Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)

1945-08-26 / 38. szám

2. oldal ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1945. augusztus 26. Rákosi Mátyás kecskeméti beszédéből Rákosi Mátyás elvtárs a Magyar Kommunista Párt vezére ötvenezer főnyi tömeg előtt mondott beszédet Kecskeméten, melyből az alábbi részleteket közöljük; „A földreform nem ért véget. A svábok kitelepítése után, amit Potsdámban a nagyhatalmak határoztak el sor kerül még egy földosz­tásra. Azok kapnak tavaszra földet, akinek most nem jutott." * „A Magyar Kommunista Párt javaslatára szeptemberben napirendre tűzzük a bányák államosításának kérdését. Az első lépés: A bányák áilami tulajoonba vétele." * „A mi segítségünkkel és közbenjárásunkra már hazatért ötvenezer hadifogoly. Ez azonban csak kezdet. A szövetségesekkel kötött meg­állapodás értelmében melyet Farkas elvtárs (A Magyar Kommunista Part tagja) belügyi államtitkár irt alá, rövidesen kétszáz ezer fogoly és deportált szabadul Ausztriából és Németországból. Pártunk ugyanakkor lépéseket tett, hogy még legalább 150.000 más hadifogoly, lehetőleg a tél beállta előtt visszatérhessen családjához és munkájához." * „A Magyar Kommunista Pártnak az a véleménye; itt az ideje, hogy általános titkos választások tartassanak és megszűnjék az ideig lenesség. Előre is megmondjuk, hogy mi a választásokat a nemzeti egység jegyében akarjuk lefolytatni és különösen egységbe akarunk fellépni a másik nagy munkáspárttal a Szociáldemokrata párttal." * „A választásokat úgy tekintjük, mint a magyar demokrácia alap vizsgáját és megmondjuk előre, az a támogatás, amelyet a Kommunista Párt a választóktól kap, ugyanakkor a Magyar demokrácia erejének is fokmérője lesz. Az egész világ arról Ítéli majd meg demokráciánkat, hogy mennyi benne a kommunista. Ha sok akkor erősnek fogják tar­tani a demokráciát, ha kevesebb gyengébbnek. Rajta leszünk mondotta zugó éljenzés közben, hogy nagyon erősnek tekintsék demokráciánkat." Az Igazoló Bizottság és a Nagyközönség figyelmébe Körülbelül a népbirósággal egyidejű­leg az igazoló bizottság is megkezdte működését. Hogy nem sok jót mondha­tunk az igazoló bizottság munkájáról, arról mindenekelőtt az igazoló bizottság tehet. Tudjuk viszont azt is, hogy a széles néprétegektől nem kaptak jófor­mán semmi támogatást és azt is tudjuk, hogy az igazolási rendeletek egyes sza­kaszai kizárják a lehetőségét annak, hogy az igazoló bizottság megfelelő szigorral járjon el, a szigort megérdemlőkkel s. nmben. Tudatában mindezeknek a nehézsé­geknek, mégis azt mondjuk: Most el­érkeztünk a kereskedők és iparosok iga­zolásához. Talán érdemes lenne vissza­gondolni arra, kogy kik is voltak a ki jelölt kereskedők és iparosok? Kik kap­tak kiutalásra árut? Milyen érdemek voltak szükségesek ehoz, hogy a múlt rendszerben ilyen előnyökhöz jussanak a kijelölt és ki Jaiásra árusító kereske­dők? Nem jelentette-e az ő „ujgazda- ságuk* mások tönkretételét? Hány és ••íny családot menthettek volna meg a hljes tönkretételtől, ha annakidején be­csületes emberekhez méltó magatartást tanúsítsanak. De tulmenve ezen a szemponton. Na­gyon jól emlékezzünk, hajdani elnö­künkre, hogy milyen talpnyalőja volt Kossuth képviselő urnák (igaz, hogy cs-ik az övé volt és egy néhány hasonló űré). De nem véletlen az sem, hogy Kertész István cipészmester ezek között van. Ez a közismert munkásnyuzó aki le bitangozta, kommunistázta a munkásait, ha bérköveteléssel mertek fellépni. So­rolhatnám ezt a dicső névsort még to­vább. Reméljük, több figyelemmel lesz az igazoló bizottság ezen urakra 1 Vau­nak aztán bőven Baross Szövetség ta­gok és egyebek is. Mérlegelje ezt az igazoló bizottság és r.e feltétlenül ra­gaszkodjon konkrétumokhoz, hanem fo­gadjon el konkréiumként köztudomású dolgokat. De legyünk segítségére mind nyáján az igazoló bizottságnak, mert csak úgy fogja tudni a társadalomból a konkolyt kiszórni. Ne várjunk az igazoló bizottságtól erélyes és szigorú Ítéleteket ha mi adatszolgáltatással nem segítjük őket. Mindig utólag kell elcsodálkoznunk: Hát ezt is igazolták ? Arra viszont nem gondolunk, hogy szolgáltattunk e vala­mi adatot? Kapcsolódjunk tehát akti vabbban az igazoló bizottság munká­jába, viszont az igazoló bizottság is sokkal nagyobb körültekintéssel végezze munkáját, mint eddig, akkor meg fog felelni hivatásának és a demokrácia Rö vetelményeinek. Leleplezzük Kántor Eleket Néhány hónappal ezelőtt megjelent a volt Károlyi uradalomban miniszteri megbízással Kántor Elek. A miniszteri megbízás Faragó volt közdlátásOgyi minisztertől ered. De ahogy megjelent Károlyi-uradalomban és megkezdte fa- kitermelési működését, egymásután jöt­tek a panaszok Kántor ur özeiméiről. Megpróbáltunk lépéseket tenni illeté­kes helyen, hogy megakadályozzuk to­vábbi „működését“, de ott is azt a fel - világóriást kaptuk, hogy „miniszteri“ megbízólevele van és igy csak a minisz­térium indíthat eljárást ellene. Többek közt Kántor Elek ur megvonta Nagyhuta és Kishuta községektől azt a 6 ürm. évi fajárandóságot, amit külön­ben minden evben a járási főjegyző kiu falta lakosság részére. Kántor Elek meg­vonta ezt a lakosságtól azon a címen, hogy Ő a fakitermelő itt az egész er­dőségben és neki ehhez joga van. Ugyancsak Kántor Elek volt az, aki mint tudjuk, hogy az Erzsébet közkór­ház a csőd szélén állt, akkor az uj igaz­gató főorvos dr. Herman Domonkos ki­ment a Károlyi fatelepre és kérte Kántor Eleket: Tekintve, hogy a kórház részére pillanatnyilag egyetlen kiiógramm fa ■■■■■■wwirrTifiiTTrrTiTnginrin nnrivrrM i hiimi sem áll rendelkezésre, utaljon ki olcsó áron (tekintve* *, hogy közintézményről van szó) a kőzkórház részére fát. Kántor Elek erre azt válaszolta, hogy ad ugyan fát, de csak kétszáznegyven pengőért mázsáját. Ugyanazt a fát akarja tehát közületnek 240 pengőért árusítani, amit az ottani fakitermelők tavaly (amikor még Kántor Elek nem kezdte meg „áldásos“ működését) 6 pengős áron termellek ki, azt ő ma az Erzsébet köz­kórház részére 240 P-ért adja mázsáját es Budapestre miniszteri megbízással a zsebében 600 P-ért szállítja mázsáját. Kérdezzük azt, hogyan lehetséges ez? Njm e felelősei ezért azok a felsőbb hatóságok is, akik tűrik Kántor Elek üzelmeit. In van a fa egy ugrásra „tó- lünk és ha kell nekünk vásároljuk meg Kántor Elektől méregdrága áron, mint egyedüli fakitermelő monopóliumtól. Ez áz első felszólításunk és leleplezésünk ebben az ügyben, De igéijük, hogy ezt nem hagyjuk abban és felül fogjuk vizs­gáltatni Kantor Elek miniszteri megbí­zásét Itt meg Kantor Elek sem lehet áham az államban és rém ülhet a nép nyakára és attól semmit meg nem vonhat. REAKCIÓ TOKAJBAN Érdekes jelenség kezd úrrá lenni a hegyaljai kisvárosban. Ugyanis ha egy fasiszta bitang hurokra kerül, megindul a tömeges mentőakció. Itt van pl. a Sulit-eset. A fiatalúr azzal szórakozott, hogy az összezárt deportálandó zsidók­ra fegyvertüzet adott, hogy nem talált el senkit, az csak lövész tehetségének köszönhető, de a lövések zaja és csö­römpölő ablaküvegek az amúgy is túl­feszített idegeket az őrületbe kergették. És mégis van bitang aki védi. Legmulatságosabb egyben és legsaj- náiatraméitóbb az, hogy éppen aki át­élte „a fiatat ur“ mulatságait, az védi. Reisner Lajos tokaji üvegkereskedő, aki jópénzért minden fasiszta mellé oda­áll védőnek. Mert különben hogyan vol­na lehetséges, hogy Reisner ur ki de portálásbói tért haza, egy hét alatt több százezerpengő tőkével üzletet nyitott. Hogy lehet ez? Mikor kérdőre vontam, hogy miért véd egy ilyen gyilkos fasisztát, mint Su ít, azt válaszolta: ha adsz 5.000 pen­gőt, akkor nem jelenek meg a tárgya­láson. Bejöttünk a Sulit-ügy tárgyalására, de ügyész hiányában ez nem lett megtartva. Ahogy szétnézek tárgyaló várószobá­jában, tokaji asszonyokat látok ott. Itt vannak Maguráné, leányaival, Tepperné, Urayné, Géczyné, Bujtorné, Bajuszné, Petőné, Hát ezek mit keresnek itt? Bizony Ők azért jöttek, hogy a köz­ismert fasiszta Nagy Ferencért könyö­rögjenek. lit a reakció teljes munkát vég­zett, mert egyiknél még kisgyermek is volt. Egész megható kép: egy karján cse­csemővel könyörgő, félrevezetett anya, a reakció szolgálatában véd egy fasisztát. így állunk tehát Tokajban. A rendőr­ség pedig mit szól mindezekhez? Sorozatos letortozfstásoK és őMevéíelefc A rendőrség politikai osztálya őrizetbe vette dr. Szász László bodrogolaszi la­kost, ki a Magyar Megújulás pártjának volt tagja. * Ugyancsak őrizetbe vette a rendőrség dr. Szény József szerercsi római kato likns esperest súlyos népullenes bűnök­kel vádolva. • Letartóztatásra került R.-páruk Sándor magyar származású SS katona, kit szin­tén internált a rendőrség. * Péter József ideiglenes ricsei s?.ol- gabirót a rendőrség őrizetbe vette nép ellenes magatartása miatt. Zombori Bála ondi főjegyző, ki eddig rendőri őrizet alatt volt, most internálta a rendőrség * Rendőri felögyelet alá helyezték Kiss Andor, Tuba József, Szondi Béla bod- roghalászi és Sarudi Jós séf, Hizsnyik Ferenc sárospataki lakosokat. * Ugyancsak rendőri felügyelet alá lett helyezve Karácsonyi Imre volt NÉP. ein. * A vármegyei politikai osztály letartóz­tatta Szatmári Károly kormányfőtaná­csost, a hoilóhá'ai kerámiagyár tulaj­donosát, súlyos népellenes bűnökkel vádolva.

Next

/
Thumbnails
Contents