Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)

1947-09-21 / 39. szám

Főszerkesztő: Dr. Búza Béla Felelős szerkesztő: Kemény András Főmunkatárs: Dr. Dubay István A Független Kisgazda, Földműik ás és Polgári Párt ZemplénVármegyei Szervezetének Lapja A^a 50 fillér. Sátoraljaújhely, 1947. szeptember 21. ZEMPLÉNI Xönyöradományokat kér a gazdag sátoraljaújhelyi ügyvéd felesége Slz uj kormány megalakulása előtt szakadatlanul folynak a tárgyalások és áll a „harc“ a pártok között a miniszteri tárcákért A béke első országgyűlése összeült. Az uj országgyűlést Tildy Zoltán köztársasági elnök nagy­hatás;' beszéddel nyitotta meg. Ezután sor került a Ház elnökségének megválasztására is. Itt „mutatkozott be“ az el­lenzék oly (ormában, hogy mindjárt az első kérdésnél Vándor Ferenc Pfeiffer párti képviselő ragaszkodott a névsze­rinti t:tkos szavazáshoz. Az eredmény nem sok volt. A koalíciós pártok a titkos szavazásban egységesek voltak s igy- a Ház elnöke a kommunistapárti Nagy Imre lett. A további választások során közfelkiáltással lett alelnök; Szabó Árpád és Kéthly Anna, háznagy: Szeder Ferenc, jegyzők: Czövek Jenő, Farkas György, Hajdú Erncné, Hegyesi János, Kiss Károly és Szabó Piroska Egyes kisgazda körökben kifogásolták, hogy a koalícióban második helyen lévő kisgazdapárttá szemben szocdem. háznagyot választottak, holott ez a tisztség a Kisgazdapártot illette volna meg Az uj országgyűlés első interpellációját Parragi György jegyezte be a magyarhü svábok kitelepí­téséről. Balogh István önálló indítványt jegyzett be a Vatikánnal való diplomáciai kapcsolat felvételéről. Az uj országgyűlés különböző bizottságait egyhangúlag közfelkiáltással választották meg, majd a Ház ülését bizonytalan időre elnapolták az uj kormány megalakulásáig. Mikor és hogyan alakul meg az uj kormány flhilirfil megfelciezteL. irta; Vasa László. A hazai sajtó tekintélyes része ij- jesztő közönyt vagy teljes tájékozat lanságos árul el már kezdettől fogva a szlovákiai magyarság tragédiája ügyé­ben. Hallgatnak az üldözöttek sorsaiéi, kerülik a témát, vagy legjobb esetben elképesztően hamis és ferde megvilá­gításba helyezik ezt a fájdalmas ügyet, amely pedig egyre fenyegetőbb kér­dése lesz az egész magyarságnak. Egyik másik hazai lap például azt irta nem­rég a Szlovákiából ideérkezett csalá­dokról, hogy azok önként hagyták el eddigi lakóhelyüket, persze nem felejtették el ezek a lapok megjegyez­ni, hogy ugyan miért cserélték fel a mai nehéz világban, biztos földjüket a bizonytalanságért. Nemcsak a napi sajtó tájékozatlan. Egy neves és tekintélyes pártvezér hatalmas nepgyíílésen úgy emlegette a csehszlovákiai magyar kérdést, mint a szlovákiai magyarok önkéntes áttelepü- lését... Holott az igazság az, hogy amig Magyarországról a szlovák« k, vagy a magukat szlovákoknak valló családok önkéntesen költözhetnek át, addig Szlovákiában az ottani hatóságok ki­jelölik és kényszerrel telepitik ki az ősi lakóhelyükön és földjükön élő és dolgozó bennszülött magyarokat. Ez lényeges különbség, amiről idehaza szeretnek megfeledkezni, sokszor még egyes hatóságaink és hivatalaink is. Fájdalmasan aggódó szívvel kell ta­pasztalnunk, hogy a magyar közvé e- ményt mindezideig nem világositották fel kellőképpen árról: mi is történik hát valójában északi szomszédunknál? Lapjaink jórésze bagatellizálja ezt a keserves ügyet, lenézi, tized, huszad­rangú kérdésnek tekinti. Annakidején egy-két évvel ezelőtt mikor elkezdő« dőlt a sz ovakiai magyarság fokozott üldözése, a hazai lapok szenzációt hajhászó cikkekben kiáltottak fel. utá na csakhamar nagy némaság lön. A szenzációkeltéshelyettinkábbazzalfoglal- koztak volna, hogy megvilágítsák: miért is történik a faji őrületnek ez a bar­bársága odaát, s hogy micsoda kegyet len, embertelen merényletet jelent mindez a magyarság fizikai és nem­zeti létére, jövőjére. Ezekről hallgat a hazai sajtó s közvéleményünk süket és vak; nem birja és nem tudja fel­fogni, hogy ezzel a kitelepitési kálvá­riával valójában szívós aknamunka fo­lyik a magyar nép, a nemzeii létünk, fennmaradásunk ellen. Ha már az or­szág nem tudja megakadályozni ezt a háborús hadjáratnál is súlyosabb ve­szélyt, legalább védekezni próbáljon a maga módján s itthon, idebent adja meg a szülőföldjükről kiűzött véreink­nek a házfedelet, a szerény megélhe­tést. Elsősorban mindenek előtt nekik: az üldözötteknek. Az uj kormány megalakulásával kapcsolatban még folynak a tárgyalá­sok a pártok között. Egyesek szerint rövidesen már egy két napon belül megalakul az uj kormány, mig a pesz- szimisták szerint csak a hétvégén ke­rülhet sor a végleges döntésre. A választások után erősen tartotta magát az a hir, hogy az uj kormány miniszterelnöke ismét Dinnyés Lajos lesz. A Kisgazdapárt nagyválasztmányi gyűlése után már csökkent ez a való- szinüség, mert a Kisgazdapárt bizonyos feltéte­lekhez köti a miniszterelnökség Az egyes miniszteri tárcákért tulaj­donképen csak a három nagy párt hatcol. A Kommunistapárt ragaszkodik a belügyi tárcához, sőt a belügyi államtitkárságot sem hajlandó más pártnak átengedni, ezért folyt a harc a két munkáspárt között, melyből ugyiátszik a kommu nistapárt került ki győztesen. Ezek szerint minden jel arra mutat, hogy a belügyminiszter Rajk László marad és csak a belügyi államtitkárok szemé­lyében válható változás. A Szociáldemokratapárt feltétlenül ragaszkodik az igazságügyi tárca meg tartásához, s itt viszont újabb harc keletkezett a két munkáspárt között az államtitkári hely betöltése körül. A Kommunistapárt, — jólértesült forrás bo! nyert hirek szerinf — Szebeni Antalt, aki a rendőrséget vállalását. A Kisgazdapárt hivatalos pesti saj­tója leszögezi, hogy a Kisgazdapárt ragaszkodik, a pénz­ügyi és földművelésügyi tárcákhoz, mig a miniszterelnökség kérdését ép­pen úgy tárgyalási alapnak tekinti, mint a koalícióval kapcsolatos egyébb személyi és tárgyi kérdéseket. Mint hírlik a Kisgazdapárt nem ragaszkodik a honvédelmi tárcához, s ezt hajlandó más partoknak áten­gedni. is megszervezte, akarta most az igazságügyi államtitkári székbe ültetni Ebben a kérdésben viszont valószínű­leg a Kommunistapárt szenvedett reséget. A Nemzeti Parasztpárt a földmű­velésügyi és az újjáépítési tárcát sze­retné megkapni, de közel sem viv ér­tük olyan harcot, mint a kommunista és a szociáldemokratapárt vívnak az egyes tárcákért. Az uj kormány megalakulásával kapcsolatban még a jólértesültek sem tudnak ma még jóslásokba bocsátkozni. Minden valószínűség szerint a Kommunista és a Szociáldenrokratapárt megtartja régi tárcáit, mig a Kisgazda- párt és a Parasztpárt tárcái körül vál­tozás várható A magyar nép széles tömegei fe­szült érdeklődéssel várják az uj kor­mány megalakulását, mely a borzalmas világégés után a béke első kormánya Magyarországon. Reméljük, hogy a békekormány a belpolitikában is meg­fogja teremteniaz oly régóta várt, hőn óhajtót tigazságos békét. Pártszolgaságba hajtották a tanárokat és tanítókat, a színészt, festőt, költőt, szobrászt, Írót, a köztisztviselőt minden téren, az épitészt, a vállalkozót, a szállítót, a gazdagot érdekeinél fogva a gyengét hiúságánál fogva, az ifjút reményeinél fogva. Ilyen képe van most Magyarországnak... Merészlitek-e tovább folytatni ezt a munkát, hogy bekövetkezzék a mindenható össze­omlás? (Bartha Miklós 1896.) Hogyan lehet határátlépési igazolványt kapni? A sátoraljaújhelyi államrendőrség az eddigi gyakorlattól eltérően a határát­lépési igazolványok (alkalmi utilapok) kiállításánál az alábbi könnyítést vezette be : A lakbizonylat, erkölcsi, ill. büntet- Senségi bizonyítvány felmutatását ill. beadását f. hó 17-től megszüntette és helyette a polgárnpesteri hivatal, vidéken a körjegyzőség által kiállított helyhatósági bizonyítvány felmutatását ill. bekérését vezette be, A határátlépési igazolvány (alkalmi utiiap) elnyeréséhez szükséges kellé­kek a következők: • !. Helyhatósági bizonyítvány (6 hó­napi határsavban való lakásigazolásra.) 2. I drb újkeletű fénykép. Milyen tárcákért harcolnak a többi pártok?

Next

/
Thumbnails
Contents