Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-10-20 / 20. szám
f 4. oldal. ZEMPLÉNjGAZDA 20. szám. hogy rendkívül szapora s míg a mangalica sertésnél 6-7 malacot hagyunk egy anya alatt, a hússertésnél 10—14-et is hagyhatunk. A kivitelt tekintve szintén nagy jövője van a hussertéstenyésztésnek, mert a bacon korlátlan mennyiségben értékesíthető külföldön. A baconsertés 90 kg súlyú, majdnem teljesen zsirlalan sertésféleség, melynek szalonnavastagsága csak 2—2.5 cm. Ha nagy vonásokban elmondottuk a husser- téstenyésztés előnyeit, rá kell mutatnunk azok hátrányaira is. Ezen sertésfajták igényesebbek, a tartás, gondozás és ellátás tekintetében. A hússertést nem lehet koplaltatni, mint a mangalicát, hanem jól kell etetni. A hússertésnek nincs olyan erős fogszerke- zete, mint a keményebb szervezetű mangalicának, éppen ezért csak darálva, moslék alakjában adhatjuk neki a takarmányt. A hússertésnek gyérebb a szőre és finomabb a bőre, ezért fázékonyabb, a nyári forró nap pedig könnyen kicserzi a bőrét. A messze fekvő legelőket, sáros, poros utakon való járást nem állja, nem bírja. A betegségek iránt nem fogékonyabb a hússertés, főként nem a Berk-shire és Cornwall. A hússertés legnagyobb ellensége a nedveshideg. Nyirkos, sötét, levegőtlen, piszkos istálló hússertésnek nem való. Igaz, hogy ilyen ól még a mangalicának sem jó. Közeli legelőre kijárhat, de amellett kapjon fehérjében dús takarmányt. A hussertéstenyésztés hasznosságára példa Sopron és Vasvármegye falvai, továbbá az erdélyi szászok és a felvidéki tótok, ahol csupán csak hússertést tenyésztettek. Végeredményben olyan gazdának ajánlható a hússertés tenyésztése, akinek van szive és pénze ahhoz, hogv sertéseinek száraz, tiszta, meleg ólat adjon, azokat tisztán tartsa és jól etesse. Fajtiszta bronz-pulyka tenyeszkakasok kaphatók Báró SENNYEY ISTVANNÉ baromfitenyészetében Sátoraljaújhely, Kazinczy-ucca 55. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: lllésházy Endre kir. gazd. tanácsos. Irta: Herszényi László ny. tábornok, szőlőbirtokos. Mint a vonatkozó szaklapokban olvashattuk, az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanács munka- programjának alább olvasható kérdőpontjait azon kéréssel küldte el a tanács tagjainak, hogy esetleges észrevételeiket a tanácshoz intézendő előterjesztés kapcsán közöljék. I. Termelés szervzése, a) telepítés, csemege- szőlő telepek, borszőlő telepek, b) művelési módok, költségek, c) hegyközségi ügyek a termelés szolgálatában. II. Értékesítés szervezése, a) a kereskedelem talpraállitása, hitel kérdés, b) szövetkezeti pincészetek. III. Belfogyasztás előmozdítása: fogyasztási adók, termelői kimérés. IV. Export előmozdítása: a) fuvar, refactia, kereskedelmi szerződés, b) külföldi hamisborok. V. Milyen kormányintézkedésekre lenne szükség a mai súlyos válságon leendő azonnali könnyítés érdekében ? Mint a tanács egyik hegyaljai tagja, alábbi észrevételeimet juttattam a tanácshoz. Ad I. a. Csemege- és Borszőlőtelepek létesítésénél a Tokajhegyalja ne mellőztessék. Évek óta tartó kísérleteim eredményében meggyőződésemé vált, hogy a Hegyalja szőlőbirtokosait vagyonilag csakis a csemegeszőlő termelés fogja talpraállítani. Megfontolandónak tartom a Hegyalja lanká- sabb fekvésű szőlői egy részének, szállításra és eltartásra alkalmas fajokkal való fokozatos átoltását. Épugy célszerűnek vélem, csekély Iejttel birő szőlőink egy részének, nagy tér- és távközök betartása mellett, Doucin alanyon, bokor alakra nevelt, alma fákkal, esetleg őszi barack fákkal való beültetését. Borszőlőtelepek létesítésénél melegen ajánlom a Mathiász János féle „Furmint hybrideket“, Muscat Balaton gyöngye és Chasselas Tokajhegyalja gyöngye, kipróbálni. Épugy indítványozom: Furmint és Hárslevelű fajokkal betelepített szőlőinknek, magasabb cukortartalmat kölcsönző fajokkal, esetleg „Szürke barát“-okkal, Brachet gris és Gris de Salses való keverésével kísérletet tenni. Fokozható-e a Hegyalja szőlőgazdálkodásának jövedelme?
