Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)

1930-03-05 / 5. szám

5. szám.

ZEMPLÉNI GAZDA

5. oldal.

a gabonaátültetésnek a praktikus gazda számára jelentősége még nincs.

E kisérleli eredmények mérlegelésénél tekintetbe kell venni, hogy az átültetett gabonánál az érés 8 — 14 nappal később, tehát a legnagyobb szárazságban, következett be. E kedvezőtlen körülmény dacára is több mint harmada a kísérleteknek mutatott kedvező eredményt. Ha tekintetbe vesszük a szárazság okozta kárt az átültetett gabonánál, — amit a szakértők legalább 15% ra becsülnek, — úgy az eredmény még szembeötlőbb.

Szőlőgazdasági rovat.

Uj irányok felé.

Irta : Szourál Lajos intéző.

A nehéz gazdasági viszonyok mindenkire elviselhetetlen súllyal nehezednek, de minden vidéknél hatványozottan nehezebb a Tokajhegyalja helyzete, amelynek egyetlen jövedelme a bortermelésből volt. A Hegyalja panasza 3 pontban csúcsosodik ki; 1. nincs borkereslet és emiatt nincs a bornak ára, 2. Kevés a szőlők hozama, 3, Nem kielégítő a borunk minősége.

Ez a három pont mindegyike külön elengedő arra, hogy a szőlőbirtokosokat a biztos romlásba vigye, de a három együtt pedig a teljes pusztulás bekövetkezését igen meggyorsította.

Évek óta panaszkodnak az emberek, hogy lehetetlen megélni, kibírhatatlan a helyzet, de azért még mindig volt valami szalmaszál, amelybe görcsösen kapaszkodtak és a jobb jövő reményében biztatták egymást.

Egy idő óta néma a Hegyalja, a panasz megszűnt, az emberek sorsukról nem is beszélnek, a szőlőgazdaságot senki nem is említi. Felületes szemlélődő azt mondhatná, hogy a Hegyalja meg van mentve, már egyetlen panasz se halatszik. Ez a néma csend egy nagy igen közeli vihar előjele. Azt jelenti, hogy szőlőbirtokosságunk már leszámolt önmagával, belátta, hogy segíteni magán nem tud, segítséget senkitől sem várhat, az adó- ságok tengerében menthetetlenül elmerült, jövedelmet a legoptimistább számítás sem képes felmutatni, ezért megadta magát a sorsának és semmivel nem törődve, várja a kikerülhetetlen végső összeomlást.

Amikor ebbe a végső stádiumba eljutottunk, akkor kell igazán a segítség és minthogy segítséget csak önmagától várhatunk, azon közmondással, hogy „segíts magadon az Isten is megsegít" határozzuk el magunkat egy igen komoly lépésre és bár nagy veszedelem idején egy ember is hihetetlen erőkifejtésre képes, fogjunk össze és én bizom, hogy az eredmény nem fog elmaradni.

Évvekkel ezelőtt elkövettem azt a merészséget, hogy kis lapunk hasábjain rámutattam arra hogy nem lehet a mai autós, repülő gépes, rádiós világban ökörfogaton járni, bizonyos tekintetben tisztelnünk kell a múltat, de a múzeumba 'való gondolkozásunkkal és cselekvésünkkel szakítani kell, mert akkor, a jövő generáció elrettentő példájára, mifogunk spirituszba kerülni.

Tenni lehet és tenni kell. Több szem többet lát, közös akarattal, jó indulattal, meg lehet találni a segítés módját. Vannak nálamnál arra érdemesebbek, hivatottabbak és nagyobb szakértelemmel és tapssztalattal rendelkezők, akik meg tudják találni azt a módot, amely a szőlőbirtokosságot letargikus állapotából fel tudja rázni és uj munkára tudja serkenteni az elfáradt, elpettyhüdt izmokat.

Engedjék meg azonban nekem hogy a saját gondolataimat is papírra vethessem és elmondhassam, hogy hogyan képzelném el én a Hegyalja

jövőjét.;

Vegyük csak sorra a bajokat.

1. Nincs borkereslet és emiatt nincs a bornak értéke.

Az egész világ az antialkoholismus felé halad. A nagy borfogyasztó államok már kitiltották a szeszt és ha a szabadság hazájában, az Egyesült Államokban, szabad az emberi szabadságot oly brutális törvénnyel korlátozni, hogy megtiltja, polgárainak a szeszfogyasztást, miért nem tud a mi kis országunk olyan intézkedést hozni, amely a borfogyasztást előnyben részesítené. Csak maga az az egyetlen intézkedés, amely a borfogyasztási adót teljesen eltörölné és helyette a sör és egyéb szeszes italok fogyasztási adóját erősen felemelné, a sör fogyasztást leszorítaná és helyette a borfogyasztást lényegesen emelné. Már pedig itt nem történik a gazdák hátrányára semmi, mert a termett árpát másra is fel lehet használni és ha még nem is lehetne, akkor sincs vesztesége a gazdának, mert, árpahelyet minden nehézség nélkül termelhet mást. Az pedig, hogy a sörgyárosoknak kára van belőle, már csak azért sem lehet ezen kérdés megoldásának az akadálya, mert több az a nemzeti vagyon, ami szőlőbirtokban fekszik, mint