Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)

1945-07-14 / 28. szám

!. oldal. ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG * 1945. julius 14. sent-Györgyi Albert levele Moszkvából Zilnhy Lajoshoz Szent Györgyi Albert, a Nobel-díjas világhírű magyar tudós moszkvai körök meghívására még május első napjaiban feleségével együtt repülőgépen Moszkvába utazott. Most megjött tőle az első levél, amelyet Zllahy Lajos­hoz, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság elnökéhez intézett. Moszkva, 1945. május 25. Kedves Lajosom / lolnap indulok le Kaukázusba, hogy a kisebbségek kulturális életét és ek kapcsán a nemzetiségi kérdés {oldását saját szememmel láthassam. Szovjetunióban ugyanis ott, a hegy­déli ejtőjén keveredett Össze a leg- b nemzetiség. unius 16 án kezdi meg a Tudomá- is Akadémia 220-as évfordulója alkat­ból tartandó ünnepségeit. Mint mag­odnak nekem is ott kell lennem és 3 lesz már időm az ülés előtt haza­rd, így levélben szerntnék beszámolni red eddigi tapasztalataimról, fudod, hogy moszkvai utam főcélja volt, hogy felvegyem a kapcsolatot izovj' unió tudományos munkásaival teljes, mértékben sikerült is. Oly szi- ús r-isieg fogadtatásban részesültem, y azt kell gondolnom, hogy ez nem- k az én személyemnek szélt, de egy- i kifejezése az orosz nép népünk iti jóindulatának. Hazajövetelünk előtt glátogatom még Leningrádot, azor- g második tudományos központját is igy széleskörű kapcsolatokat vi­le majd haza tarsolyomban. )e Te tudod azt is, hogy utamnak n csak ez az egyeilen célja. Ha ez volna, utamat későbbre halasztóm, rt otthon most nagy szükségvan mun- , épitő kezekre. A mi világunk össze­lőtt és ájat kell építenünk. Itt is ősz- omlott 28 évvel ezelőtt egy világ, itt üjat építettek. Engem ide,a tudómé­in kívül két cél hozott; hogy meg- mm, milyen az a világ, amit itt épi- ek, mit használhatunk fel az ő ta- atalataikból. Másik célom az volt, ;y az orosz népet otthonában lássam, lerjem meg, hogy megtudjam, mit hatunk tőle a jövőben. \z a világ, amit itt találtam, nagyon ly benyomást telt rám. Mélyen meg yok győződvd, hogy a mi országun- is csak ugyanazokkal az alapvető ekkel tudjuk ismét talpraállítani, me- k ezt az országot felemelték. Sok- r töprengtem azon, hogy lényegé- i mi is ez a rendszer. Legtöbben úgy ndják, az .államkapitalizmus* szem- i az egyéni kapitalizmussal. De ez n helyes: sokkal többről van szó. uralom kérdése: a pénz és a tér- lés uralkodjék-e az emberen,, vagy ember a pénzen és a termelésen? :apzsiság és az nralomravágy legyen-e ur, vagy az intellektus és a jóindu- ? Nemcsak Magyarország, de az egész namedence és Közép-Europa problé- ját, az ott élő békés népek békés 'Dftélését csak ezen az alapon lehet goldani. Meggyőződtem azonban arról hogy a Szovjetunió nem akarja a it elveit vagy társadalmi berendez- lését reánk erőszakolni. Ók tőlünk mii egyebet nem kívánnak, mint a cándékot, a fasizmus gyökeres kűr­it, hogy Magyarország népe ne szól­hasson soha többé egy Szovjetunió ni rablóhadjárat eszközéül. Amint mi •’ - * * —-X~ J ^1---------1 £< *Sf 9 L!_____________ Ságot tettünk, magunkra fognak hagyni és kezüket csak ottjfogjuk érezni, ahol segítségre lesz szükségünk, mert ők is csak azt akarják, hogy megerősöd­jünk. Ez előtt az ország előtt hihetetlen jö­vő áll. Oroszország 1917-ben még sok­kal mélyebbre" zuhant, mint mi most, De mielőtt értéshez láthatott volna, mag kellett közdenie nemcsak belső nyugtalanságával, de az egymást követő expediciós seregekkel. És azután két évtized alatt felépítették az országot úgy, hogy az megverte a németeket. És mi ennek a hatalmas országnak lettünk a kis szomszédja és nem kétségns, hogy a mi jövőnk a vele való viszony átala­kulásától függ. Hogy a jöVŐ képétlmagamban elkép­zelni tudjam,két dolgot kellett megtud­nom. És itt jövök a moszkvai utam leg­belső céljához. Meg kell tudnom, hogy a Szovjetunió céljai békések-e vagy «x- panzivok, hogy a Szovjetunió a kisebb az egyén kifejlesztésére vagy elnyomá­sára törekszik-e ? Másrészt meg kellett látnom, hogy milyen is tulajdonképpen ez a nép és meg vannak-e adva a ko­moly rokonszerv, a barátság és együtt­működés lelki előfeltételei. Talán mosolyogni fogsz, hogy olyan államtitkokat akarok megtudni, amiket a legtitkosabb állami irattárban sem merhetnek őrizni. Pedig nekem tényleg ez volt a szándékom és a módját is meg találtam: nevelési rendszerüket tanulmányoztam. Nemcsak a rendszerét, de egész szellemét. Itt íb tudják, hogy amilyen jövőt akarnak, olyan embere­ket kell nevelniük. Viszont abból, hogy I milyen embert nevelnek, meg lehet tudni hogy milyen jövőt akarnak. Meg lehet tudni biztosabban és jobban, mint bár­miféle államokmányból. Rövidre fogom a dolgot. Itt szabad egyéneket nevelnek (a .szabad* és .egyéni* egyaránt fontos) békés, teremtő munkára, az élet és a ha­za szeretetére, nem pedig a mások gyfl- löletéce. Már a kis gyermek vérébe olt­ják, hogy a kisebbet nem elnyomni, ha­nem segíteni kell. Ez a tapasztalatom: a következtetést vond le magad. Ami az orosz nép lelkiségét illeti, az orosz igen jóindulatú, meleg kedélyű. Nem haragtarló, szereti elfelejteni a rosszat, keresi a megértést, békességet és vidámságot. Hál1 Isten, minden si­ker ellenére, nincsen benne felsőbbségi knmplexum. Az őszinte barátság min­den lelki alapfeltétele megadatott neki. Persze a .barátság* és .szeretett* ön­magákban csak üres szavak. Nem sze­rethetünk valamit, amit nem ismerünk. Hogy szerethessük, barátnak mondhas­suk, előbb meg kell ismernünk. A mi esetünkben: meg kell ismernünk egy­mást. És itt van a mi feladatunk, La­josom, hogy ebbe segítsünk. Persze nem jöhetünk ki mindnyájan, de Megismer­kedünk egymásalelkiéletének virágaival melyeket kultúra néven szoktak össze­foglalni. Lássunk munkához mielőbb s igy arra kérlek, tégy meg mindent, hogy- *--------ii sí----- P----j.i Társaság mielőbb megalakuljon és meg­kezdje működését. Tudom, hogy sokan vannak, akik vá­laszul sebeiket fogják mutogatni, melye­ket a Szovjetunió ejtett és utalni fognak internáltak, a hadifoglyok kérdésére, mondván, hogy mig ezek a kérdések meg nem oldódtak, addig korai a lépés. Azok a sebek, amelyeket mi a Szovjet­unión ejtettünk, sokkal, de sokkal mé­lyebbek. De a sebek mutogatásával se­hova sem jutunk, viszont az őszinte jó­szándék és megértés légkörében ezek a kérdések könnyebben fognak megoldód­ni, a sebek gyorsabban bekegedni. Nem tartozott utam kitűzött céljai köz­zé, de akaratlanul is látnom kellett, hogy a Szovjetunió ezeket a súlyos történelmi megpróbáltatásokat milyen hihetetlen hő­siességgel állta, az egyén hogy küzdött milyen áldozatokat vállal a siker és a győzelem érdekében, ök a megmond­hatói, hngy a szabadság nem terem in­gyen. Nekünk is, ha fel akarunk ismét emelkedni, küzdeni, dolgozni, áldozni kell. Ezt sem jélszóval, sem panaszko­dással, sem őnsajnálkozással pótolni nem lehet. Ne várjuk azt se, hogy mások jöjjenek a segítségünkre. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió minden tőle telhető Nők a riporter lencséje előtt. Valaha hétköznap, szürke robot temetőjébe zárva, mint sorstársunk a munkás pro­letár. A vihar, mi átszáguldott rajtunk, nekik okozott a legtöbb sebet, vállaikra rakta a legnehezebb terheket, megtépte életnyugalmukat kíméletlenül. Nők, az újhelyi MNDSZ adnak itt néhány pilla­natképet, s azokban tettreserkentő példát. 1945 január... Alig tette még ki lábát a fasiszta horda, s alig vonult be a felszabadító Vörös Hadsereg, az új­helyi MNDSZ megjelenik a romok kö zött, s harcra tömörül az újjáépítésért. Azóta a munka lázában élnek, kezük teremt, agyuk ötleteket diktál s épül körülöttük uj világ. Szerda délután, szokásos heti össze­jövetel a nemzeti kaszinó nagytermében. Jönnek egymásután szegények, gazda­gok, arcukon látszik, mennyire várták ezt a heti ünnepi találkát. Köszöntésük; szeretet, megvalósított program jegyében ledőltek a válaszfalak, a szövetség meg­bonthatatlan, erős egység. A népes gyű­lésen érdeklődő vendégek, a vármegye főispánja, gimnáziumi tanárok, pártve- zetök. Borbély Qyuláné megfontolt szak- avatottsággal komoly problémát fejteget: építsük fel mi nők, amit lerombollak a férfiak. Józsa Lajosné gyári munkásnő bámulatos éleslátással teregeti ki a munkásnö problémáit s keresi a meg­oldást. Szavalatok, nóta, felszólalások, viták/ határozatok, lüktető, elfojthatatlan, termékenyítő élet... Egy komoly, tiszteletet parancsoló, jóságos arcú asszony: özv. Szeszlér Ödönné, s egy eleven, éietdus, csupa lelkesedés, fiatal nő: Péter Erzsébet. Az elnök és a titkár, a tekintély, s a motorikus erő. Csodáljuk azt az eleven, lelkes, önfeláldozó, hozzáértő munkát, amivel Péter Erzsébet szervez. Az életét tette fel e munkára, s minden jutalma a fényes eredmény. Két hirtelen kira­gadott név az újjáépítési csata sok név­telen hőse közül... Hallgatjuk a beszámolót, s peregnek •.tfUMul. — — IrAnalv CvAmKo. J T segítséget ^eg fof adni.de csak akkor, ha magunk is mindent megteszünk. Ne várjuk, hogy helyettünk ők dolgozzanak. És ha barátságot akatunk velük, c ba­rátságnak nemcsak őszintének, de ak­tívnak is kell lennie. Ha valóban meg­feszítjük az izmainkat és eszünket, ha valóban kitárjuk a lelkünket és megcsi­náljuk a magyar összefogást, ha a ma­gyar intellektus is teljes erejével kap­csolódik bele a demokratikus Magyar- ország újjáépítésébe, akkor a mi igye­kezetünket is siker fogja koronázni. A közeli viszontlátásig melegen ölel igaz barátsággal Szent- Györgyi Albert Az orosz Akadémia 220-ik évfordu­lójának ünnepségei, melyek junius 16- án kezdődtek, a magyar tudományos élet kitűnőségei közül Szekfü Gyula, Domanovszky Sándor, Sántha Kálmán és Marton Géza tartózkodtak; mint meghívottak Moszkvában. Ezek a ma­gyar tudósok, Szent Györgyi Albertiéi együtt, még a múlt hónapban vissza­tértek és a magyar közvélemény a leg­nagyobb érdeklődéssel várja tapasztala­taik eredményét. ion délután a menhelyi gyermekek mese- délutánt, s műsoros uzsonnát kapnak. Négy gazdagabb tag szegényebbek iskoláztatásának teljes költségeit vállalja. Szépen sikerült műsoros előadás, s gyűjtés eredményéből szlovákiai kiutasi- tottakat, hadifoglyok hozzátartozóit, de­portáltakat támogatnak. Nem akarnak többé elhagyott, tanácstalan, vigasztalan nőt és gyermeket látni maguk körül. Klubot nyitnak meg vasárnap délután a Sennyey kastélyban, hol rádiót, zenét, könyvet, újságot, kultúrát, iélekfrissülést, társaságot találnak, s itt a háziasszonyi szerepet naponként sorban látják el. Varrodát létesítenek. Sorozatos szeminári­umi előadást indítanak. Kifogyhatatlanok az ötletekben, s nem ismernek lehetet­lent a megvalósításban. Tagfelvétel... Több, mint 500 tagja van az újhelyi Mndsz.-nek, de folyton nő a tagok száma. Összejövetel után tömeges a jelentkezés. Itt érzem igazán otthon magam, mondja az egyik jelent­kező; igy van értelme létünknek, mondja a másik; férjem fogoly, nyilas banditák jóvoltából, valljá könnyes szemekkel a harmadik, érzem, hogy itt van a helyem. Igen, minden nőnek, aki egy boldogabb világról álmodik. A pillanatképek egybeolvadnak, s mi büszkén, elismeréssel nézve azokat, hi8S2ünk a boldog Magyarországban! Jfyilas suhancokat tartóztatott le a politikai rendőrség A rendőrség letartóztatta Csákó Pál, Csákó Mihály és Matylkó Miklós nyilas suhancokat, kik a felszabadulás után Széphalmon rablásokat és gyújtogatá­sokat végeztek. Tagjai voltak az SS-nek és nyilas halállégiónak. Ügyükben most folyik a kivizsgálás. A rendőrség Harasztos Gyulának ügyét népbiróság elé utalta s ez ügyben rö- vidosen meg lesz a tárgyalás. Egy régi mulasztást pótolt a rendőr­ség tagjaival szemben, amikor is folyó­sította a rendőrség tagjainak junius és i„lim havi (inUjflV»l Pillanatfelvételek a Magyar Nőit Demokratikus Szövetségének taggyűlésén

Next

/
Thumbnails
Contents