség, ami a cukorrépa által nyerhető takarmányt helyettesítené. De ez nem is olyan könnyű dolog. Elég nagy terjedelmű szántóföldet kellene kiszakítani ahhoz, hogy a 100 vagonos répatermésnek megfelelő répafejet, szeletet s melaszt megfelelő takarmánytermeléssel pótoljuk. Innen van az hogy o cukorrépatermelő falvak állat állománya nagyobb, értékesebb, ami természetszerűleg maga után vorija azt, hogy több a jobb iga, több trágya által az egész határ máskép fest, a termésátlagok más szokványosán gazdálkodó viA reakció mindig újabb rémhírekkel és rágalmakkal kísérletezik. Újabban azt a rémhírt próbálják elterjeszteni, hogy a hadifoglyokért váltságdíjat kell fizetni. Uj helyben is az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetének március 14 i előadásán a bevezető beszédet elmondó pap azt állította, hogy a „Siess! Adjl SegítsI“ mozgalom egyik feladata a hadifoglyok „kiváltása\ Az igazság ezzel szemben az, hogy hadifoglyaink minden váltságdíj nélkül hazatérnek. A békeszerződés kötelezi a magyar államot, hogy a hadifoglyok hazaszáilitási költségeit viselje, ezt azonban a kincstár fizeti és nem a hozzátartozók. A Szabad Nép vasárnapi száma részletesen foglalkozik a hadifoglyok körül kiagyalt mesékkel. Vannak lelkiismedékekkel szemben messze kiütköznek. Mindez nem újság. Értei mes kisgazdáktól lehet hallani e felfogás hangoztatását, nem is egy faluban, nem is egy vidéken. Nem kell tehát biztatni ma a gazdát cukorrépatermelésre. Tudja, hogy mit jelent és nemcsak egyesek, de egyes falvak is erő- feszitéseket tesznek, hogy ha kisebb területtel, valahogy bekapcsolódjanak a cukorrépa termelésébe. Jó megmunkálást! Csak egyet kell mondani: vigyázat, csak jól előkészített földbe vessük a répáit Ha valahol igaz a közmondás, hogy „ki mint vet, úgy arat", úgy ebben az ágban duplán igaz. Jól előkészített, gondos vetés alapja a sikernek. To vábbi előfeltétele a gyakori kapálás I Amikor csak szükséges, kapálni kell, tehát minél gyakrabban. — A tér mést igy lényegesen fokozni lehet. Sajnos a répamag mennyiségének korlátozott volfa nem enged szabad teret a répatermelési jelentkezések nek s igy sokan ki kell, hogy maradjanak a szerződtetésből. — A megállapodás egyébként előnyben részesíti a jelentkezésnél azokat, akik 1946 ban is termeltek cukorgyárnak cukorrépát. Ez a kikötés szép gesztus a régi cukorrépatermelők felé, de esetleg hátrányos lehet olyan jó és haladó gazdák részére, akik 1947-ben akarnának belekapcsolódni a cukorrépa termelésébe. rétién szélhámosok, akik ügyes fogásokkal százezreket keresnek a hadifoglyok hiszékeny hozzátartozóinak becsapásával. Szabolcsi Gyula nevű sz Ihámos Budapesten félmillió forintot keresett azzal a mesével, hogy összeköttetései révén soronkivül hazahozatja azt a foglyot, akinek a hozzátartozói fizetnek. Mások csomagokat vesznek fel a hadifoglyok részére és azt egyszerűen ellopják. Egy Aba Sándor nevű szél hámos m integy 30.000 forintot keresett azzal a mesé vei, hogy az általa összeállított fényképalbummal fel tud ják kutatni a még ismeretlen helyen tartózkodó hadifoglyo kát. Az áldozatoktól csak 30 forintot vasalt be a hadifogoly fényképének a nem létező albumban való leköz- léséért. Körülbelül ezer embert sikerült becsapnia. Nagyszerű áldozatkészségről tettek tanúbizonyságot a Tiszakarádhoz tartozó József major asszonyai. Távol a lakott helyektől az eldugott tanyavilágba ritkán jutnak el a nagyvilág hírei. Nemrég kintjárt náluk Áldott Margit MNDSz megyei titkár és beszélt nekik a magyar nők feladatairól, a béke megőr zéséről és arról, hogy mindannyiunknak hozzá kell járulni az ország talpraállitá- sához. Az egyszerű asszonyok megérezték a szavak igazsá gát és elhatározták, hogy a maguk erejéből szintén hozzáadnak valamit ehhez a munkához. Nem panaszkodik Nemzeti Segély budapesti központja Giróth Józsefei küldte városunkba a Nemzeti Segély megyei szer vezetőnek újjáalakítására. Szombaton délelőtt 10 órakor ültek össze a Városháza tanácstermében a megye politikai és társadalmi szervei, hogy az újjászervezés részleteit megtanácskozzák. Giróth József beszámolójában hangoztatta, hogy a demokrácia nem bizhatja a jótékonykodásra az elesett rétegek megsegítését. Ez állami feladat, de addig, amig a termelés emelkedése révén az állam szociálpolitikai feladatait meg tudja oldani, a társadalom összefogásának kell segíteni. A Nemzeti Segély munkáját ismertetve, elmondta, hogy mit tettek a szegény gyermekek megsegítésére, beszélt az ambulanciák és 2 tüdőbeteg kórház rémhíreket A pesti lapok hirt adtak róla, hogy a foglyok hazaszállítása rövidesen megkezdődik. Kievben, Szebasz- topóiban és Odesszában valamint a Krím félszigeten átmenőtáborokat szerveznek, ahonnan a hazaszállítást irányítják. Áprilisra már megfognak érkezni az első cső portok. tak, hogy ez nincs, az nincs» hanem vettek a kicsiny feleslegükből, tojást és lisztet gyűjtöttek össze és azt felajánlották az MNDSz-nek, hogy juttassa el az éhező budapesti gyermekek részére husvét ünnepére. A tanyavilág asszonyainak ajándéka nem jótékonykodás, hanem országépitő tett. Ezrével kóborolnak a háború által a családból kitaszított gyermekek, akiket felkarolni a társadalom kötelessége. Ezeket a gyermekeket az MNDSz a társadalomba visz- sza akarja vezetni — és ennek a feladatnak a teljesítéséhez nyújtottak segítséget a józsef majori asszonyok. létesítéséről és a nyaraltatási akciókról. Ezután megalakult a Nemzeti Segély tisztikara. Elnök dr. Pázmányt János kórházi igazgató főorvos lett, társelnök Péter Erzsébet, az MNDSz sátoraljaújhelyi titkára Alelnökök Mattya- sovszky Kálmán és dr. Nagy Sándor Béla, titkár Szerbina István elvtárs. Az uj vezetőség ezután kérte a budapesti kiküldöttet, hogy gondoljanak többet Sátoraljaújhelyre Budapesten és nyújtsanak ennek az elesett határszéli városnak nagyobb támogatást. A Nemzeti Segély központi küldötte válaszában javaslatot tett egy ingyenes orvosi ambulancia felállítására, aminek a központ havi ingyenes gyógyszerellátmányt küldene. 2 láda babakelengyét is ígért ezenkívül a város részére. A Nemzeti Segély uj titkára már átvette hivatalát és tagtoborzással egybekötött gyüj téssel teremti meg a szervezet munkájához szükséges alapokat. — Tolatás közben baleset érte Labancz János sárospataki vasutast Sátoraljaújhelyen a Károlyi fatelepnél. Bi'geii csizmájának orra beszorult a váltó közé és a meglökött 70 mázsás kocsi végigfutott a talpán, a sarkánál állt meg. A sérülés nem súlyos, a vadonatúj biigeri ellenben tönkrement. A zemplénmegyei Földmivesszövetkezetek megyei gépjavító műhelye, a taktaharkányi Földmiyesszövetkezet (Jajhalom-puszta) mindenféle vas- és faipari munkák javítását vállalja. Szekerek, vető- és cséplőgépek, kis és nagy mezőgazdasági szerszámok legolcsóbban javíthatók Támogasd a Földmívesszövetkezetet A cukorrépatermelés csökkenti az agrárollót Mészáros Márkus a Zemplén vármegyei termelési bizottság elnöke A hadifoglyok kiváltásáról terjesztenek újabb reakciós Újjáalakult a Nemzeti Segély Sátorai j aú j helyen
