Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-03-05 / 5. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 5. szám. tudományát. Ha ez meg nem történik, a világver senyben alul maradunk. Nem kell szégyelntink tanult fejjel az ekeszarvát megfogni, sőt tanulatlanul meg sem volna szabad fogni azt. A gazdálkodás nehéz tudományát s annyit legalább el kell belőle sajátítani, amennyit ezek a derék ifjak Zemp- lénricsén ma már tudnak. A vizsga végén az ifjak előadták, hogy hogyan kell egy gazdakört megalakítani. Ez előadás is olyan pompás és megkapó volt, hogy igazán nem lehet eléggé dicsérőleg nyilatkozni ezen tanfolyam vezetőjéről Engelberth Rezső úrról, kinek a gazdasági tudományok átül tetősére való abszolút rátermettsége s jóságos magyar lelke kisugárzott úgy a vizsga, mint az egész ünnepség keretéből. Ezen gazdaköri gyűlés, melyet az ifjak ottan bemutattak, eszembe juttatta, hogy ezek a gazdasági téli tanfolyamok magukban hordják a manapság oly sokszor emlegetett szervezkedés csiráját. Itt az alkalom, hogy a fiatal kisgazdageneráció már most megszervezkedjen. Ezek a kisgazdaifjak, ha hallgatják a tanfolyamokat, hamar ráfognak jönni arra, hogy a gazdának legyen az kicsi vagy nagy, egy a célja s egy a baja s ráfognak eszmélni arra, hogy csak egy akarattal tudjuk érdekeinket megvédeni és céljainkat elérni. Tudom, hogy semmi sem fűz úgy össze az életben mint az iskolapad. Emberek, ha évtizedeken keresztül nem is látják egymást, de együtt jártak iskolába, mindég jószivvel vannak egymáshoz s mindég testvérileg támogatják egymást az életben. Ezen az alapon gondolnám én már most jó vezetők kezében ezen tanfolyamok keretén belül a jövő gazdageneráció egészséges szervezkedését előkészíteni. Ennek a szegény országnak a teltámadása mégis csak a gazda kezébe van letéve s országunk jövőjét biztosítjuk, ha egészségesen gondolkodó gazdagenerációt nevelünk, hogy ez nem is nehéz feladat: ezt láttuk Ricsén, hogy kis idő alatt mit lehet ebből az őstalajból kitermelni. Hátha még rendszeresen foglalkoznának vele s ezt a két szűk hónapra keretezett tanfolyamot több irányban kiépítenék, akkor biztos vagyok benne, hogy az onnan kikerülő elemek mindenkor falujokban jó vezetők lennének, kikkel minden körülmények közt, mint megbízhatókkal számolni lehetne s nem kerekedhetnének felül nagy frázisokkal az ostoba, tanulatlan elemek. Gabonaátültetési kísérletek. Közli K. Z. Sárospatak. Nemrégiben egyik budapesti lapban megjelent közlemény igen nagy jelentőséget tulajdonított ezen kísérleteknek, melyek szerinte nemsokára egész gazdálkodási rendszerünket át fogják alakítani. Ezért megragadjuk az alkalmat, hogy olvasóinkat a Némémetországban elért eredményekről tájékoztassuk. Mint tudjuk, az átültetés főként Chinában (rizsnél is) dívik és feltételezhető, hogy a chinaiak nem tisztán megszokásból végzik az átültetéssel járó nagyobb munkát, hanem valószínűleg hosszas kísérletezés után állapították meg, hogy ugyanazon körülmények között (ugyanazon időjárás és trágyázás) a munkatöbblet terméstöbblettel lesz honorálva. Még sohasem fordult elő, hogy egy egész nemzet ok nélkül végezzen többletmunkát, anélkül tehát, hogy azáltal kedvezőbb eredményt ne érne el, mert ellenkező esetben a régi kevesebb munkával járó módszernél maradtak volna, illetőleg ehez térnének vissza. Alant közöljük kivonatosan a „Marktbericht Hansablum“ cimü lap múlt év december 12-iki számában fenti cim alatt megjelent, a kísérleti eredményekről szóló hivatalos beszámolót. A német hivatalos gazdasági körök meglehetősen szkeptikusan vélekedtek a gabonaátültetési kísérletekről s ezért eleinte megtagadták e kísérletek anyagi támogatását. Mégis, hogy az állandóan kisértő állítólagos eredmények helyességét megállapíthassák, elhatározták a kísérletek beállítását. Összesen 146 eset lett megfigyelve. Az aratás 8-14 nappal később volt, mint a rendes gabonanemüeknél, ezért az átültetett gabona sokat szenvedett az idei abnormális hőség következtében, nincs kizárva tehát, hogy a kedvezőtlen eredmény a lehetetlen időjárás következménye. Mégis a kísérletek 32.4%-nál több és 67.6% nál kevesebb hozamot állapítottak meg. A pozitív eredményű kísérleteknek kb. a fele, több mint 30° o, a másik fele kevesebb mint 30%-al ért el többeredményt. 100%-os termés többlet sehol sem volt megállapítható.“ A kedvezőtlen eredmények dacára a kísérleteket tovább folytatják, s mivel normális körülmények között egyes kísérletek 50% terméstöbbletet is mutattak, kiakarják kutatni, mik azok a körülmények, melyek e többlet elérhetőségére befolyással bírnak. A kísérletek mai állása szerint azonban
