Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-04-20 / 8. szám
8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 8. szám nem nyer a minisztérium a hazai termesztés jelenlegi helyzetéről, illetőleg jövendő lehetőségéről. Ez a végleges kép alapját fogja adni az u. n. gyii- mölcstermesztési kataszternek. E végleges kataszter vármegyénkre vonatkozó részének mielőbbi helyes megszerkesztését óhajtom e közléssel és faiskola látogatásaim alkalmával eszközlendő helyszíni adatgyűjtéssel, illetőleg Zemp- lénvármegye részletes gyüm. térképének elkészítésével, — amelynek módozatait előző cikkeimben ismertettem, — elősegíteni. Kneiszl Emil. Vegyesek. Tokajhegyaljai szőlők állása. A „Borászati Lapok“ közleményei szerint az országban, kivált a sikvidéken a fedetlen és rosszul fedett szőlőkben a téli nagy hideg mintegy 60—80 százalékos kárt okozott. A fedett szőlőkben a fagykár lényegtelen. Nálunk a Tokajhegyalján mindazon szőlőkben, akár fedve voltak, akár nem fedettek be, ha azok rendesen voltak permetezve, kezelve, a rügyek épek, egészségesek és téli fagykár nincsen. Mig azonban azokban a szőlőkben, ahol a múlt tavaszi fagy után gondosan nem permeteztek és nem kapáltak, úgy hogy a peronospora fellépése miatt a szőlő fája és rügyei nem érhettek be rendesen, a beérkezett tudósítások szerint a rügyek 70—80 százaléka hibás és ezekben a szőlőkben a termésre újból csak nem számíthatunk. A folyó hó 14-iki fagy a Tokajhegyalján a szőlőkben semmi kárt nem tett, a gyümölcsösben is csak a már akkor kivirágzott barackfák termésében tett némi kárt. Mikor és mivel permetezzünk a gyümölcsösben? Erre a kérdésre felel a „Növényvédelem“ és „Kertészet“ most megjelent legújabb száma. Cikkeket közöl a nitrogén-műtrágyák konyhakerti használatáról, a peronoszpora és szőlőorbánc elleni védekezésről, a tulipánról, az almamoly irtásáról, a tavaszi fagyok elleni védekezésről, a szőlő helyes metszéséről, a csiperkegomba termesztéséről, a cserép házi készítéséről, a megfagyott gyümölcsfák kezeléséről, a köszméte lisztharmatáról stb. A dúsan illusztrált szaklapokból a Növényvédelem kiadó- hivatala (Budapest, V.,FöldmivelésügyiMinisztérium) e lapra való hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot. Lehet-e a gyümölcsfákat nyáron is ültetni ? A kérdésnek nagy gyakorlati értelme nincsen. Mert ha lehet is ültetni, az ültetés nagy körültekintéssel és munkával jár. — Ha építkezések miatt, vagy más oknál fogva a nyári ültetést okvetlenül meg kell tenni, úgy a fákat az első nedvkeringés szünetelése alatt júliusban ültetjük át úgy, hogy a fa lombját teljesen leszedjük és a hajtások végeit visszacsipjük. A gyökereket nagy földlabdával vesszük ki és a fákat ültetéskor alaposan beiszapoljuk. Ilyen módon lehet nyáron is fiatal fát ültetni. Későn szállitott oltványok száraz csomagolásban az időjárás melegebbre fordultával gyakran kiszáradnak. Ezért az ilyen oltványok éves vesszejét vizsgáljuk meg és ha az ráncos, ne ültessük el, hanem 2 — 3 napra rakjuk vizbe, mocsár gödrébe, hogy az oltvány teljesen elmerüljön benne, vagy pedig lefektetve nyirkos földbe egész hosz- szában hántoljuk el 5 — 6 napra. Ha ennyi idő alatt a kéreg simaságát visszakapta, úgy nyugodtan elültethetjük és bő iszapolás után remélhetjük az oltványok megeredését. gazdasági fölszerelések. A Földhitelbank R. T. Józsefmajori gazdaságában, mely a B. K. G. vasút állomása 4600 holdas teljes felszerelését, melyben mindennemű gazdasági fölszerelési szükséglet és egyéb tárgyak foglaltatnak, 1928. április 15-én d. e. 10 órai kezdettel önkényes árverésen el fognak adatni. Bővebb felvilágosítást ad Földhitel- bank R. T. pusztakarádi intézőség Jó- zsefmajor, u. p. Tiszakarád.
