Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-05-05 / 9. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA gróf Károlyi László uradalma, Vilyi puszta, Csajka Endre gazdasága, Sárospatak, dr. báró Waldbott Frigyes gazdasága, Sátoraljaújhely. A Sárospatakon bemutatott anyag, bár számszerűleg kevesebb mint a délelőtti, minőségileg és különösen a kondíciót illetőleg jobbnak látszott. A fárasztó munka után a Gazdakör szives házigazdái uzsonnára látták vendégül a megjelenteket, majd pedig a társaság a délutáni vonatokkal elszéledt Sajnálattal állapítottuk meg, hogy több zempléni juhtartó gazdaság többszöri felszólításunk dacára nem vette igénybe a fölkínált jó alkalmat és nem mutatta be állományát a juhszemlén, bár közel vannak a kijelölt helyekhez. Mindenesetre saját kárukra cselekedtek, mert úgy vettük észre, hogy a megjelentek közül minden juhtartó gazda gazdag tapasztatokkal, uj eszmékkel és célkitűzésekkel távozott a nyájszemléről, ennek gyakorlati következménye pedig okvetlenül a juhnyájak közeli följavitása lesz. A réti gyapjaspille hernyója ellen való védekezés. Rétjeink és legelőink, különösen a viznem járta magasabb fekvésű helyek, az utóbbi évek folyamán, s különösen a folyó évben igy április vége felé és május elején itt-ott azt a benyomást keltik, mintha azok le lennének legelve. Ezt a legelést, ha a sárguló foltokat megnézzük, a réti gyapjas pille (Hypogymna morio L.) nagy tömegben megjelenő hernyója végzi. Ez a sárgával tarkáit fekete szinü szőrös hernyó az éj leple alatt folytatja rágcsálását, nappal a füszállak közt rejtőzik el s az egész napot mozdulatlanságban tölti. Május közepe táján a hernyó bebábozódik, melyből még májusban vagy júniusban kiké! a lepke, melynek hímje egészen fekete, áttetsző füstös szárnyakkal és fésűs csápokkal, a nősténye ellenben sárgásszürke szinü elkorcsosult szárnyakkal és hatalmas potrohhal bir. A nőstény ott helyben a fü- szállra tojja le csomósán temérdek sok tojását, amelyet potrohának gyapjas szőrével beborítva iparkodik megvédelmezni az időjárás ellen. A lepkének évenként csak egy nemzedéke van s igy a petéből kikelő hernyó ezen alakjában telel át, mely célból sekélyen a földbe furakodik. Az ellene való védekezés munkája egyszerű és olcsó. A fertőzött területet hosszában és keresztben meg kell tövisboronával járatni. Ez a munka a hernyókat csakis abban az esetben fogja jórészt 9. szám agyonnyomni, hogyha a tövisborona síirü és nincs igen elkoptatva, továbbá gerendával vagy kővel jól meg van terhelve. A munka megkezdése előtt tanácsos a talaj egyenetlenségeit, a vakondtúrásokat és a hangyabolyokat elsimítani, a kórót, a gazt, sőt ha még maradt belőle, az öreg füvet is lekaszálni és eltakarítani Az utóbbi különösen az u. n. tófenekekre vonatkozik, ahová a hernyók a ma- gssabb helyek letárolása után táplálék hiánya miatt ösztönszerüleg húzódnak. A tövisboronálásnak annál nagyobb a sikere minél később és minél többször történik az, mert akkor a hernyók már jó nagyok s a talaj tavaszi nedvességét elveszítve, megkeményedett és igy a hernyó a tövisborona és talaj közt annál biztosabban agyonnyomódik. Sőt a boronálás még a bábbá alakulás után és a lepkék megjelenésének első napjaiban is sikerrel folytatható, amikor a fűszálak közt lazán csüngő bábbal és a petéit még ki nem tojt lepkével is a tövisborona könnyen végez. A hernyók táplálék fogytán, rendesen fejlődésük utolja felé a réttel, legelővel határos szántóföldeken is megjelennek és kisebb-nagyobb kárt tesznek főleg a kalászos veteményekben. Itt azonban a kikelő hernyók a föld szántásakor úgyis elpusztulnak, a jövő évi termést nem veszélyeztetik. Arra való tekintettel, hogy a hernyó nagyobb vándorutat nem tesz, a lepke nősténye pedig — korcs szárnyai miatt — éppen helyhez kötött, a réti gyapjaspille nem szokott nagy kiterjedésű vidékeken egyenletesen elszaporodni. Kártétele rendesen kisebb tájékra szorítkozik, az egyik gazda hanyagsága miatt nem bűnhődnek mindig a szomszédok is. A fertőzött föld tulajdonosa tehát ne hárítsa a baj okát másokra, mert csupán a maga védekezése esetén is teljes sikerrel küzdhet meg ezen kártevő ellen. N. Keresünk megvételre 800—3000 holdas birtokot Lehet erdős is. Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesiile n „Zempléni gazda“ jelenleg vármegyénk legelterjedtebb, legtöbb példány számban megjelenő lapja. Ezért Hirdessünk a „Zempléni Gazdádban
