Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-05-20 / 10. szám
10. szám. ZEMPÉNI GAZDA 7. oldal. l<özös értékesítésre való egyesülésnek, szövetkezésnek, akkor joggal mondhatjuk, hogy a jövedelmező baromfitenyésztés és értékesítés e nélkül nehezen képzelhető el. Nincs és nem is lehet mindenkinek módjában baromfitenyésztéssel és tojástermeléssel olyan keretekben foglalkozni, hogy minden termékét önállóan, minden időben és jól értékesítse. Jól átgondolt, helyesen megszervezett tenyésztési irány mellett és ugyancsak jól megalkotott értékesítési szervezettel azonban a legkisebb termelőnek is módjában áll majd minden terméKét mindig a legjobb áron és különösebb fáradság nélkül értékesíteni. Nem lehet szem elől téveszteni, hogy a ba romfitenyésztés és tojástermelés jövedelmezősége egy bizonyos elengedhetetlenül szükséges hozzáértésen és készségen kívül helyesen felhasznált, illetve befektetett, de aztán idejében és magunk által megteremtett kedvező lehetőségek között visz- sza szerezhető filléreken múlik. A jövedelmezőségnek ily értelemben való megvalósítását egyenként, szétforgácsolva nagyon nehezen, egyesült erővel, egymással szövetkezve, egymást támogatva azonban minden bizonnyal el fogjuk majd érni. Aránylag kis területen kevés befektetéssel elérhető évi egy pár száz pengőtől — a keretek bővítésével — ugyanannyi ezer pengőkig elérhető évi jövedelem nagyon is megérdemli a baromfi- tenyésztéssel és tojástermeléssel való foglalkozásra fordított fáradtságot. Hogy azonban a munka meddő ne maradjon és az első kísérletek esetleges balsikere sehol a megindult próbálgatások szárnyát ne szegje, lelkesítőkre, támogatókra, gyakorlati útmutatókra van szükség. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Baromfitenyésztési Szakosztálya a siker érdekében minden irányban kiterjedő körültekintéssel és meg- szervezettséggel óhajt e téren munkába állani. Kitűzött célja, hogy a baromfitenyésztés és tojástermelés részére minél több résztvevőt toborozzon. A jelentkezők munkáját helyes célkitűzéssel és ez irányban nyújtandó útbaigazításaival, irányításával és támogatásával is eredményessé is tegye. Ezen célból meghatározott időnként összejöveteleket tart majd, ahol az időszerű teendőket a tenyésztők, illetve a termelők megbeszélik. A helyes tartásnak, takarmányozásnak, nevelésnek, az állatok egészségi állapotának ellenőrzésére a szakosztály kijelölt és hivatott tagjai és szervezi az egyes tenyésztőket és állattartókat otthonukban keresik majd fel, ahol a netalán mutatkozó hiányok pótlására, hibák kiküszöbölésére helyes útbaigazítást adnak. A termékek értékesítésére szervet állít fel. És ha egyelőre szükebb keretekben is, de a tagok számának növekedésével arányosan elért nagyobb mennyiségű termékkel: tojás, tenyészanyag, hizlalt kappan stb. a nagyobb piacokon is meg akar jelenni. Mindez nem utópia. A cél elérhető — az elgondolás megvalósítható. Ahogy mások megtudták vaiósitani, mi is megvalósíthatjuk. Egy kell hozzá: kitartó, erős munkaakarat. Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető : gróf Széchenyí-Wotkenstein Ernőné. Erdőbényei gyümölcstermelők gyűlése. A szűnni nem akaró gazdasági válság mindenkit gondolkodásra késztet. Mindenki érzi, tudja, hogy igy nem maradhat sokáig. A burgonya má- zsánkénti 60 filléres áron sem talál vevőre; a bor eladatlan. A termelőknek egykor gazdasági jólétet jelentői makói hagymából 2000 vaggonvár eladásra s mázsánkénti 80 filléres áron sem tudják elvesztegetni. A kenyérmagvak árában sincs öröme a gazdáknak. Ha ez az állapot állandósulna, mindenki s az egész ország tönkremenne. Ellenségeink, akik mindig lesben állnak, miután elvesztették abbeli reményöket, hogy politikailag tönkretegyenek, most már főleg attól remélik pusztulásunkat, hogy a gazdasági krízis felőrli energiáinkat. Ezért látjuk azt, hogy a kormányzás legnagyobb, legkomolyabb gondja most az értékesítés biztosítása, termelvényeink kivitelének elősegítése, külföldi piacok szerzése; másrészről pedig az a törekvése, hogy a gazdák figyelmét olyan termelési ágak felé terelje, amelyeknek termelvényei mindenkor könnyen értékesíthetők. Ilyen például a gyümölcs, amelyből a hibátlan minőségű termés minden tételben magas áron értékesíthető a külföldön s amelyből a belföldön is igen sok elhelyezhető, miután pontos adataink vannak arról, hogy ezidő szerint évenként 42 millió pengő értékű gyümölcsöt hozunk be a külföldről! E tekintetben a kormányzás megfontolt ut-
