Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-11-05 / 21. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 21. szám. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: IUésházy Endre kir. gazd. tanácsos. A magyar szőlészet fennmaradásának előfeltételei. Sátoraljaújhely, 1930 nov. 5. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara szőlészeti osztályának Balatonfüreden tartott ülését Teleki Sándor, az osztály elnöke, nagyszabású beszéddel nyitotta meg, amelyben élesen rámutatott azon eszközökre, amelyekkel a magyar szőlészet prosperitásának utjából a gátló akadályokat elhárítani lehetne. Ezen eszközök, helyesebben előfeltételek között első helyen — nagyon helyesen — a belföldi borfogyasztás fokozását említette meg. A belföldi borfogyasztás legfőbb akadályául a horribilis, az egész kontinensen páratlanul álló borfogyasztási adót — követelve annak eltörlését — jelölte meg. Szükségesnek mondotta továbbá a termelői kimérések akadálytalan leegyszerűsített módon való engedélyezését. A borfogyasztási adóról már Írni sem kívánok. Az 1926. évi választások alkalmával minden jelölt ajkán ott lobogott a hangzatos ígéret. Néhai boldogult báró Maillot Nándor maga mondotta nekem, hogy az akkori pénzügyminiszter maga hatalmazta fel az egységespárt programjával fellépő képviselőjelölteket, hogy a borfogyasztási adó 50 százalékos mérséklését határozottan ígérhetik. És, ha emlékezőtehetségem nem csal, földmi- velésügyi miniszterünk is tett ilyen kijelentést. És mindezek dacára, és dacára annak, hogy mindenki meg van arról győződve, hogy a borfogyasztási adó eltörlése egyik megmentő eszköze volna a magyar szőlőkulturának, s ezzel családok százezreinek a nyomorból való megmentésének s egy rettenetes injuria megszüntetésének: a kérelem a kormánynál süket fülekre talál. A másik, szerintem az előbbinél sem kisebb akadály, a termelőknek eltiltása, vagy legalább is rémes megnehezítése annak, hogy saját bortermé süket minden korlátozástól mentesen árusíthassák. Nincs oly mezőgazdasági termelvény, amely ily tiltó akadályba ütköznék. És ez fogja — a borfogyasztási adó mellett — a magyar szőlőtermelést csődbe vinni. A Tokajhegyalján ma 30 fillérrel össze lehet vásárolni az egész termést; ezt az összeget 15—19 fillérrel, tehát több mint 50 százalékkal drágábbá teszi a borfogyasztási adó. Újabb 100 százalékkal a kimérés. Tehát minimális 150 százalékkal drágul a bor, mire a fogyasztóhoz kerül. Ez az oka, hogy a belföldi borfogyasztás nálunk a békebeli quan- tumnak egyharmadára csökkent. Ez az oka, hogy a magyar borfogyasztási kvóta fejenként 17 liter akkor, amikor minden franciára — még a csecsemők létszámát is beszámítva — 150 liter esik évente. Ha mi ezt Magyarországon el tudnók érni, meg volna oldva a bortermelés válsága. Mi állja ennek útját ? A borfogyasztási adó és a kincstár italmérési joga. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület hat év óta küzd az 1921. évi IV. tc-neka bortermelőkre kedvező módosításáért. Az emlékiratok egész tömegével árasztotta el a kormányt: keserűséggel kell megállapítanunk, hogy beadványainkra soha még választ sem kaptunk. Különben ez ma kormányzati rendszer: ami nem tőlük jő, az számukra nem létezik. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének 1929. évi január hó 20-án tartott gyűlésében Egyesületünk megbízásából szóvá is tettem az 1921. évi IV. te. idevonatkozó szakaszának módo sitását. Nincsen tudomásom róla, mi sorsa lett ezen indítványunknak. Eredménye nincs. Csak örülni tudok, hogy nálam befolyásosabb, fiatal, agilis szőlősgazda: Teleki Sándor vetette fel most a kérdést s a magyar szőlőtermelés szempontjából nagyon, de nagyon kívánatos, hogy a maga elé tűzött céltól ne tekintsen el s győzelemmel zárja le a megkezdett harcot. i. e. Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József esperes-plébános. Kezeljük a tojást szakszerűen! Irta: Kukuljevic József dr. Az állandóan felszínen tartott és sokat vitatott baromfitenyésztési probléma a tenyésztés rentabilitását törekszik tökéletesbiteni és nem utolsó sorban az export kérdést előbbre vinni és megoldani. Kétségtelen, a legutóbbi időkben a tojás export kérdése annyira az előtérbe került, hogy tulajdonképen ezzel függ össze szorosan a fajtaharc is, mert mindenki véglegesen szeretné tisztázni azt a kérdést, hogy a népies tenyésztésben milyen fajtát tenyésszünk, milyen fajtát adjunk a tenyésztők kezére, hogy ezzel az exportot fokozzuk.
