Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-08-18 / 34. szám
4. uldal. ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1946 augusztus 18. Parasztság—ipari munkásság—újjáépítés 15% értékű élelmiszert tudott vásárolni. A jó forint bevezetése óta ez a reálbér lényegesen emelkedett ugyan, de még mais csak 50%. Hogyan kívánhat a parasztság az ipari munkásságtól többtermelést, 8 hogyan kívánhatja, hogy az ipari cikkekhez olcsón jusson hozzá, ha a munkásság éhezik és nélkülözik továbbra is. Természetesen a 40 forintos búzaár fenntartása és ehhez viszonyított ipari cikkek ára a parasztság részéről áldozató' jelent. De áldozatot az ország újjáépítéséből minden társadalmi rétegnek, igy a parasztságnak is vállalni kell. Áldozatvállalás nélkül nincs újjáAz agrárolló fokozatos megszDnfetéaét követeljük s ezen keresztül harcolni fogunk az ipari termelési költségek kisebbítéséért és a gyárosok és kereskedők haszoukuicsá- nak leszállításáért. Ebben az elszegényedett országban nem engedhető meg, hogy kétszer annyi bevásárló kereskedő, bankár és ügynök éljen a parasztság és munkásság termelő munkájából, mint a háború elölt. A mezőgazdasági árak felemelését és az iparcikkek árának leszállítását tehát a gyárosok, a bankok és kereskedők ro vására kell végrehajtani. Úgy a parasztság, mint az ipari munkás j) nemzetgyűlés tűzze napirendre a malmoli Mözségesitésének kérdését“ — követelte Nagy Imre elvtárs építés, újjáépítés nélkül nincs ipari többtermelés és ipari több- termelés nélkül a parasztság nem fog hozzájutni ipari cikkekhez. Bármennyi pénze is lenne a parasztságnak és bármilyen magasra srófolnánk fel a mezőgazda- sági termények árát, ezzel a pa rasztság nem jutna hozzá olcsó ipari cikkekhez, hanem csak az inflációt idéznénk vele elő. Ha a parasztság kezébe több forint kerülne a mezőgazdasági cikkek árá nak emelésével, akkor a gazdák túllicitálnák egymást, felvernék az ipari cikkek árait, ezzel megint csak az újabb inflációt idéznénk elő. ság élvezhesse végre munkájának gyümölcsét, s ne azok gazdagodjanak meg a stabilizáción, kik az infláció alatt felhizlalták magukat, hanem a dolgozók, termelő rétegek. Meg kell értenie tehát a parasztságnak, hogy az agrárolő átmenetileg elkerülhetetlen. Az ország újjáépítéséhez a parasztságnak is meg kell hoznia az áldozatul s amikor talpraállítottuk az országot, elmondhaijuk, nem hiába vállaltuk az áldoiatokat, mert felépítettük a pauszt* és ipari dolguzók Ma gyaioi szagát. Nagyon sok a parasztság köréből a panasz a hatósági forintárak ellen. Elsősorban panaszolják, hogy kevés a 40 forintos búza ár. Másodsorban drágák az ipari cikkek, a főleg azok az ipán cikkek, melyekre a parasztságnak munkája végzéséhez van szüksége. A panaszok kétségtelenül jogosak, mert hiszen a gazdák azt panaszolják, hogy az olyan iparcikk, amelyet a háború előtt 1 métermázsa búza áráért lehetett megvenni, ma hatósági áron csak mástéimétermázsa búzáért szerezhető be. Ha a hibák okait keressük, elsősorban rá kell mutatnunk arra, hogy az Anyag is Általai (amelynek élén kisgazdapárti vezető áll) nem a parasztság és az ipari munkásság, vagyis a dolgozó néprétegek érdekeit tartotta szem- előtt, amikor az árakat megállapította, hanem a tőkések a nagy és kiskereskedők, vagyis a termelő munkát nem végzők érdekeit tartotta szemelőtt és részükre bizto sitotra az ármegállapításnál azt a hasznot, melyet ők nem érdemelnek meg. Pártunk központi sajtója a Szabad Nép és a Szabad Föld napról napra követelte és követeli az ipari cikkek árának leszállítását. E követeléseknek már meg is van az eredménye, mert a mezőgazda- sági üzemanyagok árát 50% al leszállították, míg a kiskereskedői árakat 7—15%-ai csökkentették. Ezzel természetesen még korántsem ért véget az árak leszállítása. Természetesen a parasztság azért követeli az ipari cikkek leszállításának az árát, mert olcsóbban akar hozzájutni a számára szükséges ipari cikkekhez. De ipari cikkekhez csak úgy juthat hozzá, ha a [termelés fokozódik. Ahhoz pedig, hogy a termelés fokozódjon az szükséges, hogy az ipari munkásság végre úgy el legyen látva, hogy a mástélévi nélkülözések és éhezés után végre jóllakhasson, erőre kapjon s igy természetszerűleg többet is termei majd. Hioden gazda saját tapasztalatából tudja, hogy munkásait aratás, behordás, csép- lés idején jól kell táplálnia, különben lassan megy a munka, elkésik az aratás, kipereg a szem s ennek csak a gazda vallja kárát. Amit minden egyes gazda megért ha saját munkásairól van szó azt meg kell értenie akkor is, ha az összipari munkásságról van szó. Az ipari munkásságnak a reálbére a felszabadulás óta mostanáig 15% volt. Ez azt jelenti, hogy a munkájáért kapott munkabérért csak Nagy Imre elvtárs volt földművelésügyi miniszter a nemzetgyűlésben szővátette, hogy milyen súlyos visszaéléseket követnek el a malmosok a gazdákkal szemben. Kövelelte az Őrlési dij felére való leszállítását és annak a tűrhetetlen állapotnak a megszűnését, hogy a malmosok most is előveszik a régi uzsora eszközöket. Nem őrölnek csak akkor, ha természetben fizetik meg a gazdák az őrlési dijat, sőt tűzifát is követelnek tőíük. Minden uj és régi gazda ötömmel fogadja pártunknak ez újabb követelését, amely lényegesen megfogja könnyíteni a parasztság számára az őrlést s nem lesz kitéve a malmosok kiszipolyozásának. A község kezébe kell adnia malmokai! A „HANGYA” kezelésében a VIGADÓT MEGNYITOTTUK Jó borokról gondoskodva Oláh Kálmán zenekara muzsikál Mérsékelhető a kártszenvedett gazdák beszolgáltatást kötelezettsége A közellátásügyi miniszter elrendelte, hogy a közellátási kormánybiztos a beszolgáltatási kötelesség csökkentésére javaslatot tehet abban az esetben, ha az or- szág egyes vidékein a terméseredmény több, mint 20 % nál kisebb az ország átlagtermésénél. Gabona- beszolgáltatási kötelesség mérséklése iránt a közellátási kormánybiztos javaslata alapján egy-egy község vagy város területére vonatkozóan a közellátásügyi miniszter intézkedik. A gabonabeszolgálta- tási kötelesség mérséklésének tehát egyéni kérelem alapján nincs helye. A gabonabeszolgáltalási köte lesség mérséklésére csak ama község, vagy város területén lakó gazdálkodóknak van igényük, amelyben búzából az 1946 évben learatott területen az átlagtermés összesen a 4 q-t nem éri el. A közellátási kormánybiztos a gabonabeszolgáltalási kötelesség mérséklésére irányuló javaslatát a hatósága felületén lévő községi elöljáróságok előterjesztése alapján teszi meg. Az 5 kai. hold szántóterületnél kisebb földön gazdálkodókra a rendelkezés nern vonatkozik. Ezeknek a beszolgaltalási kötelességéi a közeiiétásügyi miniszter elen- gtdte és csupán természetben« adófizetésre vannak kötelezve. Amennyiben ezeknek a gazdáknak kevés volt a termésük, úgy az adóhatóságok hivatottak arra, hogy természetbeni adófizetésük mértékét csökkentsék. — Löfogat bérbeadása A 36. bonv. kiég. pság. a rendszeresített lófogatát a termelő gazdáknak — kizárólag mezőgazdasági munkákra — szálastakarmány vagy egyéb terményekért bérbeadja. Egy-egy gazda legfeljebb egy heti időtartamra veheti bérbe. Igénybejelentés a parancsnokságon történhet. — Ugyanolt kb. 25—30 szekér tiszta érett lótrágya is eladó készpénzfizetés mellett. — Tenyésztésre alltul- mutlan tértétek wltkáre- táNS. A fennálló rendeletek tiltják a sertések miskáiolását. Erre a múlt évtől igen nagy szükség is volt, sertésállományunk növelése érdekében. Most, amikor sertésállományunk csaknem megközelíti a békebeli számot, sem a magán, sem a közgazdaság érdekében nem kívánatos ennek a tiltó rendelkezésnek életben tartása. Ezért kívánatos volna a miskárolások engedélyezése oly esetekben, amidőn annak szükségességét a továbbié- nyésztésre való alkalmatlanság indokolja. Saját érdekében jegyezzen részvény! a Dolgozók Szövetkezetébe Egy részvény ára 10 Inrint.
