Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-12-05 / 23. szám
23. szám. ZEMFÉNI GAZDA 1. oldal drágábban kellene is azokat megfizetni. Semmi körülmények között ne használjunk a költséges uj telepítéseknél pl. II. osztályú vagy hibás forradásu ojtványt, mert ezekből tőkéink soha sem lesznek. A szőlő telepítése egy életre szóló munka, azért ilyen dolgokban garasoskodnunk nem szabad, mert az igen megbosszulhatja magát. Helyben ledöntéssel való zöldoltással lehetőleg ne telepítsünk, mert amint már említettem is, kedvezőtlen idő esetén szőlőink beállítása évekig tart. Manapság, amikor a fásojtványokkal úgyszólván 100% eredményt tudunk elérni, kár az időt és költséget egy ilyen bizonytalan dologra költeni. Mindenesetre fontos, sőt enélkül el sem képzelhető a szőlő okszerű rekonstrukciója, hogy minden községben egy szakképzett szőlész hegybíró irányítsa a felújítási munkálatokat, aki a szükséges útbaigazításokat megadja és a forgatás, ültetés, ojtványok gondozásánáljlkövetendő munkálatokra a birtokosokat betanítja és a felújítási munkálatok szakszerű végrehajtását ellenőrzi. Sándor Béla. Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József plébános. A pulyka, mint haszonbaromfi. Irta: rovatvezető. Általában uralkodó téves felfogás, hogy a pulykatenyésztéssel nem érdemes foglalkozni, mert a pulykák felnevelése igen körülményes és mig azok felnőnek, igen sok elpusztul közülök. Pedig a pulykatenyésztéssel, jövedelmezőségét számítva, egyetlen baromfi sem versenyezhet, különösen, ha azt nagyobb gazdaságok és uradalmak üzemtervezeteibe illesztjük be. Ugyanis ott, ahol a pulykák tágterületen, gyümölcsösökben, tarlóri, legelőn legeltethetők, tartásuk nemcsak, hogy kevésbe kerül, de a gyommagvak és növényi kártevő rovarok pusztítása révén különösen nagy hasznára válnak a tenyésztőnek. Mint mondani szokták: a pulyka igazi ingyenes munkása a gazdának. A tarlókon, lucerna és répatáblákon barangoló pulyka (növényekben sem tesz kárt, nem kapargál) éles szemével folyton a a kártékony rovarok és férgek után kutat, megeszi a legkülönfélébb bogarakat, hangyatojást, sáskákat, hernyókat^ gilisztákat, egereket stb., egyszóval felszedi mindazt, ami a gazdaságnak csak kárt okoz. Ezen hasznosságához járul, hogy kezelése nem kíván nagyobb befektetést, egy fiatal pásztor gyerek több száz darabos pulykafalkát is képes gondozni, terelgetni. Ólazás tekintetében sem támaszt nagyobb igényt, száraz kamra, vagy pajtahelyiség teljesen kielégítő elhelyezést nyújt számára. A pulyka gazdasági tulajdonságai közül azonban leginkább hústermelő képessége érdemel említést s mint kereskedelmi áru annyira keresett cikk, hogy a termelés mindig kisebb, mint a kereslet. Magyarországból az 1927. évben 24.000 q pulykát szállítottak ki. ebből Nagybritánia 17.000 q-t, Ausztria 4 000 q t, Németország 3.000 q-t vett feli. Ennek az árunak értéke kereken 6 millió pengő. Hogy a pulykatenyésztés jövedelmezőségét adatokkal is alátámaszthassam, kérdést intéztem néhány nagyobb pulykatenyésztőhöz, kiktől érdekes válaszokat kaptam : 1. „Több év óta foglalkozom pulyka tenyésztésével s meggyőződéssel állítom, hogy a pulykanevelés nagyon jól jövedelmező mellékfoglalkozást jelen. 1917-ben 450 drb pulykát adtam el kilo- grammonkint élősúlyban 1.90 P-ért. Az összsúly 1250 kg volt s összesen 4275 P-t kaptam. 1928- ban nem sikerült ilyen jól az értékesítés, kg-kint csak 160 P-t kaptam, ennek oka azonban az volt, hogy az eladott pulykák nem voltak kellően kihizlalva, de még igy is bőségesen megtaláltam számításomat. Nálam a pulykák nyáron a fákon alusznak, amit nagyon szeretnek, reggel 4 órakor már legelnek, 6 kor kapnak kis árpát, egész nap tarlón vagy lucernatáblán járnak felváltva és este oly nagy beggyel jönnek be, hogy rendszerint semmit sem esznek, csak sok vizet isznak. Számításom szerint 1 drb pulyka takarmányozási költsége 3— 3 50 P úgy, hogy a fenti 450 drb pulyka tartási költsége nem volt több, mint 1400 P.“ (Kunhegyes, 1929. junius 6. Aláírás). 2. „A pulykatenyésztést hálás foglalkozásnak tartom, ha arra megfelelő hely van. Tapasztalatból mondhatom, nem is olyan nehéz mesterség a pulykanevelés, mint ahogyan azt sokan gondolják, sőt a szakkönyveink is tanítják. S amikor meg a varackjukat kihányták, ezután az összes szárnyasaink közt a legigénytelenebb és az élelmének jó részét maga keresi meg. Csak elegendő ba- rangoló-bogarászó hely kell nekik . . . Kiváló és
