Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-12-01 / 49. szám
Zempléni Népnjoág 1946 december 1. 2----------------------Két hét múlva visszajövünk! Asszonyküldöttség a főispánnál A drágaság leküzdésére és a közellátásban előtör* dúló súlyos hibák kiküszö bölésére pénteken délelőtt 11 órakor népes asszonyküldött - «ég kereste fel Nagy Ernő főispánt. A mintegy 150 tagú küldöttséget Csathó Józsefné vezette. Az elkeseredett asszonyok higgadtan és fegyelmezetten adták elő a főispánnak a dolgozó nők és háziasszo nyok panaszait és követeléseit. Örülök, hogy eljöttek, legalább bizonyítékokat tudok mutatni illetékes helyen, hogy nem én követelek, hanem Sátoraljaújhely asz szonyai — fogadta a küldöttséget a főispán. Az első kérdést egy do hánygyári munkásnő tette fel: miért nincs krumpli? — Zemplén megye részére 150 vagon burgonyát utaltak ki, ebből 50 vagon Ujhely- nek jut — hangzik a feleld. Miért nincs liszt? — teszik fel a másik kérdést. A főispán azt feleli, hogy amíg nem volt villany, addig nem őrölhetett a malom, de most már tudnak dolgozni és megnyílik a rendszeres lisztellátás. Reméli, hogy a zsir és étolaj kérdését is sikerül megoldani, ugyanígy a só- kérdést is. Egy munkanélküli asszony, Bures Jánosné munkát köve telt a munkanélkülieknek, mert nem lehet eltűrni azt, hogy munkanélküliek legye nek a dolgozók, amikor annyi az újjáépíteni való a városban, hogy ha az összes újhelyi munkanélküliek munkába állnának, akkor sem végezhetnének vele egyhamar. Csathó Józsefné a hadi özvegyek panaszát tette szóvá, akik 3-4—5 apró gyerekkel a tél előtt fél kiló lisz- tartalékkal és egy fillér nélkül állnak, még a mindennapi kenyeret Bem tudják kiváltani. Gyermekeik ruh3, cipő nélkül, ők maguk munka nélkül vannak. Balogh Gé- záné rámutatott arra, hogy meg kell akadályozni azt, hogy a piacra behozott áru egyes házakhoz és keres kedőkhöz jusson el és ne a piacra. A főispán válaszában biztosította az asszonyokat, hogy mindent megtesznek azért, hogy két hét alatt biztosítani tudják a dolgozók követeié seinek teljesítését. Az asszonyküldöttség megnyugodva tá vozott a főispán hivatalából, de kijelentették: két hét múlva visszajövünk és megvizsgáljuk az ered ményeketl Állami tutiéit az MSzK-nak vagy a FOK-nak ? A bizományosoknak vagy a föidhözjuttatottakoak ? Kevés társadalmi intézménnyel foglalkoztak annyit a közgazdászok, mint éppen a szövetkezetekkel. E területen annyi a gyakorlati és ideológiai szennyeződés és ködösítés, hogy az „egyszerű emberek" milliói bizony elég tájékozatlanul állnak szemben a szövetkezeti kérdéssel. Magyar viszonylatban sző vetkezeti téren a felszabadulás óta hatalmas viták zajAz országban két hatalmas | mezőgazdasági hálózat van. Az egyik a Mezőgazdák Szövetkezeti Központja (MSZK), a másik a Földmivesszövet- kezetek Országos Központja (FOK). Az MSZK szintézise a korábbi állami egykezek- nek vagy ha úgy tetszik: „szövetkezeteknek“. Magába foglalja mind azokat a szervezeteket és konkréten azokat a személyeket, akik a magyar gabonát, élő állatot stb. értéktelen márka vagy Ura egyenleggé változtatták át. Az ország minden részében a falusi gazdák a régi dühvei szemlélik a múlt gabona— bor—gyümölcs s egyéb szak- májú bizományosok felbukkanását. A Metesz, a Futura, a Hangya, a Mega, a Meszbsz, stb. neveknek falun igen rossz csengésük van. A magyar parasztság szeretne végre a saját lábára állni s saját népi erjéből született országos szervezetre támaszkodni. Ennek az óhajnak tenne eleget a FOK szervezésében létrejövő országos földmiveslot'ak le, azonban a földmi- vesszövetkezeíek kivételével döntő jellegű változás tulaj donképen nem történt. A hajdani szövetkezeti jelmezbe öltözött egykezek nemcsak, hogy feléledtek, de a közel- látásügyi — pénzügyi — és földmivelésügyi minisztéii- umok csodálatos összjátéka folytán sokkal inkább mono poi helyzetbe kerültek, mint valaha. szövetkezeti hálózat. Ha az ember összehasonlítja a két központ működését, az az érzése, hogy valami csúnya sä magyar parasztságra nézve igen tragikus játék folyik a háttérben. Mindazt amire a földmiveEszövetsezeteknek— amelyeknek tagságát széles szegény paraszti tömegek adják — szükségük van, az MSZK birtokolja állami monopóliumánál fogva. A magyar parasztság az ez évi roppant gyenge termés folytán nehéz megpróbáltatáson megy újból keresztül s ahelyett hogy minden támogatást megadnának számukra, majd mindenütt a visszaélő sek sorozatával találkozunk. A hagyma megrohad a tár házban, a szabolcsi gazda belefullad burgonya termésébe, a hegyeljai szőlősgazda nem tud mit kezdeni borával, a dunántúli marhaállomány bi zonytalan sors elébe néz, az olcsó baromfi eszünkbe juttatja a kotlóshiányt, s mindezekről eszünkbe jut, hogy semmi változás e téren nem történt. A gazdák a következő év üzleti szerződését ugyanazokkal a személyekkel s szervekkel kötik, akik a mezőgazdaság körforgását megmerevíti szigetekké változtatják, akik elviszik a terményt onnan, ahol kevés van s bele fullasztják a gazdát a termésbe ott, ahol felesleg mutatkozik. Anyagi segítséget a FOK-nak! Mondják, hogy a fö'dmi- vesszövetkezetek még megbízhatatlanok — nem lehet pénzt adni a kezükbe. Ez igy nem igaz. Igaz az, hogy az évszázados elnyomás fogytán a magyar szegényparasztság még nem rendelkezik a kellő öntudattal, de ez az öntudat kétségtelenüléledezik s ezek a szövetkezetek kéz denek erősödni, bár semmi féle komoly támogatással mindeddig nem rendelkeztek. Az ország 1 600 megalakított szövetkezetéből leg alább a harmadrésze már működő képes s ha kel ő anyagi segítséggel a FOK rendelkezne, beindíthatná a másik kétharmadot és meg szervezhetné a még hiányzó 800 további község szövetkezeteit is. A FOK a magyar parasztság minden tettre készségével, tapasztalatával, furfangjával ott áll segítségre készen s képes arra, hogy rövid idő alatt — megbízható módon — elvégezze a beszolgáltatásokat (közvetítő ke zek nélkül) s vállalkozik arra, — ez feladatának a gerince —, hogy a magyar mező- gazdasági termelésnek uj lökést adjon — akkorát, hogy felborítsa a régóta begyökeresedett külterjes gazdálko SlszfivettiBZBteK központja: az MSzK 9 délsMhiai magyarok deportálása ellen tiltobozih az egész magyarság A csehszlovák kormány közmunkarendeletére hivatkozva a múlt héten megkezdték a délszlovákiai magyarok deportálását. Az erőszakos intézkedések során a náci időkre emlékeztető jelenetek játszódnak le Katonaság és csendőrség veszi körül a fal vakat és a közmunkára behívott magyarokat össze- fogdossák és puskatussal kényszerítik a vagonokba. Egy vagonba 40-50 személyt is összezsúfolnak. Elhurcolnak terhes asszonyokat, öreg embereket, apró gyermekeket is. A családtagokat szétszakítják egymástól. Az elhurcolt magyarok házaiba magyaror- szágról áttelepített szlovákokat raknak be. Még a múltbeli demokratikus magatartás sem számit mentségnek a deportáló hatóságoknál. Muzsla, Gutor, Köbölkút és a többi délszlovákiai községek kommunistái, akik a Horthy rendszer alatt is börtönt és üldözést szenvedtek, az első deportáltak között vannak. Akad olyan is, aki másodszor szenvedi el a deportálás borzalmait. A párisi béke határozatait semmibevevő csehszlovák kormányintézkedések ellen az egész magyar nép felháborodottan tiltakozik. Révai József elvtárs a Szabad Nép vasárnapi számában vezércikkben foglalkozott a csehszlovák kormány magatartásával és tiltakozott az embertelen eszközök alkalmazása miatt. Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára táviratban tiltakozott a csehszlovák szakszervezetek elnökénél a magyarság erőszakos eltávolítása ellen. Hasonlóképen tiltakozott a MNDSz és a Partizán szövetség is. A magyar kormány jegyzéket intézett a magyarellenes intézkedések ügyében a prágai kormányhoz és az UNO hoz és a külügyminiszterek tanácsához fordult segítségért. Tiltakozó táviratot küldött a Romániai Magyar Népi Szövetség elnöksége nevében Kurkó Gyárfás képviselő is a múlt időkre emlékeztető intézkedések megszüntetésére. A kisiparosok ügyét képviselni fogja Antos István A kisip?rosok súlyos sérelme nyert szószólót Antos István elvtársban. 10 százalékos forgalmi adót kell fi zetni a rendelőnek, ha az anyagot a munkát elvégző kisiparosnál vásárolja míg ha maga veszi az anyagot, a kereskedőnél 3 százalékot fizet, a csináltatásnál további 3 százalékot Tehát 4 száza lékkai olcsóbba kerül szá mára, ha maga vesvi meg az anyagot, hololt a kisipa rosok régi szokása az, hogy rendelőiket nemcsak munkával szolgálják ki, de az anyag kiválasztásával és eladásával is. Vasárnapi itt tartózkodása alkalmával előadtuk Antos elvtársnak a kisiparosok Bére mét. A pénzügyi államtitkár Ígéretet telt arra, hogy a kérdést a pénzügyminiszté riumban felül fogják vizsgálni és a kisiparosoknak az érdekeit messzemenően képviselni fogja. A bűnügyi csoport és a gazdasági rendőrség együttműködésével kedden este 11 óra tájban csempészrazziát rendeztek. Tettenértek két szlovák csempészt, akiknél 11 kiló csokoládét, citromot, narancsot, egy pár cipőt és konzervet találtak. A kon- zervet a csempészek őrizetbevételük után megélték. dást s lehetőséget biztosítson uj virágzó kerfgazdálkodás számára. Végleg le kell szögeznünk, hogy a magyar me őgazda- ság újjászervezéséhez éppen az évezredes elnyomás miatt —■ kölcsönözni kel! a kezdeti, de a működén energiát is. Ez az energia azonban, ha újból nem az arra érdemes szerveket és személyi két erősiti : a magyar parsztság érdekei ellen működik, mig ha valóban a kisparasztgazda- ságok beinditási erejeként mutatkozik, megadja a szükséges vitalitást a magyar demokrácia létéhez. Az MSZK és a FOK vitája nem két vállalat egyszerű ellentéte Nagyon nagyon mélyen gyökeredzik. A feudális arisztokrácia s a szegénypa rasztság modern csatája ez s kimenete véleményünk szerint nem kétséges. dr Rubinyl Pál
