Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-11-05 / 21. szám
21. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 5. oldal. A fajkérdést ezúttal nem kivánom érinteni, mert e tekintetben e lap hasábjain már annyi közlemény jelent meg pro és kontra, hogy mindenki leszűrhette a tanulságot belőle. A fajkérdést illetőleg csak annyit kívánok megjegyezni, hogy minden egyes irányzatnak a maga szempontjából — azt a maga érveivel alátámasztva — igaza van, azonban egy országos tenyésztésnél általánosítani, az egész országra nézve egyféle fajtát megállapítani a mi viszonyaink közt nem lehetséges. A probléma kapcsán inkább olyan kérdésre kívánok rámutatni, amelyet a kis és nagytenyésztő, sőt még a háztartás is minden különösebb áldozat és fáradság nélkül megoldhat és kell is hogy megoldjon, mert csak akkor lehet az export fellendíthető és tökéletesíthető. Baromfitenyésztésünkben a cél nemcsak az élő és levágott áru szállítása, exportálása. Exportunk mérlegében a tojás is igen jelentős szerepet játszik, fontos tehát az utóbbinak mennél intenzivebb kiépítése. Köztudomású, hogy valamely áru csak akkor exportképes és csak akkor talál jó külföldi elhelyezésre, ha az márkázott, standardizált, ha minden tekintetben kifogástalan, jó minőségű. Tojásexportunkat nagyban hátráltatja az, hogy a termelt tojás nem egyöntetű és nem megfelelően kezelt. Hogy a szakszerű (ojáskezelés milyen fontos, mennyire befolyásolja a tojás jóságát, minőségét, felhasználhatóságát és eltarthatóságát, azt néhány adattal kivánom megvilágítani, annál is inkább, mert a nagyközönség előtt ezek a dolgok javarészt ismeretlenek. Intenzív tojástermeléssel eddig nagy általánosságban nem foglalkoztunk s igy a tojástermelésre export szempontjából nem is helyeztünk annyi figyelmet, de foglalkozni kívánok vele azért is, mert a szakkönyvekben sem találunk erre vonatkozólag összefoglaló ismereteket. A hollandok, németek, amerikaiak példája igazolja, hogy a szakszerű tojáskezelés fokozottabb jövedelmet jelent, könnyebb értékesítést, biztosabb piacot és vevőt. Beható vizsgálattal megállapíthatjuk, hogy a külsőleg egyforma nagyságú és szinü tojások belső értéke nem mindig egyforma, ami leginkább az okszerű kezelés hiányára vezethető vissza. A tojás kezelése körül sok a hiba és mig azokat ki nem küszöböljük, addig az export fellendítéséről nem beszélhetünk. Fokozottabb figyelmet kell fordítanunk ezekre a kérdésekre azért is, hogy tojásexportunk az előző évekhez viszonyítva feltűnően visszestek. Eltekintve a helytelen tartástól és fajtamegválasztástól, ami a tojás minőségét és számát lényegesen befolyásolja, rá kívánok mutatni azokra a hibákra, amelyek a tojás értékét lényegesen csökkentik, de amelyeket mindenki egy kis gondossággal elkerülhet. Már a tojófészekben történhetnek olyan hibák, melyek esetleg hasznavehetetlenné teszik még a háztartásban felhasználandó tojást is. Sokáig a tojófészekben nem szabad hagyni a tojást, naponta délig legalább is kétszer össze kell gyűjteni és beeste'.edés előtt is össze kell szedni. Nem tehetünk különbséget nyári és téli időszak közt, mert nyáron, ha a tojások a forró nap hevének vannak hosszabb ideig kitéve, úgy egyrészt megindulhat bennük az élettani folyamat és akkor a tojás már vészit frisseségéből, piaci értékéből, sőt meg is romolhat. Helytelen az az általános felfogás, hogy a tojást nem szabad a fészekből kivenni, mert akkor a lyuk nem tojik többé abba a fészekbe. Csa- logatóul mütojást lehet a fészekbe tenni. A tojásokat már csak azért is többször kell naponta összeszedni, hogy kotlós tyúkok rá ne telepedhessenek. A tojást nem szabad hogy érje természetes vagy mesterséges hő, mert a hőség hatása alatt a tojás fehérje higabb lesz s a nehezebb tojás sárgája helyet változtat és a héj felé húzódik. Télen azért kell a tojást nagyon gyakran összeszedni, mert a nagy hideg ugyancsak befolyásolja a tojás konzisztenciáját. A tojás ugyanis melegen jön ki a tyuk testéből és ha huzamosabb ideig éri a hideg, át- hül, sőt meg is fagy. A nagy hidegnek kitett tojásnak a héja könnyebben reped és törik, ezzel kereskedelmi értékéből vészit, sőt értéktelenné válik. A nagy hideg a tojás tartalmát annyira megváltoztathatja, hogy a tojás sem tenyésztésre, sem feldolgozásra nem alkalmas, mert ize is lényegesen megváltozik. Igen sok változáson mehet át a tojás, ha a fészek nem megfelelő, ha nem puha, nem elég meleg és legfőképen, ha nincs elég tisztán tartva. Ebből nagyon sok hiba keletkezhetik. A nem elég puha fészekben a tojás odaütődhetik, eltörik, különösen azért, mert a tyúkok a fészket a tojás előtt kapargálással megigazítják és igy, ha a fészekben kevés az alom, esetleg úgy kotorják azt össze és úgy ülnek le, hogy a tojás a földre esik. A nem elég tiszta fészekben piszkos lesz a tojás, annak megtisztítása pedig nagyon körülményes, mert nem szabad megmosni. Mosás által eltávolítjuk ugyanis a tojást leheletszerüen bevonó zsírréteget. A szeny- nyezett és megmosott tojást átvilágítva megállapíthatjuk, hogy annak belsejében a pórusokon át
