Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-08-18 / 34. szám

1946. augusztus 18. . ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 3. oldal. áz aj kenyér napja A Magyar Kommunista Párt képviselői és szónokai az egész ország területén augusztus hó 18—20-ig falujárást végeznek. Részt vesznek az uj kenyér firme pén, beszélnek a párt jelentőségé­ről, a dolgozó parasztság legége­tőbb kérdéseiről és feleletet adnak problémáikra. A zempléni parasztság számára különös jelentőséggel bírnak ezek a napok. A váratlanul gyenge aratás sok nehézség elé állította az úgyszólván teljes egészében földművelésből élő falusi lakossá­got. Kétségbeesve nézik az elkö vetkező gazdasági évet és várják a segítséget, hogy a reájuk váró feladatokat elvégezhessék, hogy bevethessék földjeiket az őszi munkák során. Kaptak már sok ígéretet, ki is szálltak a bizottságok jogos panaszaik kivizsgálására, eredményt azonban hiába vártak. Aszály, fagy és rovaikárigen sok helyen felére csökkentette az aralás eredményét és mégis ugyanolyan terheket rónak reájuk, mint arokun a helyeken, ahol a termésered méiiyek jók. Aggódva várják a feleletet, a megnyugtató fdvilá- gositást. Emellett számos más kérdés is foglalkoztatja a zempléni paraszt­ságot. Tanácstalanul szemlélik azokat az eredményeket, amelyek a magyar gazdasági életben már megszülettek és amelyek az ő ér­deküket, az ő jobb sorsuk meg­teremtését is szolgálják. Megunták a suttogó propaganda bizalmat­lanságot teremtő aknamunkáját, szeretnének világos, érthető ma­gyarázatot kapni a feleletekre. A jó forint hoz e jobb életet? Mi lesz a tuhnagas iparcikkek árainak leszállításával ? Mikor lesz már a Wldrefoi in befejezve ? Meny­nyiben járul életük jobbulásához a szövetkezetek megteremtése ? Miért késik a malmok községesi- tése? Hogyan és mikor alakul ki a békés termelő munka légköre, a rend és nyugatom kívánatos levegője ? Sürgős és nagy kérdések, amire megnyugtató választ várnak a zempléni parasztok. És választ kapnak mindenre a parasztnapok keretében. Sok millió falusi dolgozó fogja hallgatni leg­jobb szövetségesének, a városi munkásságnak, a kommunistáknak beszédeit, igaz, őszinte feleleteit. Érdeklődéssel várják képvise­lőinket, falujáróinkat, mint akik valóban érzik a munkás-paraszt szövetség szükségességét, jobb életünk egyedüli biztosítékát. De ott lesznek a munkásság mellett a velük érző haladó értel­miség legjobbjai is, hogy taná­csukkal segítsenek megoldani a bajokat, a hibákat. A közigazgatás demokratikus tisztviselői, jogi és orvosi szakemberek, tanítók, taná­rok sem maradnak ki a munkából. Három napos falujárások alatt el­jutnak mindenfelé, ahol a paraszt­ság nehéz kérdései felvetődnek, a zempléni falvak és tanyák dol­gozóihoz. Az uj kenyér ünnepén, augusztus 20 án pedig ünnepélyesen köszöni A falusi nép meg van elé­gedve a forinttal. Végre megint pénz a pénz és nem jancsi- bankó. El lehet tenni, ha van mit, vagy lehet vele vásárolni, amire szüksége van a falusi népnek. De sok a panasz az iparcikkek túl magas ára miatt. Nagyon helyesen tették, hogy mindennek megállapították^ árát. De a gyors munkába sok hiba csúszott be. Ezeket ki kell igazítani. Le kell szál­lítani az iparcikkek árát, hogy a falusi nép megfelelő értéket kapjon a terményéért, ha be­hozza a vásárra. * Az iparcikkek árának le­szállítása elsősorban a dolgozó parasztság érdeke, de érdeke a dolgozó munkásságnak is. Itt is közös a parasztság és a munkásság érdeke. De kö­zös abban is, hogy a közve­títő kereskedelemnek tulmagas hasznot állapítottak meg. Any- nyival többet kell fizetni a parasztnak is, a munkásnak is az iparcikkért. Itt is csak közös összefogással lehet se­gíteni. KI kell kapcsolni a sok felesleges közvetítőt és meg kell csinálni közösen a dolgosók termelő éa fogyasztási ssövetkezetét. Az címűit számunkban már megírtuk, hogy megalakult a Zemplénmegyei Dolgozók Szövet­kezete, melynek elsőrendű feladata lesz, hogy elősegítse városunkban a zavartalan közellátást. A szövet­kezet célja, hogy mindazon ipari és háztartási cikkek a dolgozók részére biztosítva legyenek, melyek az átmeneti időkben még kissé nehezen szerezhetők be, de sokkal könnyebben tudja azokat a Szö> meg a városi dolgozó, az ipari munkás a falu parasztságának -jól végzett munkáját és annak gyü­mölcsét: az uj kenyeret. A közös ünneplés szövetségkötést jelent a két dolgozótábor száraára.,Tartós, erős szövetséget, mely nem en­gedi, hogy a falu és város dol­gozói közé befurakodjon a reakció és akadályozza a boldogabb jövő megteremtését. Még egy súlyos sérelme van a falusi népnek. Tulrna- gas őrlési dij van megállapítva. De még ennél is nagyobb baj, hogy a malmosok még evvel sem elégszenek meg, hanem mindenféle fifikával igyeksze­nek az őrlető gazdákat meg­rövidíteni. Ezen is segíteni kell. Az őrlési dijat felére le­szállítani. Vagy még biztosabb lenne és egyszersrnindenkorra el lenne intézve: A malmokat a községek kesébe adni. * A falusi dolgozók sérelmét és panaszát leghamarabb a kommunisták értették meg. A kommunista párt már harcot is kezdett érte. Nagy Imre elvtárs, aki mint akkori föld- mivelésügyi miniszter a föld­osztást huzavona nélkül gyor­san keresztülvitte, most is ja­vaslatot tett a képviselőházban a parasztok .hármas sérelmé­nek orvoslására. A kommu­nisták kiadták a jelszót: Leszállítani az iparcikkek árát! Megcsinálni a dolgozók szövetkezetét! A községek kezébe adni a malmokat! Szövetkezete vetkezet biztosítani. A Szövetkezet minden tagja tagsági könyvvel lesz ellátva és a könyv tulajdonosának fogja első­sorban szükségletét kielégíteni. Az üzletrész jegyzését minden dolgozó saját érdekében mielőbb szerezze meg, mert az Üzletrészek száma kodátozva van. Egy üzlet­rész ára 10 forint. Üzletrész jegyezhető az MKP helyi szervezeténél, Petöfi-utca 2. szám. fi falusi dolgozók sérelme Le kell szállítani az iparcikkek árát. — Meg kell alakítani a dolgozók szövetkezetét ~ A községek kezébe adni a malmokat H ZemplÉnmegyei Dolpi Termelési-Fogyasztási és Értékesítő Felhívás a községi pártszervezeteinkhez Az elmúlt időben többször elő­fordult az, hogy a hozzánkfordulók kérelmének ügyét nem tudtuk min­denkor elintézni gyorsan, meg­felelően, a szükséges okmányok hiánya miatt. Ennek az elkerülé­sére hetenként a keddi napon minden járási székhelyen panasz­napot tartunk, ahol az arra rá­szorulók megkaphatják a szüksé­ges támogatást, vagy pedig a fel­világosítást arra, mii/en igazol­ványok beszerzése szükséges ügyük Elintézéséhez. A dolgozók feles­leges utazásának elkerülése érde­kében ezen utón föihivjuk a köz­ségi párttilkárjainkat arra, hogy a pártnapokon tagjainkat ennek meg­felelően oktassák ki, tegyék köz­hírré, hogy a jövőben a Magyar Kommunista Párt M^gyebizoltsága a panaszos ügyeket csak abban az esetben tudja vállalni, ha az a községi pártszervezettől kiindulva a járási titkárságon keresztül, annak jóváhagyásával jön fel hozzánk. fi vált SZE6Ű divatház Lípkcvics M v«<oté«érel megnyílt Molnár Istváu-Htca ütsz e elegendő nemesített cserevetőmag ? A régi magyar közmondás he­lyesen állapította meg, ki mint vet úgy arat. Igen sok gazda a hit­vány vetőmag kiszórásával, későbbi aratásának jórészét már ei is in­tézte, illetve annak csekély és meg nem felelő voltát biztosította. Köz­tudomású, hogy a közönséges vetőtnagféleségek csak közönséges termést adnak, a magasabb és a jobb minőségű terméshez neme­sített vetőmagra van szükség. A legtöbb gazdaság a múltban szer­zett nemesített vetőmagot, de an­nak felfrissítéséről már nem gon­doskodik, pedig a legjobb minő­ségű vetőmag is 3-4 év múlva elfajzik, elveszti eredeti jó tulaj­donságait. A demokratikus Ma­gyarországon a nemesített vető- magszaporitás feladatának jelentős részét az állami gazdaságok vállal­ták magukra és az ország külön­féle részeiben lévő telepeiken, a helyi viszonyoknak legjobban meg­felelő, vagy a helyben ^legjobban szükséges terményféleségek mag­jának továbbszaporításával foglal­koznak. így pl. Mezőhegyes bán- kuli búzát és Székács 8 as zabot szaporít, Nagycenk sőrárpát, Esz- terháza pedig búzát, olajat, lent, repcét, kendert, mákot és cukor­takarmányrépát.

Next

/
Thumbnails
Contents