Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-09-05 / 17. szám
17. szám. ZEMPLÉNI GAZDA-na kénytelen borait áruba bocsájtani. Ez esetben megfelelő cégek, egyének kiválasztásánál külföldi képviseleteink támogatását kérjük. A pinceszövetkezet igazgatósága tudatában van annak, hogy a szövetkezet úgyszólván kényszer alatt alakult meg, amennyiben a segélyezési akció alkalmával a kölcsöntkérőnek köteleznie kellett magát arra, hogy a pinceszövetkezetbe belép. Annál nagyobb tehát az igazgatóság felelősége a tagokkal szemben Az állámi támogatást nem abban látja az.igazgatóság, hogy a szövetkezet néhány éven át 100.000 pengő kamatmentes kölcsönt kap, hanem az erkölcsi támogatásban szeretné látni, hogy t. i. a Tokajhegyalja különleges viszonyainak tekintetbevételével, szeretettel, megértéssel és előzékenységgel intéznék a szakminisztériumok a Tokajhegyalja ügyeit. Ha a pinceszövetkezet igazgatósága terveit meg nem értő akadályozásokra talál, nem viselheti a felelőséget. Ha pedig a jelenlegi igazgatóság lemond, uj igazgatóság nem találkozik, igy az utolsó kísérlet nem sikerül, s a Tokajhegyalja elveszett. Sátoraljaújhely, 1930 aug. 9. Mély tisztelettel Jllésházy Endre sk. Kurucz Károly sk. iigyv. titkárhelyettes. tanácselnök. Hordók beszerzése. A Pinceszövetkezet az alábbi felhívás közétételére kérte fel lapunkat: Van szerencsénk a szövetkezeti tagokat értesíteni, hogy a Kormánybiztos ur támogatása és segítése folytán módunkban volt nagyobb mennyiségű donga-fát beszerezni, s azt még a szüretig feldolgoztatjuk. A hordókat önköltségi áron, elsősorban a szövetkezeti tagoknak ajánljuk fel megvételre. Kérjük tehát azokat a tagokat, akiknek hordóra szükségük van, hogy igénylésüket legkésőbben 1930. évi szeptember hó 10-ig a Szövetkezetnél levélben jelentsék be. A hordó ára literenkint 10.5 fillér. A vételár egynegyed része 1930. évi szeptember hó 10 ig fizetendő, a többi pedig az átvételkor.; Az átvétel Sátoraljaújhelyen történik. Az igényléseket természetesen az előállítható mennyiséghez és a jelentkezéshez mérten arányla- gosan fogjuk kielégíteni. Tisztelettel Tokajhegyaljai Bortermelők Pinceszövetkezete állami ellenőrzés alatt. 7. oldal. Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető : gróf Széchenyí-Wotkenstein Ernőné. Tokaji bor — tokaji rózsaolaj. Irta: dr. Massanek Gábor. Valaha, amikor még nagy konjunktúrája volt a tokaji bornak, amikor még az egész világon a legkeresettebb bor volt a „tokaji“, a hegyalja bortermelői meggazdagodtak. Miért, miért nem, a konjunktúra megszűnt és ma tokaji bort eladni alig lehet, a leggyengébb homoki vinkó kereslete nagyobb, mint ezé a nemes boré és természetesen az árak is ehez a kereslethez igazodnak. Ma az a helyzet, hogy a hegyaljai bortermelő, ha egyáltalán el tudja adni a borát, kevesebbet kap érte, mint amennyibe neki magának szőlője megmunkálása került. Az eredmény az, hogy a birtokosság szegényedik, hogy mondjam: lassan tönkre megy, a szőlők fogynak és a parlagok szaporodnak. És ezen semmiféle kölcsön, semmiféle borakció nem segít, — valljuk be — a tokaji bor kiment a divatból. Hogy a jövő mit rejteget, hogy felvirul-e még a tokaji bornak, azt nem tudhatjuk, de annyi bizonyos, hogy a Hegyalja ezt kivárni nem tudja. Ha évek, esetleg évtizedek múlva jönne is javulás, már nem lesz, aki ebből hasznot húzzon, nem lesznek szőlők, amelyeknek termését el lehessen adni, csak parlagok, terméketlen sivár területek lesznek és üres házak, kivándorolt falvak . . . Rettentő pespektival Ennek pedig nem szabad bekövetkeznie, itt tenni kell valamit, fel kell újra emelni ezt a vidéket, meg kell menteni lakosságát! Kölcsönökkel, borakciókkal ez nem fog sikerülni. Lehet, hogy valamelyest ezek is javítanak a helyzeten, de végleg szanálni nem fogják azt. A bor konjunktúrája lehanyatlott, ez egy megváltoztathatatlan tény, ezzel, mint adott pozitívummal számolni kell. El kell hagyni a kipróbált, kitaposott ösvényeket és uj utakat kell keresni, még pedig sürgősen, addig, amig nem késő ! A Hegyaija minden más vidékkel szemben óriási hátrányban van. Nem ismerek még egy olyan vidéket, mely egyetlen növény hozamára volna utalva, ez a Hegyalja specialitása. Ez a vidék a szőlővel áll vagy bukik és ha a szőlőtermés, vagy annak értékesítése nem sikerül, nincs más növény, amelynek hozama esetleg pótolná ezt a hiányt. Legjobb bizonyítéka ennek az elég sűrűn ismétlődő állami segélyakció. De ezek is csak injek-
