Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-08-05 / 15. szám
15. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 5. oldal. és ezeknek a Kamara részére leendő haladéktalan továbbítását a vármegyei alispán rendelete értelmében a községi elöljáróságok végzik. A közös- és közlegelők segélyezéséről. Fontos tudnivalók a legelőbirtokosság számára Minden 100—120 holdra legalább egy itató szükséges. Apaállatok istállóira sem kölcsönt, sem segélyt nem engedélyez. A legelőbirtokosság minden legelőkölcsön és legelősegélyezési ügyben forduljon a vármegyei m. kir. gazdasági Felügyelőséghez s minden ezirányu kérvény is csak a Felügyelőség utján adható be a Földmivelésügyi Minisztériumhoz. A közös- és közlegelők segélyezésénél a földmivelésügyi miniszter a követendő eljárást újabban aként szabályozta, hogy a gulyalegelők karbahozása céljából anyagi támogatás céljából már eddig felterjesztett kérvényeket a rendelkezésre álló hitelhez mérten ezen költségvetési évben fogja elintézni. A gulyalegelők után a csordalegelők karba- hozására helyezvén a súlyt, elsősoiban az olyan nem túlterhelt csordalegelők segélyezésére kerülhet a sor, hol az állatok az egész legeltetési idény alatt nem tartózkodnak kint, hanem naponta hazajárnak. A túlterhelésüknél fogva csak kifutónak tekinthető olyan legelőknek, hol rendszeresen legeltetni nem lehet s amely legelők emiatt nem ápol- hatók, amelyeknél egy holdra 2 vagy több számos állat jut, sem kölcsönt, sem segélyt nem engedélyez. A csordalegelők indokolt karbahozási költségeire kedvezményes kölcsönt lehetőleg teljes összegéig, segélyt azonban csak a költségek 80 %-áig ad a miniszter. Ez utóbbihoz azért ragaszkodik, hogy az érdekeltség a saját áldozatkészségével is igazolja, hogy legelőjének karbahozására komolysn törekszik s az ez által elért eredmények állandósítása végett a legelő további megfelelő ápolását és okszerű legeltetését is végre fogja hajtani. Segélyt elsősorban a szükséges kutak, itatók létesítésére, javítási költségeinek részbeni fedezésére engedélyez a miniszter, de csak azokra a csordalegelőkre, amelyeken ez által a delelelóhe- lyek rendszeres változtatása révén a legelők természetes trágyázását és a fühozam teljes kihasz nálása céljából a szakaszos legeltetést biztosítva látja. A hivatalból jelentendő ragadós állatbetegségek Zemplén vármegyében 1930. évi julius 20-tól augusztus 5 ig: Sercegö üszők: Sátoraljaújhelyben. Sertéspestis: Vitány, Golop, Pácin, Sárospatak, Bodroghalom. Lépfene: Sátoraljaújhely, Mikóháza, Ujcsaná- los, Gesztely, Bodrogkisfalud. Veszettség: Alsódobsza, Erdőbénye, Végardó. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: illésházy Endre kir. gazd. tanácsos. A borfogyasztási adó, Báró Waldbott Kelemen felsőházi tag felszólalása a borfogyasztási adó törlése mellett Báró Waldbott Kelemen, tolcsvai nagybirtokos, a felsőház junius 25-én tartott gyűlésében, főleg gazdasági kérdéseket felölelő, nagyszabású beszédet mondott. Beszéde során újból is lándzsát tört a borfogyasztási adó törléséért rámutatott arra, hogy miként tette tönkre a borfogyasztási adó a belföldi borfogyasztást, a belföldi borértékesítés lehetőségeit, rámutatott azon igaztalanságokra, amelyek a szőlő- birtokosságot azáltal érik, hogy más kereső osztályok közterheinek enyhítése végett, neki kell viselnie a községek és városok közigazgatási költségeinek tekintélyes részét. Báró Waldbott Kelemen felszólalásának a szőlőgazdaságra vonatkozó része a következőleg hangzik: . . Mostmár csak néhány szól szeretnék még a Műtrágyák: mésznitrogén, szuperfoszfát, kálisó stb. Növényvédelmi szerek legolcsóbban beszerezhetők Knopfler Jenő és Fia termény- és magkereskedőnél SÁROSPATAKON Telefon: 60 Termény és mindennemű magvak vásárlása a legmagasabb napiáron. Állandó raktár műtrágyákban.
