Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)
1947-09-21 / 39. szám
Mániákus emberbarát, kuruzsló, csaló, vagy tudós Száz évvel ezelőtt... a sátoraljaújhelyi „csodadoktor”, aki varázslai- szerüen gyógyítja a reumát, csontíuberkulozist, vesét és egyéb nyavalyákat... Beszélgetés a páciensekkel, akik a halálból tértek Vissza... Szabadság-tér 6. | Fakerítései, félemeletes ház. A kapu alatt két szelid kölyökkutya játszadozik a napon. Kormosak, neveletlenek. A lakásfel— járat előtt, a padkan aszott, öreg bácsi babot hüvelyez. A tárva-nyitva hagyott konyhaajtöban őszhaju, töpörödött anyóka üldögél. Hosszú, ráncos keze- feje reszket, nagy s különös, élénk mozgású szemei kiváncsian merednek a látogatóra. Az udvaron üres hordók, szerszámok, vasalkatrészek, a földön keresztbefektetett létra, kaptárak, egykét diófa. Hátul, ütött-kopott borház lapul a dombos udvar árnyékában. Sehol semmi cégtábla, jelzés, névkártya, mely valamiféle orvosi rendelőre utalna. Egyébként, Moskovszky János, a „csodadoktor“, mert őt keressük itt, nincs idehaza. „Vizitben“ van, betegeinél. Szemfényvesztés, vagy csoda? Általában, igen tekintélyes a klientúrája Moskovszky urnák, akit város szerte jól ismernek azok, akik gyógyíthatatlan reumájukkal, vese vagy tüdőbajukkal sűrűn eljárogalnak hozzá. A vidékre is messze eljutott a hire a különös doktornak, aki beható képességeivel, elképesztő szakavatottsággal, birtokában van a titoknak, mely a bénából, a tehetetlenből, a bomlásnak indult s már-már az enyészetnek szánt beteg emberi testből életeüxirt merit s visszadja egészségét azoknak, akiknek nyomorult fabatkát se ért az életük. Varázslat ez, kuruzslás, bübáj? Közönséges csalás, vagy az emberi tudásból gúnyt űző, egyedülálló csoda? „Előbb az egyik mankót dobta el aztán a másikat“ Hogy jutott idáig, kérdezzük a csoda felől Gyula bácsit, a babot tisztitó öreget, aki elsorvadt, sípoló tüdejével s csapott rossz szivével csaknem a halál pitvarából került ide s már hónapok óta áll a doktor kezelése alatt. Évekig nyomta a kórházi ágyat, Írásokat mutat, hogy elbocsátották, mert már nem volt mentség számára s amikor rokonai elkergették, mert undorodtak tőle s terhűkre volt, árnyékszékek tetves vackában hált s már elindult a hegyekbe, hogy valami sötét szakadékban elveszítse magát, találkozott a doktorral, S ő befogadta s kikezelte. Azóta él itt s szolgál neki. © meséli: Árva, nincstelen gyermek volt a „doktor", abba kellett hagynia a gimnáziumot. Majd nagy beteg lett. Csont- tuberkulózis. Két mankóval járt, lemondtak róla, Ekkor valami antikváriumban ócska könyvhöz jutott, beletemetkezett az orvostudományba s elkövette saját magán az első csodát. Előbb az egyik, azután a másik mankót dobta el Így kezdődött. Azóta mániája a gyógyítás. Mindenkit kéz alá vesz, aki R Fával fűthető, jókarban lévő vüsbalyháhot megvételre keresek. Cim : a kiadóba a. beteg, de csak olyat, akikről az orvosok már teljesen lemondtak. Saját készi- tésü gyógyszerekkel dolgozik, csaknem minden esetben sikerrel. Az öreg anyóka, a nevelőanyja, az egyetlen, aki hozzátartozik. 88 éves, kétszer ütötte meg a szél Nyoma sem látszik rajta gutaütésnek. A fia a „csodadoktor“ gyógyította meg. Tojáséri, tejért, egy kis vajért... Különben ezermester. Valamikor puskaműves volt, de mindenhez ért. Gazdálkodó s méhészettel foglalkozik. Egy holdnyi szőlője itt húzódik a kert aljában á közeli bányáig, most éppen műveletlen. Egy betege szokta kapál - gatni akit kigyógyitott felesben. Mert nem anyagiakért gyógyít, csak amit önként felajánlanak neki. Tojásért, túróért, egy kis vajért. Jómódú, előkelő paciensei — mert ilyen is akad a sok között — olykor szerény borítékkal lepik meg amit a postás kézbesít diszkréten. Meg az anyóka kis nyugdija is hoz valamit a tűzhelyre, aki ha egy f nap lefordul a székről, akkor János is elmegy, a „doktor“ Amerikába. Ez az egyetlen vágya. Más álmai nincsenek. Csak gyógyítani emberszeretetből. Négyen ülünk a padkán... Fejkendo's parasztmenyecske röppen be váratlanul a kertajtón. l_Jgylátszik járatos itten. Csupa jókedv, mosolygás. Fürgén kezetcsókol az anyókának aztán kibogozza batyuját: kis köcsögbe csiklandó, meleg tejet rak a küszöbre. A .doktor urnák“ hozta s máris elrepül. Ahogy a lobogó szoknyája utanaszáll, a derű, amit idelopott a rnehek és emberek közé, ittragad a levegőbe. A gazdát azonban hiába várjuk. Csak egy sápadt halkszavu fiatalember jelentkezik félszegen, gyógyszert vinne az édesapjának, Vágáshutára, ahonn; n jött, mert nagyon gyötri a veséje. Gyula bácsi azonban nem „asszisztens“, nem tud adni, hát őt is ieüiteti, várakoztatja. Most már négyen várunk. S úgy érezzük, hogy ha a „doktor ellensé geinek sikerül a tervük, mert csak ők jelenthett k föl, kuruzslás cimén, a rendőrségen, s valami baja lesz ebből a „doktornak“, aki eddig mindig csak a más baján segitet), azt nem fogja tudni e'viselni ez az ember. Ha elveszik azt az egyetlen mániáját, hogy mindenáron felebarátai élete fölött őrködhessen a halállal szemben, inkább elemészti magát. r Vagy, bosszúból, kimegy Amerikába ... Kasza Gyula. Ne felejtse el!: Megörökíteni legszebb éveit! keres«« fel DZUBAY fényképészeti szalonját Sátoraljaújhely Ady fór 30. Sorozatos tolva jlások a s. ujhelyi szőlőkben, ahol a tolvajok megverik a csőszöket és a szőlőtulajdonosokat Az utóbbi napokban egyre több panasz érkezik a sátoraljaújhelyi rendőrségre az állandóan megismétlődő szőlőtolvajlások ellen. A szőlőtolvajok nemcsak hogy leszedik a tőkétől a szőlőt, hanem, ha ebbeni munkájukban a csősz, vagy a szőlő tulajdonosa meg akarja őket akadályozni, akkor rendszerint meg is verik őket. Két furcsa Kulcsár Józsefné felsőzsólyomkai lakos bejelentette a rendőrségen, hogy néhány nappal ezelőtt a kora reggeli órákban a kutyája nagyon ugatott. Az asszony kinézett a szőlőbe, ahol tolvajt sejtett. A szőlőben egy férfit talált, aki a szőlőt dézsmálta. Mikor az asszony meglepte a „szőlővendéget“ a férfi egy bottal Kulcsárné fejére ütött, aki az ütéstől összeesett. A férfi ezután a földönfekvő asz- szonyt összerugdosta s a bottal össze vissza verte. A támadóban Kulcsárné — a rendőrségen tett feljelentés szerint — Mezősi Károly Máv. főkalauz! ismerte fel. Másnap Mezősi Károly tett feljelentést a rendőrségen, melyben bejelentette, hogy reggel a szőlőjében tetten érte Kulcsárnét, aki a kosarába szedte Mezősi szőlőjét. A vasutas felszólította az asszonyt, hogy kövesse Az elmúlt napokban több szőló'csó'szt és szőló'tulajdonost vertek meg a tolvajok. Jó lenne, ha a rendőrség járőrszolgálatot állítana be a sátoraljaújhelyi szőlőkbe mellyel egész biztosan csökkenne a tolvajlások már-már ij- jesztő mértéket öltő száma. feljelentés őt a rendőrségre. Az utón — a feljelentés szerint — Kulcsárné el akarta dobálni a kosárba szedett szőlőt, mire Mezősi a kosarat elvette tőle. Mikor a szőlőből leérve Kulcsárné háza elé értek, az. asszony megállt a kapuban és segítségét* kiáltozott, mire Mezősi elszaladt. A két különös feljelentés ügyében a rendőrség megindította a vizsgálatot, melynek során kiderül majd, hogy ki volt tulajdonképpen a szőlőtolvaj. Tudjátok, magyarok, hit esők i ’alátok, Míg nagy szeretettel egymást haliig átlátok, • De mihett közietek ti meghasonlátok, Ottan drszágtokban im mint pusz- [tulátok... (Tinódi Lantos Sebestyén 1550) Szept. 20. A Pesti Hírlap írja: Halljuk, hogy az eliszüret már megkezdődött Budán s a héten általános szüret leend Bizony pedig mi még igen savanyúnak találjuk a szöllöfür- töket, kivált némely közhelyeken, először mert éretlenek, másodszor mert drágák — Megnyílt a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos kollégium. A Dókus-kastélyban vasárnap 21.-én II órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg a Kossuth Lajos kollégiumot, A kollégium igazgatója Dankó lstvánné (Maj- nik Márta) lett, a sátoraljaújhelyi diákság közszeretetben és köztiszteletben álló tanárnője. Az ünnepélyes megnyitó után fél 4—7 óráig tánccal egybekötött kerti-ünnepély lesz. — Kompavató ünnepély Róvleány- váron. A község lakossága szeptember 21.-én vasárnap d. e. II órai kezdettel bállal egybekötött kompavató ünnepélyt rendez. A jósikerünek Ígérkező mulatságon halászlé, cigányzene és egyéb meglepetések várják a közönséget. — Vármegyei Tüzoltónapot rendez folyó hó 21.-én Sátoraljaújhelyben Zemplénvármegye tőzoltóparancsnoka. Reggel 8 órakor zenés ébresztőt ad a dohánygyári tűzoltóság, majd a délelőtt folyamán a vármegyeháza tanácstermében a községi és üzemi tűzoltóparancsnokok tartanak értekezletet. Ugyancsak itt kerül sorra az alsófoku tőzoltótanfolyam elméleti vizsgája, mig a gyakorlati vizsgát a volt polgári iskola udvarán tartják meg. Hasonlóképpen délelőtt kerül lebonyolításra a sátoraljaújhelyi tűzoltóság szemléje és ügykezelésének megvizsgálása is. Délben közös ebéd lesz a Vígadó éttermében. majd este 9 órakor a Dohánygyár kultúrtermében a dohánygyár üzemi tűzoltósága táncmulatsággal egybekötött műsoros estét tart Az érdeklődő közönséget szeretettel várja a rendezőség. — A szerződéses alapon a para- dicsomtermelö gazdák érdekében a miskolci tanács ismételten kérte, hogy a szerződéses paradicsom 28—30 filléres ára 38—40 filterben nyerjen megállapítást, mert a régi álvételi ár nincs arányban sem a termeléssel, sem a szárazság miatt csökkent mennyiségű gyönge minőségű paradicsomterméssel. — Mentesítsék a tejbeszolgáltatás alól az aszalykáros gazdákat, kéri a miskolci földművelésügyi tanács az illetékes kormánytényezőket, mivel rendkívül súlyos aszálykár miatt a földműves lakosság a még meglévő állatait gazszámba menő kaparékokkal, lombtakarmánnyal tartja » emellett igázza, úgy hogy saját tejszükségletét sem tudja biztosítani. — Az őszi kalászos vetőmag és az ínséges kenyérgabona kiutalását Sürgetik a tiszajobbparti országrész aszálysujtotta gazdái. A rossz térmés miatt a szükséges vetőmag és a köz- ellátás csak úgy biztosítható, ha az árpaliszt is felhasználásra kerül. A ta- karmányinség leküzdése céljából viszont a szükséges hitel igénybevétel lehetőségének mielőbbi biztosítását kérte a tanács. — A jószágállomány kiteleltetós# és ez év végéig való eltartása a rendkívül gyenge kalászos- kapás- és takarmánynövény termés következtében a legtöbb helyen csaknem reménytelen. Az alomellátás is megoldhatatlan. Ezért felterjesztésében arra kéri a Tanács az Erdőgazdasági üzemek Központi vezetőségét, hogy az igazoltan ráutalt tiszajobbparti gazdák az erdőkből a harasztot almozas céljaira díjtalanul gyüjthessék és szállíthassák el.
