Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-05-05 / 9. szám
9. szám. ZEMPÉNI GAZDA 5. oldal. Szőlőgazdasági rovat. Védekezés a szőlőorbánc és a szőlőperonospora ellen. Irta: Sándor Béla. • Legnagyobb ellensége a szőlőinknek a peronospora. Láthattuk ezt az 1926. évben is, amikor az egyébként is szépen induló szőlőtermést mintegy letarolta és a szőlőkben úgyszólván csak böngészni való maradt. Káros hatása pedig kihatott még az 1927. évre is, úgy, hogy a májusi fagy által megkímélt szőlőkben sem kaptunk számottevő termést, amit szintén az 1926. évi peronosporás évnek tulajdoníthatunk. Az 1927. évi fagy után a helyesen nem permetezett szőlőkben ismét fellépett a peronospora úgy, hogy egyes dűlők már augusztus végén leperzselve úgy néztek ki, mint egyébként az első dér után. Ezekben az erősen megtámadott szőlőkben — sajnos — rendes termésre ismét nem számíthatunk. Nehány esztendő óta azonban a peronospora mellett még egy hozzá külsőleg hasonló gombabetegséggel is kell számolnunk: a szőlőorbánccal, amelyet egyesek — bár helytelenül — vörös égőnek is neveznek. Úgy a peronospora, mint a szőlőorbánc a levél belsejében él, a levélerekben levő, tápanyag és vízszállító edényeket megtámadja, azokat elpusztítja, miáltal a beteg levélerek közötti rész tápanyagot nem kap s igy elpusztul. A betegség kezdetén úgy a peronosporás, mint a szőlőorbáncos levél megsárgul, azonban mig a peronosporás levélen a folt áttetsző olajszerü lesz, azért nevezzük is olajfoltnak, addig a szőlő- orbáncnál a folt csak megsárgul és nem áttetsző. A betegség további folyamata alatt a peronosporánál nedves időjárás mellett előtűnik a jellegzetes fehér kivirágzás és ezután kezd az olajfolt lassan bámulni. A szőlőorbáncnál a peronosporánál említett fehér kivirágzás nem fordul elő és a betegség fejlődésével a folt vörösbarna színűre változik, mig a széle megmarad sárgának. — Ezen jelenségből könnyen meglehet egymástól különböztetni a két betegséget. Fürtön eddig a szőlőorbánc még nem fordult elő. Kártétele mind a két gombabetegségnek abban áll, hogy a levél elpusztítása miatt a szőlőtőke táplálkozása hiányos lesz, e miatt a virágok és a hajtások fejlődése meggyengül, az igy meggyengült tőke nem képes sem a termést, sem a fát beérlelni. Továbbá, ha a peronospora a fürtön is fellép, a levélhez hasonlóan azt is elpusztítja. A két gombabetegség felismerhetőségével röviden azért kellett foglalkoznom, mert a szőlőorbáncnál, ellentétben a peronosporával, a fertőzés sokkal alacsonyabb hőfoknál megtörténik és már a május hó első napjaira esik, igy jóval megelőzi a peronosporát. A szőlőorbánc lappangási ideje — tehát az az idő, mig a sárga folt megjelenik — a hőmérséklet és időjárás szerint 14 naptól három hónapig terjedhet. A lappangási idő ismerte itt nem bir fontossággal, mert a már fertőzött levelet megmenteni nem tudjuk. A tavaszi fertőzés leginkább az ősszel lehullott lombból ered, mivel a betegség téli áttelelő alakja a levelekben van és a korai tavaszi mély kapálással, amikor a lehullott lombot alákapáljuk, mint egy preventív védekezést eszközölhetünk. A peronospora téli áttelelő alakja szintén a lehullott lombban van és a téli spórákból fejlődő rajzó spórák fertőzik elsősorban a leveleket és e fertőzés nyomán fejlődnek ki 16—18 nap múlva a jellegzetes olajfoltok, amelyeu kedvező nedves időjárás esetén a fehér kivirágzásszerüen törnek elő a nyári rajzó spórák. Miután a peronosporára kedvező időjárás mellett a nyári rajzó spórák tovább fertőznek, a védekezés szempontából fontos a peronosporánál a lappangási ideje, amely mindig a hőmérséklettől függ. így május közepén 16—18 nap, később 12—14 nap múlva a fertőzés idejétől jelennek meg az olajfoltok a levelken és ha akkor nedves az időjárás, kivirágzik és csak újabb fertőzés jön létre. Ebből láthatjuk, hogy a védekezés sikere abban rejlik, hogy elsősorban permetezzünk, hogy megakadályozzuk a gombabetegség első tavaszi fertőzését, később, hogy az esetleges újabb fertőzéseknek útját álljuk. Tudva a peronospora lappangási idejét, úgy, ha a hőmérséklet magas, az időjárás esős vagy erősen ködös, ekkor történik a fertőzés. Ehhez most. ha hozzászámítjuk a lappangási időt, kiszá- mithatiuk mikorra várhatjuk a peronospora kivirágzását és ha akkorára bermeteztük szőlőinket, elejét vehetjük a kivirágzás okozta újabb fertőzésnek. E módon kiszámíthatjuk a védekezés mindenkori legkedvezőbb időpontját. Mivel a szőlőorbánc és a peronospora fejlődésükben hasonlítanak egymáshoz, a kártételük is hasonló, igy szerencsénkre e két betegség ellen együttesen, közösen védekezhetünk és a két betegség elleni védekezésnél csak az időbeosztásban van némi különbség.
