Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-03-20 / 6. szám
6. szám. ZEMPÉNI GAZDA 7. oldal. 36/1929. kgy. A közgyűlés elsősorban azon nézetének ad kifejezést, hogy a hegyközségi járulékok beszedését, illetve behajtását a T. 48. §-a még az estre is biztosítja, ha a beszedést a hegyközségi elöljáróság maga eszközli. Figyelmezteti azonban a közgyüiés a hegyközségi előljárósáogkat, hogy amennyiben az együttes kezelést kívánják bevezetni, ez- iránti kérvényüket az előző év végén, de mindenesetre azon év első havában nyújtsák be a m. kir. pénzügyigazgatósághoz. Felkéri a közgyűlés a tanács elnökét, illetve ügyv. titkárát, hogy a tállyai hegyköz ség ügyében személyesen interveniáljanak a sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyigazgatóságnál, esetleg a m. kir. pénzügyminisztériumnál. 9. Olvastatott a tokaji hegyközség kérelme, a hegyközségi járulék együttes kezelése esetén, magasabb hányadkulcs kieszközlése végett. 38/1930. kgy. A közgyűlés kijelenti, hogy a szétosztási kulcs megállapítása hatás körén kívül esik. Ezt a m. kir. adóhivatalok az együttes pénzkezelés alá vont adók aránya szerint állapítják meg. Éppen ez okból célravezetőbb, ha a járulék beszedését a hegyközségek, a községi elöljáróságok hathatós támogatásával, maguk eszközük. Azon sajnálatos, de mindenütt meglévő körülmény eloszlatására, hogy évközben a hegyközségi pénztár nem rendelkezik a szükséges pénzzel, egyetlen mód az, ha a hegyközségi választmány kölcsönt vesz fel, s a kamatokat a járulék behajtása során a pontatlan fizetőktől szedi, illetve szedeti be. 10. Olvastatott a m. kir. Földmivelésügyi Miniszter ur 87832/1930 II. 2. számú leirata, melyben a „Borászati Lapok“ megrendelését ajánlja. 47/1930. kgy. A közgyűlés a „Borászati Lapok“ cimü lapot a Hegyközségi Tanács irodája részére a folyó évre, az előre nem vélt kiadások terhére, megrendeli s a Hegyközségeknek a lap megrendelését ajánlja. A tárgysorozat ezzel kimeritettvén, elnök a gyűlést berekeszti. Jegyzetté: lllésházy Endre sk. Kurucz Károly sk. ügyv. titkárhelyettes. a közgyűlés elnöke. Hitelesítik: Dr. Búza Béla sk. Deák Andor sk. Lehet-e a Tokajhegyalján rentábilisán szőlőt művelni? Irta: parnói Molnár Béla. A Zempléni Gazda február 20-iki számában, illetékes tényezőnek azt a jóakaró tanácsát közli, hogy termeljen a Hegyalja oly olcsón, hogy borát 50 fillér árban nyereséggel adhassa. Helyeslem a tanácsot, de azt hiszem megkésett, mert tiz esztendeje egyebet sem próbálunk, mint müveltetési költséget csökkenteni és pedig oly mértékben, hogy most már a tokajhegyaljai segélyakció is alig képes a müveltetési költségek redukciója következtében tönkrement szőlőket rendbehozni. Szükségesnek tartom azonban azt, hogy tüzetesen megvizsgáljuk, lehet-e egyáltalán véve szőlőt rentábilisán művelni s mik lehetnek a termelés rentabilitásának az elérhető eszközei? Minden üzem rentabilitása a következő tényezők függvénye : a) Rezsi költség, b) a termelt áru mennyisége ugyanoly rezsi mellett és c) a termelvény ára. a) Rezsi költség. A cikkíró ur egy összeállítást közöl, melynek végösszege 776 pengő. Ennyibe kerülne egy hold szőlő évi művelése. Ez a szám hozzávetőlegesen helyes; ugyanez a Borászati Zsebnaptár végeredménye 6-800 P, ugyanez az én tapasztalatom is, bár alacsonyabb napszámbérrel kalkulálok s ugyanez birtokos társaim véleménye, kik azonban még magasabb ösz- szegekről beszélnek. Vitatható, be kell-e állítani egy legalább 10%-os többletet a rizikó címén, mert hiszen tiz évben legalább egyszer teljesen kimarad a termés és ennek az évnek a rezsijét tiz évre el kell osztani, továbbá kb. ugyanannyit kamatteherként, mert legelább ennyi kamat terheli a költséget, mig a termelt áru eladható. De ezektől eltekintve maradjunk a 6—800 P ős két határértéknél. Mindenesetre a fele ennek a költségnek rajtunk kívül álló s általunk meg nem változtatható kiadás, t. i. az anyagok, adók, fuvarok, karók, hordók, trágya stb. árai nem csökkenthetők. Csökkentést csak a napszámoknál érhetnénk el. A bérek magassága ugyan változik, de nem fog kisebbedni, mert az általános életstandard és igények emelkedése ezt nem engedi meg. Maradna a felhasznált napszámok mennyisége.