Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-08-26 / 38. szám
I. évfolyam. 38. szám Ara 3 pengő Sátoraljaújhely, 1945. augusztus 26. Jönnek haza Őrizetbe vették Csillaghy György főügyészt Lakat alá a feketézőket - követeli a MKP Dr. Borbély Endre főispán elvtárs nyilatkozata a rendőrségről Budapest—Moszkva és London jelenti Szeptember 5 én űi össze az ideiglenes nemzetgyűlés. Belgádban tegnap jelent meg először polgári ruhában Tito marsait. Sztambulban felosztatják a nerazefgyüiésí és általában szabadabb szellemet akarnak megvalósítani Törökországban. Montgomery tábornok közzétette a német nevelésre vonatkozó reformjait. Október 1-én az összes német iskolák megnyílnak. Visszahelyezik állásukba azokat kiket a náci uralom elbocsáj- tott. Viszont nem taníthat ezentúl az, ki párttag volt. A fogságban lévő tanárokat és tanítókat hazahozzák. Varró: A lengyelországnak fizetendő német jóvátétel e'ső részét még ez év végéig kötelesek átadni a németek mezőgazdasági felszerelési tárgyakban és iparcikkekben. Bécsben a Szövetséges ellenőrző bizottság ülésén megegyezés jött létre, mely szerint Bécs ellátását, mely eddig a Szovjet kötelessége voit, ezután a Szövetségesek feladata lesz. Párisból jelentik, hogy a japán táborokban 200.000 polgár sínylődött és ebbői 50 000 halt meg. Mihály román király táviratban kérte a Szovjetunió, USA. és Angol segítségét kormányalakításhoz. Ezzel kapcsolatban a Szovjet sajtó megjegyzi: véget kell vetni az ilyen politikai kalandorok akcióinak és nem szabad, hogy megzavarhassák a demokrácia kifejlődését akár Romániában, Butgát iában vagy Magyarországon. Prágában a Csehszlovák iparügyi miniszter kijelentette, hogy államosítják a nehézipart. Csunkingban aláírta Csangkajsek tábornok a japán fegyverszüneti szerződést Kína nevében. De Gaulle tábornok kijelentette, hogy a Rajna balpartját francia ellenőrzés alá veszik. Továbbá javasolni fogja, hogy az egész Ruhr-vidéket helyezzék nemzetközi ellenőrzés alá. azok, kiket legjobban szeretünk apák, férjek, testvérek és ismét szabad emberek, szabad országában élnek majd. A Magyar Kommunista Párt minden befolyását latba vetette a hadifoglyok hazahozataláért. Fáradozásainknak meg j is lett az eredménye. Farkas Mihály j elvtárs belügyi államtitkár a sző- ! vetségesekkel kötött megállapodás értelmében biztosította orosz magyar hadifoglyok és deportáltak hazatérését. Ugyancsak a Magyar Kommunista Párt hatalmas munkájának köszönhető, hogy újabb 15.000 hadifogoly tér vissza családjához. Öröm és hálaérzet töltött el bennünket mikor meghallottuk, hogy a Szovjet Unió szabadon bocsájtja az ös.zcs magyar hadifoglyokat. Ez ismét egy olyan nemes megnyilatkozás, mely arra vall, hogy a Szovjet nem a magyar népet Ítéli el mindazért amit Magyar- ország az első világháború, Horthy uralomrajutása óta elkne hol szóban, hol tettekben elkövetett, hanem e bűnöket annak a klikknek a számlájára Írja, kik a csendőrszuronyok erejével Magyarország é én állva, a magyar nép nevében cselekedtek. Nem akarjuk most itt részletezni a 25 éves reakció aljas, népbutitó, minden haladás ellen rágalomhad járatot űző hamis és hazug propagandáját adni, a haladás bástyája, a Szovjet Unió ellen irányult, arról sem akarok Írni, hogy a fasiszta bandák és „láncos kutyái“ milyen pusztítást vittek véghez a Szovjet földön, de fel akarjuk hivni a figyelmet arra, hogy mindezek ellenére a Szovjet hogyan bizonyította be tettekben nagylelkűségét a kis- népekkel szemben, mint Magyar- ország is. A háborút a lehető legsúlyosabban elvesztettük, hiszen a bekerített Budapesten még mindig 12 magyar hadosztály védte az SS banditákat és nyilas hóhérokat, ugyanakkor a Szovjet Unió elintézte az ideiglenes nemzeti kormányokat, fegyverszünetet kötött vele ami önállóságunk biztositéka lett. Nem következett be a fasiszták által oly sokat hangoztatott bolsevizálás sem és az sem, (oh volt balga, aki egy percig is hitte) hogy a Szovjet Ázsiába telepíti a magyarokat. Ellenben a Szovjet tettekben bizonyította be, hogy szivén viseli egy demokratikus Magyarország felépítését és élelmeszerrel sietettt két ízben is a magyar dolgozók segítségére. A magyarok kitelepítésének meséjéből pedig az lett, hogy alig pár nappal a háború befejezése után, sőt talán távolkeleten még mindig eldördül eg> két lövés, hazaengedi a magyar hadifoglyokat. Pedig a Szovjet Uniónak minden oka és lehetősége meg lett volna, hogy úgy bánjon Magyarországgal, mint, ahogy a fasiszták mellé sorakozott magyar hadak tették azt a szovjet földön; a hadifoglyokkal szemben pedig rendkívüli, hogy még béketárgyalások megtörténte előtt, sőt megkezdése előtt szabadon bocsájtják. Ebben a Szovjet Unió, Sztálin gene- ralisszimus a magyar nép iránti bizalmát látjuk megnyilvánulni, azt a segíteni akarást látjuk, ami demokráciánk megerősítésére több százezer dolgos kezet ad a hadifoglyok hazaengedésével. Az a körülmény, hogy hatalmas szomszédunkhoz való viszonyunk ilyen kedvező irányban halad első sorban köszönhető, hogy népünk a Magyar Kommunista Párt vezetése mellett, a hitleri és nyilas hordák rombolásai és pusztításai által megbénított országban életet teremtett és épülő demokráciánkkal be akarjuk bizonyítani, hogy méltók vagyunk a szabad népek sorában. De konkréten a hadifoglyokról a Magyar Kommunista Párt eddig keveset beszélt, de annál többet tett. Az eddigi szabadonbocsájtások is pártunk közbenjárásával történtek. A párt mindent megtett abban az irányban, hogy a foglyok még a tél beállta előtt hazatérjenek, mint már láthatjuk az eredmény nem is maradt el. Kétségtelen, hogy demokráciánk érdemeinek elismerése a Szovjet Unió az újabb nagylelkűsége. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy nagy szomszédunk a hibákat is iátja, látják a reakciós szervezkedéseket a tisztikarban, a reakciós közigaztatást, az igazolási eljárások csődjét és nagyon kell vigyáznunk, hogy e hibák nehogy az irántunk eddig mégis a bizalom csökkentésére vezessenek. A reakció kiirtása éppen olyan fontos, mint a termelő munka. Mindkettő az újjáépítést szolgálja. Kötelességünk a Szovjet Unió jóindulatát azzal viszonoznunk, hogy aki a termelő munkában vesz részt ott sokszorozza meg erejét, hiszen ezzel saját a dolgozók u rétegének szenvedéseit rövidíti meg, akik pedig a reakciót vannak hivatva felszámolni, pártkülönbség nélkül, szem előtt tartva azt, hogy az igaz ország érdekeit képviselik, azzal a tudattal tegyék kötelességüket, hogy munkájukat az egész világ közvéleménye figyeli. Bízunk benne, hogy a magyar nép iránt a Szovjet Unió, Sztálin generalisszimus részéről megnvil- vánult bizalma nem érdemtelent tüntetett ki és a magyar nép teljesíteni fogja becsületbeli kötelességét.
