Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-09-20 / 18. szám
18. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal. rességszámlát azonnal átvizsgálni, a ^könyvekkel összehasonlítani s ennek megtörténtét a számlákon kitüntetni. A felügyelő bizottság tagjai akár együttesen, akár egyenként az igazgatóság ülésein jelen lehetnek és az igazgatóságtól bármikor felvilágosítást kérhetnek. A könyveket és a pénztárt minden évnegyedben legalább egyszer meg kell vizsgálniok. 28 §. A felügyelő bizottság előzetes hozzájárulása szükséges. 1. Az igazgatóság és felügyelő bizottság tag jainak, valamint a szövetkezet alkalmazottainak adandó hitel engedélyezéséhez. 2. Az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai, valamint a szövetkezet alkalmazottai által a szövetkezet irányában vállalandó jótállás elfogadásához. IV. Mérleg, jövedelem felosztása, feloszlás. 29. §. Az üzleti év január 1-én kezdődik és december 31-én végződik. 30. §. Minden üzletév végén leltár és mérleg készítendő, amely legkésőbb március 15-ig a közgyűlés elé terjesztendő. A mérlegnek tartalmaznia kell a szövetkezeti vagyon aktíváit és passiváit, a bevételeket és kiadásokat, a jövedelmet, illetve veszteséget és pedig minden feldolgozási ágról külön-kiiiön. Egyebekben a mérleg felállításánál a következő szabályok az irányadók : 1. A szövetkezet vagyona azon összegben veendő fel, mely az üzleti év utolsó napján, vagyontárgyai értékének megfelelt. 2. az árfolyammal biró értékpapírok legfeljebb azon árfolyamban vehetők fel mellyel azok az üzleti év utolsó napján bírnak. 3. az első szervezés költségeiből a követelések közé csak annyi vehető fel, amennyi azoknak legfeljebb öt évre való egyenlő felosztása mellett az illető üzleti év után fennmarad. 4. az üzletrészekre történt befizetések összege n tartalékalap a tartozások közé sorolandó. 5. a kétes követelések valószínű értékük szerint veendők számításba, a behajthatatlanok pedig leirandók. 6. a cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításából eredő nyereség vagy veszteség határozottan mint ilyen jelölendő meg. 7. az előre beszedett kamatok, valamint a fel nem vett és még el nem évült osztalékok a teher rovatba veendők fel. 31. §. Az évi mérlegben feltüntetett évi tiszta nyereség a következő arányban osztandó fel: 50% a bortermelő tagok számára a beadott bormennyiségek értéke arányában, — 20% az összes tagok számára üzletrészeik értéke arányában, — 20% a tartalékalapra, 10% a külön rendeltetésű alapokra. A fel nem vett osztalék a törvényes elévülési idő leteltével a tartalékalaphoz csatolandó. 32. §. Ha a tartalékalap eléri a szövetkezet üzletrész tőkéjének egyötödét, az ezen alap növelésére szánt részesedés 10%-ra szállítandó le, a fennmaradó összeg pedig a tagok közt üzletrészeik arányában szétosztandó. 33. §. A közgyűlés a jelenlévők szavazatának %-val elhatározhatja, hogy a tagoknak kijáró s üzletrészeik után számított haszonrészesedés egyötöde a hiteltörlesztés gyorsítására szolgáljon. 34. §. A mérleg szerint mutatkozó veszteséget elsősorban a tartalékalapból kell fedezni. Ha ebből ki nem kerül, a további teendők felől az igazgatóság javaslatára a közgyűlés határoz. FÜGGELÉK: 1. §. A szőlőtermékek (must, bor) beszolgál- gáltatásának kezdetét és módját a szüreti idény beállta szerint a szövetkezet igazgatósága állapítja meg. 2. §. A must vagy bor beszolgáltatására és átvételére vonatkozó összes intézkedéseket három rendes és két póttagból álló szüreti bizottság intézi» amely bizottságot a szövetkezet igazgatósága jelöli ki. 3. § A szüreti bizottság részletesen megállapítja az egyes beszolgáltatások helyét, napját és időpontját, s tekintettel a szövetkezet működésének nagy területére, az egyes községekben a szükséghez képest külön helyi bizottságokat alakíthat, melyeket megfelelő utasításokkal lát el. 4. §. A beszolgáltatásnak lehetőleg must alakjában a szüreti idény alatt kell megtörténni, még az erjedés megindulta előtt. A szövetkezeti tag a
