Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-10-20 / 20. szám
20. szám. ZEMPLÉNI GAzDA 3 oldal (ermészetesen nem fizeti ki, hanem közvetlenül tárcám javára számolja el. Mayer s. k. * A fenti rendelettel kapcsolatosan közöljük a következő, újabb keletű főispáni rendeletet: A m. kir. földmivelésügyi minisztériumból távbeszélőn vett közlés alapján értesítem Alispán Urat, hogy a régebbi vetőmag kölcsönakcióból fennálló tartozást prolongálni nem lehet. Mindazok azonban, akiknek ilyen vetőmagkölcsön tartozásuk van, konvertálás céljára a folyó évi október hó 31-ig a fagykárhitelből akkora kölcsönösszeget vehetnek igénybe, amennyi a tartozásuk.^ Szíveskedjék ezt sürgősen közhírré tenni azzal, hogy az igénylőknek közvetlenül az OKH illetékes szövetkezeteihez kell fordulniok, amelyek a megfelelő eljárásra már utasítva lettek. Az ilyen természetű kölcsönök folyósításához semmiféle külön engedély nem kell. A fenti ügyre vonatkozó részletes, Írásbeli utasításokat később fogom Méltóságoddal közölni. Szőlőgazdasági rovat. A „Tokajhegyaljai hegyközségi tanács“ közgyűlése. A „Tokajhegyaljai zártterület hegyközségi tanács“ október hó 15-én tartotta első közgyűlését Sátoraljaújhelyben. A közgyűlésen 15 tanácstag jelent meg. A tanács elnöke, Kurucz Károly tábornok s tolcsvai szőlőbirtokos, elsősorban köszönetét fejezi ki a tanácsnak elnökké történt megválasztatásáért s röviden vázolta, illetve számolt be a földmivelésügyi minisztériumban az illetékes faktorokkal eddig lefolytatott tárgyalásokról. S ezután áttért a napirendre. A tanács elsősorban elhatározta, hogy felirattal fordul a földmivelésügyi minisztériumhoz, hogy a tanács ne a „Zemplén és Abauj-Torna vármegyék egyesített hegyközségi tanács“ nevet, de az 1929: XVII. törvénycikk-41. §-ának rendelkezéséhez képest a „ Tokajhegyaljai zártterület vármegyei hegyközségi tanácsu nevet viselje. Elnök indítványára kimondotta a tanács, hogy az ügyvezetőtitkári állásra való pályázat hirdetésének megszövegezésére bizottságot küld ki. A bizottság tagjaiul parnói Molnár Béla, Deák Andor és Illésházy Endre tanácstagokat kérte föl, illetve küldte ki. Kimondta egyben a tanács, hogy a kijelölést mindaddig nem eszközli, ameddig a hegyközségi tanács jövedelmei nem biztosíttatnak, illetve nem folynak be: és ameddig a titkár járandósága és az, hogy a kamarának avagy a hegyközségi tanácsnak kellesz-e a titkárt fizetni, véglegesen megállapítva nem lesz. Addig is az ügyvezetőtitkári teendők ellátásával a tanács Illésházy Endre tanácstagot bízta meg. Ezután a közgyűlés a kiküldött bizottság (parnói Molnár Béla, dr Oláh István, Hegedűs Sándor és Illésházy Endre) által elkészített ügyrendet tárgyalta és fogadta el. Az ügyrendben már most is kimondta, hogy a hegyközségi tanács a „Tokajhegyaljai zártterület vármegyei hegyközségi tanács“ nevet fogja viselni. Elhatározta, hogy az elfogadott ügyrendet addig is alkalmazásba veszi, amig a földmivelésügyi minisztérium által készítendő irányügyrend alapján uj és végleges ügyrendjét el nem készítette. Az eddig felterjesztett hegyközségi rendtartások elbírálására egy 3 tagú bizottságot küldött ki a tanács. A bizottságba parnói Molnár Béla, Hegedűs Sándor és Illésházy Endre tanácstagok választattak meg. A hegyközségi törvény 41. § ának 2. bekezdése alapján a hegyközségi tanácsba dr. Búza Béla a „ Tokaj hegyaljai bortermelők pinceszövetkezete“ ügyvezetőigazgatója hivatott meg. Az 1929 év utolsó negyedévi és az 1930. évi költségvetés összeállítására parnói Molnár Béla, Deák Andor és Illésházy Endre küldettek ki. Az Országos Szőlő és Borgazdasági Tanácsba, a hegyközségi tanács képviselésére, Kurucz Károly tanácstag, illetve hegyközségi elnök választatott meg, illetve kéretett fel. Elhatározta továbbá a tanács, hogy a hegyőröknek egycsövű puskával való ellátása végett beadvánnyal fordul a vármegye alispánjához, hogy oly irányban utasítsa az első fokban eljáró köz- igazgatási hatóságokat, hogy az egycsövű fegyverek viselését engedélyezzék. Elhatározta a tanács, hogy felirattal fordul a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez, valmint Zem- plénvármegye törvényhatósági bizottságához, hogy az 1929. évi XVII. törvénycikk 43. §-a szerint a hegyközségi tanácsnak nyújtandó segélyt folyósítsák, mert a hegyközségi tanács ezidő szerint pénzzel egyáltalán nem rendelkezik és semmi kilátás sincs arra, hogy a hegyközségi járulékok rövid időn belül befolyjannak.