Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-09-20 / 18. szám
8. oldal. ZEMPLÉNI GAZ DA 18. szám. község belterületén, illetve a szövetkezeti igazgatóság által megállapított helyen tartozik a mustot a szüreti bizottság rendelkezésére bocsátani, a további elszállítás felől a szüreti bizottság gondoskodik. 5. §, A beszolgáltatandó mustmennyiségnek kifogástalan állapotban kell lennie — s a szüretelő bizottságnak joga van a rosszul, vagy tisztátianul kezelt, vagy a kikötött mennyiségnek meg nem felelő must átvételét visszautasítani. Egyebekben a bizottság az igazgatóságnak az alapszabályok 10. §-a alapján kiadott utasítása szerint jár el. 6. §. Azon tag, aki a szőlő megbetegedése, jégverés vagy más ok miatt nincs abban a helyzetben, hogy a kötelezett mennyiséget beszállíthassa — tartozik legkésőbb október ÍO-ig erről a szövetkezetét értesíteni. Az igazgatóság jogosítva van a tényállást a helyszínen megállapítani. 7. §. A beszállításkor a tag elismervényt kap, melyben feljegyzendő a must vagy bor faja, cukor vagy szesztartalma és mindazon körülmények, a melyek az ár megállapításánál irányadók (minőség, osztályozás stb.). 8. §. Joga van a tagnak a saját mustjának vagy borának vegyelemzésénél jelen lenni és abból mintapalackot venni. 9. §. A kitűzött időn kívül must- vagy bor- szállitmányok csak rendkívüli esetben, a bizottság hozzájárulásával fogadtatnak el. 10. §. A beszolgáltatott must vagy bor értékének megállapítása céljából évenként egy három tagú és két póttagu bizottság alakittatik. A bizottságnak egy rendes és egy póttagját évenkint a közgyűlés jelöli ki a bortermelő tagok sorából — egy rendes és egy póttagot pedig az igazgatóság nevez meg. Ezek azután megegyezés vagy sorshúzás utján elnököt választanak. Ez a bizottság vizsgálja meg a beszolgáltatott must vagy bor minőségét és állapítja meg annak értékét. Ezen megállapítás alapján ezután az igazgatóság véglegesen dönt az érték összegére nézve, mely az illető tag számláján az ő javára lett írva. Ez az összeg képezi a tagnak a szövetkezettel szemben fennálló elszámolásának alapját. 11. §. Amennyiben az azon évi készletek teljes eladása után az összes költségek és kiadások levonása mellett a fenti 10. §. szerinti értéken felül nyereség mutatkoznék, ebből a nyereségből az illető tag csupán az alapszabályok 31. § ában foglaltak szerint részesül. Amennyiben pedig a tényleges értékesítés a költségek és kiadások levonása után alacsonyabb összeget mutatna, mint a fenti 10. §. szerint megállapított s a tag javára irt érték — a tagnak az árkövetelése sem lehet nagyobb, mint ez a tényleg elért alacsonyabb összeg. A tagnak ezen árkövetelése a szövetkezeti készletek eladása arányában egyelitendő ki. Az alapszabályok 31. §-ában említett nyereség kifizetése azonban csak a pénzügyi év végével történik. A tagnak árkövetelése képezi a hitel, vagy esetleges előlegnyujtás fedezetét. Jövedelmező-e a kacsatenyésztés? Évek óta figyelemmel kisérem a Zempléni Gazda baromfi rovatát, ahol már sok, a baromfi- tenyésztés kérdéseivel foglalkozó cikk jelent meg, eme közlemények azonban kivétel nélkül csakis a tyuktenyésztésztéssel, illetve a tojástermelés fokozásával foglalkoznak, mig a baromfitenyésztés többi szintén hasznos ágazatairól — kacsa-, lúd- és pulykatenyésztés — egyetlen egy sorban sem történt említés. A Z. G. mentségére szolgáljon azonban azaz érdekes megfigyelésem, hogy az okszerű, hasznot- hajtó baromfitenyésztésről újabban megjelent szakmunkák is ugyanebbe az egyoldalúságba esnek s mig azokból a tyuktenyésztés legkisebb részletkérdéseiről is a legkimeritőbb tájékozódást nyerjük, addig a többi baromfifajok jövedelmezőségéről való megemlékezésnek még csak nyomát sem találjuk. így pl. az elmúlt évben jelent meg Pred- merszky: Tojásfarmer c. munkája, a f. évben pedig Hauszner és lovag Holczinger szerkesztésében: Jövedelmező baromfitenyésztés c. szakkönyv. Mindkét könyv a külföldi és hazai tapasztalatokon alapuló gyakorlati ismeretekkel alaposan megirt kitűnő szakmunka, melyekben a tyuktenyésztésről, tojástermelésről és értékesítésről minden tudnivalót megtalálunk, amit csak egy modern baromfitenyésztőnek tudnia kell, de nincs azokban szó sem a kacsa-, sem a lúd- vagy pulykatenyésztésről. Mintha bizony ez utóbbiak nem is baromfiak lennének! Pedig bizonyos, hogy e mellőzött baromfifajok adott körülmények között ép oly jól jövedelmező kereseti lehetőségeket rejtenek magukban, mint akár csak egy jól berendezett rhode island, vagy leghorn tenyészet. Jelen cikk keretében általánosságban arra a kérdésre kívánok feleletet adni, hogy vájjon a ka« Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József plébános.
