Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-09-20 / 18. szám
2. oldal ZEMPLÉNI GAZDA 18. szaru V tették petroleum, olaj, benzin, kőszén, vas, zsák, ponyva stb. mezőgazdasági cikkekre. E tárgyalásoknál bontakozott ki a szervezettség ereje. Az akciót komolyan vették. Hogy milyen jelentős eredményeket értek el a fent emlitett anyagok áránál, azt a Zempléni Gazda már tavasszal részletesen közölte. Erre a hírre, hogy 20—40°/o-os árleszállítás volt elérhető, áprilisban hirtelen 200.000 holdat képviselt az akció, majd a május havi miskolci újabb megbeszélés 250.000 holdra gyarapította az akcióhoz tartozó földterületet, mig e sorok megjelenését megelőzőleg az akcióhoz csatlakozott gazdaságok 300.000 holdat képviselnek. A továbbiakban az akció erkölcsi eredményeiről számol be gróf Bethlen Pál. Az intézőbizottság bírja a gazdák őszinte bizalmát, mivel teljes önzetlenséggel működik A közös sors megtanította a gazdákat, hogy egymás iránt bizalommal legyenek, egymást megbecsüljék és segítsék. Gyakorlati szempontból pedig nagyjelentőségű, hogy a 300.000 holdat képviselő mezőgazdasági terület bevásárlási kötései egy időpontban járnak le. Az akció közérdekű gyakorlati hatása abban is jelentkezett, hogy egyes cégek képviselői az akcióhoz nem tartozó területeken, gazdaságokban, az akció által elért árak konkurrenciájának kényszerítő hatása alatt, ugyanolyan áron kínáltak üzemanyagokat az akcióhoz nem csatlakozott gazdáknak. Ez is nagy vívmánya az akciónak. E páratlan, eddig nem ismert eredmény előtt minden számitó gazda meghajol és őszinte elismeréssel adózik azoknak, kik önzetlenül dolgozva, hóna alá nyúlnak a terhek viselésétől roskadozó gazdatársuknak. er. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: Illésházy Endre kir. gazd. tanácsos. Id. Csajka Endre kormányfőtanácsos, a Szőlészeti és Borászati Osztály elnöke megnyitó beszéde. Lapunk 16. számában az osztályülés lefolyásáról beszámoltunk s jeleztük, hogy id. Csajka Endre elnök úr megnyitó beszédét helyszűke miatt egy következő számunkban fogjuk közölni. Midőn ennek az alábbiakban eleget teszünk, megemlítjük, hogy módunkban volt meggyőződni arról, hogy ennek közlését a legnagyobb érdeklődéssel várják. Mélyen tisztelt Szakosztályi Gyűlés! Amidőn a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati szakosztályának elnöki székét, elsőizben szerencsém van elfoglalni, első szavam a hála és köszönet kifejezése, azon megtisztelő bizalomért, amellyel e nagymultu és érdemekben gazdag Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület és az egész Tokajhegyalja szőlősgazda közönsége, a Szőlészeti és Borászati Szakosztály elnöki tisztségére megválasztani méltóztatott. Mélyen tisztelt Szakosztályi Gyűlés! Őszintén megvallva, hogy szükkörű tudásom és már korommal is járó fogyatékos erőm tudatában, szerénységem nem engedte volna, hogy a reám nézve nagyon megtisztelő szakosztály elnöki székében Gróf Eszterházy Gyula, Dr. Láczay Szabó László, Thuránszky László nagynevű elődeimnek, akiknek Tokajhegyalja rekonstrukciója érdekében kifejtett munkássága örök időkre hirdetni fogja nagyságukat és soha el nem múló érdemeiket, — utódjuk legyek — ha a körülményeit alaposan meg nem változtak volna. Ugyanis a régi időben a szőlőmivelés, a borkezelés és a borértékesítés ügyét, mint félhivatalos szerv, a szakosztály irányította. Ma a hegyközségi törvény megalkotásával, a szőlőmivelés és termelés irányítását a hegyközségek, a hegyközségi tanács ellenőrzésével tartják kezükben. A borkezelés és borértékesítés nehéz problémáját pedig a Tokaj- hegyaljai Pinceszövetkezet van hivatva megoldani. Emiatt aztán a szőlészeti és borászati szakosztály hatásköre tulajdonképen e két intézmény közötti véleményező szerv informativ munkájában merül ki. Hogy e tekintetben elnöki tisztemben milyen irányelvek fognak vezetni, azt nagyon röviden, a következőképen vagyok bátor összefoglalni: Fanatikus hittel remélem, hogy Tokajhegy- aljára kell még egy szebb jövőnek virradni 1 A tokaji bor fél ezredév előtt hódította meg a világot. A tokaji bor védelmét már a XVl.-ik században is intézményes törvények biztosították. Tokajhegyalja szőlőkulturájának tehát nem szabad elpusztulni 1 Viszont azonban számolnunk kell az idők változásával. Ma már ölhetett kézzel nem mondhatjuk azt, hogy a jó bornak nem kell cégér. Mert már a jó bornak is kell a cégér. Csonkaországunk eldarabolása, Nagymagyar- ország szőlőterületének 84%-át hagyta meg nekünk, ellenben borfogyasztó piacunknak 90%-át rabolta el tőlünk. Ez olyan válságba sodorta szőlőtermelésünket, hogy azon csak a meg nem felelő
