Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-02-05 / 3. szám
2. oldal ZEMPLÉNI GAZDA 3. szarr.. a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút, a Mohács-Pécsi Vasút, valamint a Nyiregyházavidéki Kisvasutak is. Megadták továbbá ezt az utazási kedvezményt a hazai dunahajózási vállalatok: a Mefter és a D. G. T. is. A kedvezményes utazásra jogosító igazolvány kiállítását az OMGE mezőgazdasági kiállítás rendezőbizottságától (Budapest, IX. Köztelek ucca 8.) kell kérni, de beszerezhetők ezek az igazolványok a mezőgazdasági kamarák, gazdakörök, szövetkezetek stb. utján is. A kedvezményes utazásra jogosító igazolvány a Budapestre utazásra március 14-től 24-ig, a visszautazásra március 20 tói március 31-ig érvényes és használható; bármelyik kocsiosztályban feljogosít az 50%-os kedvezményre. Sátoraljaújhely, 1930. február 5. Zemplénvármegyei Gazd. Egyesület. Mit termeljünk búza helyett?* — Folytatás. — Irta : Nyomárkay István oki. gazda. Egymillió kát. holdra becsülik Magyarországnak azon búzatermő területeit, amelyeken másodrendű búza terem és amelyen a termelés átszervezése kívánatos volna. Természetesen ennek az átszervezésnek csak akkor van értelme, ha az uj termékek jobban értékesíthetők illetve exportálhatók, mint a másodrendű búza. Sajnos a magyar mezőgazdaságnak az a főhibája, hogy árui a külföldi kereskedelmi szabályoknak és követelményeinek nagyon ritkán felelnek meg. Egész Európa tulprodukcióban van és éppen ezért ma csak elsőrendű minőségű áruknak van jövője. Hogy erre a kérdésre reávilágitsak, pár példát fogok felhozni: A háború alatt, amikor befejeződött a magyar búza kiszorításának utolsó fejezete, mikor az angol, francia, olasz vevőközönségnek még az emlékéből is kitörölték a magyar lisztet, ugyanakkor kezdő* L. a »Zempléni Gazda* ezévi 2. számát. dött a magyar lucerna és lóhere diadalutja. 1915 —17. között terjedő időben a „Svalőfi“ kísérleti állomás kimutatta azt, hogy az északnémet, dán, norvég, svéd, lengyel és északfrancia országokban a magyar lucerna messze felülmúlja összes versenytársait. A háború utáni években megindult a kereslet főképen a magyar lucerna iránt és már az első szállítmányok után a legsúlyosabb panaszok merültek fel. Éppen ezért a külkereskedelem igen óvatosan jár el a magyar árukkal szemben és kiköti 1. hogy az áru magyar földön termelt legyen (utántermés nem jó). 2. abszolút arankamentes legyen úgy a kis, mint a nagy arankával szemben, 3. a lucernánál a lóheretartalom '/2%-nál nagyobb nem lehet, 4. 2% a legmagasabb megengedhető gyommag tartalom (egy gyommag fajta legfeljebb 72% lehet), 5. 95—96%-os tisztasági fokot és elsőrendű csiraképességet kívánnak meg. Könnyen megérthetjük ezekből, hogy miért van a nyers és a kitisztított, fenti követelményeknek megfelelő, ólomzárolt áru között sokszor 60— 100 pengő árdifferencia. A jó magyar nyersáru leggyakrabban 75—80 % tisztasági fokot mutat. Hangsúlyozzuk, hogy a fenti követelményeknek megfelelő magyar származású lucerna és lóheremag nagyon keresett cikk nyugaton, ebből következik, hogy lucernamag termelésünket lényegesen emelhetjük még. Éhez azonban szükséges, hogy francia, olasz és egyéb déleurópai vetőmaggal területeinket be ne fertőzzük (sajnos az utóbbi időben igen sok ilyen hamisítás volt) és már a szántóföldi arankamentességre, valamint magtábláink gyomtisztaságára igen nagy súlyt fektessünk. Somogy és Zala vármegyékben nagyon nagy jelentősége van a biborheremag termelésnek. Amerika korlátlan mennyiségeket vásárol Európától, mert hiszen egész Európában csak Délfranciaor- szágban és nálunk van biborheremag termelés. Magtermelése könnyű és kiadós, de a magyar áru ellen az amerikaiaknak az az állandó kifogásuk, hogy rengeteg benne a törött és a repedezett mag, sőt a látszólag ép magvaknak is nagy százalékban törött a csirájuk. Ennek oka az, hogy közönséges lóherefejtő cséplőgépen csépelik a lóherénél jelentékenyen nagyobb biborheremagot. Szakembereink befolyására legutób a Hoffer-Schrantz-Clayton-Schuttle- worth gyár biborheremag fejtő dobokat készített, és az ilyen módon kicsépelt és Amerikába kiszállított magvak átvétele után nyomban jöttek az TTlezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke.
