Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)

1929-10-20 / 20. szám

4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 20. szám Elhatározta végül a tanács, hogy felirattal fordul a pénzügyminiszterhez, hogy tekintsen el ezúttal attól, hogy a téli fagykárok késön lettek bejelentve, és az egész Tokajhegyaljára engedje el a fagykár mérvéhez képest a földadót és annak járulékaikait. Herszényi László ny. tábornok szőlőtelepe, gyümölcsészete és kertészete Sárospatakon. Sárospatak, a Bodrogparti Athen főiskolájáról s arról, hogy valamikor a Rákócziak székhelye volt, vált híressé. Ez iskola-város a történelmi múlton kívül alig birt más jelentőséggel, közigazgatása, gazdasági élete nem mutatott fel történelmi múlt­jához méltó ollyan fejlődést, mely a közfigyelmet reá irányította volna. Az utolsó 10—15 év alatt a sárospataki gaz­dasági élet fejlődésnek indult s több olyan meg­mozdulás történt, melyek a vizsgáló emberek fi­gyelmét magukra vonták. Egy ilyen megmozdulás, azt mondhatjuk, hatalmas, szorgalmas és kitartó munkásságnak az eredménye Herszényi László tá­bornok szőlőtelepe, gyümölcsészete és kertészete. A szőlőtelep s a (gyümölcsös egy része a Hegyalja egyik legszebb részén, Sárospatakon a Megyer dűlő napsütéses déli lejtőin fekszik s a régi hires Láczay Szabó László nagy szőlőtelepének képezi egy részét, a gyümölcsös nagyobb része a faiskolákkal s a kertészet a sárospataki Máv. va­sútállomás átellenében, a Makkoshotyka-Hercekut-i vicinális közutak elágazásánál fekszik. Az alábbiakban az egyes telepeket kívánjuk röviden ismertetni és rámutatni, hogy a tulajdonos minő módon gondolja és tervezi az általános gaz­dasági válság terheit uj mivelési ágak beállításával leküzdeni s a biztosnak hitt eredménnyel gazdatár­sainak példát szolgáltatni. Tulajdonos helyesen ítéli meg a helyzetet midőn arra törekszik, hogy az általános borválságot csak oly szőlőfajok telepítésével küzdhetjük le, melyek amellett, hogy kiváló bort szolgáltatnak, csemegeszőlőként is értékesíthetők. Ezen eszmekört illetőleg tulajdonos nem úttörő, de megvalósitni törekszik azt, amit az egykori kiváló szőlésztudós: Mathiász János, volt kassai főispáni titkár, majd az id. gr. Andrássy Gyula féle szőlőskei 100 holdas csemegeszőlő megteremtője s később a Kecskemét melletti 30 holdas világhírű Katonatelep-i szőlő tulajdonosa, több mint 60 éven át nemcsak generációknak, de szakköröknek, sőt az iletékes kormányköröknek tanított és végrehajtásra ajánlott. Ha eszméit és tanításait nem gáncsólja vala el a féltékenység, a Tokajhegyalja nem élné a mai válságot. De ugyan mit is tanított az „álmodozódnak nevezett Mathiász és mire törekedett? Ismerve a szőlőkultura minden elképzelhető atomját, célul tűzte ki mesterséges beporozás — hybridálás — utján oly szőlőfajtákat előállítani, melyek mindazon tulajdonsággal bírjanak, amelyekre a szőlőbirtoko­sok sokasága vágyik és pedig: bőtermő, nagyfürtü és bogyóju, kiváló aromáju, kiváló bort szolgáltató, lehetőleg koránérő, rot'nadásnakellentálló, téli el­tartásra alkalmas és lehetőleg korán termőre váló, valamint jól asszusodó fajokat. A cél elérésére Mathiász ca. 1500-1700 szőlőfajt gyűjtött össze a világ minden részéből és ezekből hosszú mű­ködése alatt körülbelől 180 jobbnál jobb hybridet állított elő. A Mathiász név főként a kiállításokon való részvétel utján világhivüré vált. Bécs 1873, Szent­pétervár 1894, Budapest 1885, 1896, Bordeaux 1896, Hamburg 1897, Paris 1900 és Bruxelles 1960 Grand Prixk-kel ismerték el Mathiász érde­meit, — a Hamburgi nagy nemzetközi gyümölcs- kiállításon Mathiász a legnagyobb francia, olasz, német, amerikai, angol, belga, holland, magyar és osztrák stb. versennyel szemben is győzedelmes­kedett szölőgyüjteményével és hybrídjeivei, elnyer­vén a legnagyobb és legelső dijjat: az állami nagy aranyérmet, egy nagy és két kis ezüstérmet és az első nagy diszokmányt. Mathiász János kitüntetései, 4 és fél kg arany és ezüstérem, a budapesti orsz. gazd. múzeumban láthatók. Hazánkban egyedül Kecskemét és környéke, Nagykörös, Czegléd látta be a Mathiász hybridek értékét, — ezen hybridekkel telepitett szőlőkből évente sok száz vagon szőlő kerül külföldre. A hybridborok vetekednek az ország leghiválóbb hegyvidéki boraival is. Mielőtt a tárgyhoz visszatérnénk — jelezzük, hogy Mathiász elhalálózásával a katonatelepi sző­lőtelep is válságba jutott az örökösök sokasága és versenye okából, mig végre az öreg szőlésztu­dós régi nagy tisztelőjének, Herszényi tábornoknak sikerült a 30 holdas világhírű telepet az állam részére biztosítani s ezen nagy értéket a nemzet részére megmenteni. Ma a telep M. kir „Mathiász János“ Állami szőlőtelep — Katonatelep néven epy állami borászati és szőlészeti felügyelő által kezel­tetik s a Fm. Min. illetékes osztálya alá tartozik

Next

/
Thumbnails
Contents